A ma Horvátországként ismert terület első lakói évezredekkel ezelőtt, az őskorban telepedtek le itt. Az ország északi részén a középső paleolitikumból származó leletek, a neandervölgyiek jelenlétére utaló maradványok kerültek felszínre. A leghíresebb régészeti helyszín ebből a korszakból Krapina, ahol Európa legérdekesebb fejlődéstörténeti múzeuma található.
Újkőkori és rézkőkori leleteket Horvátország valamennyi régiójában találtak, legnagyobb arányban az északi folyóvölgyek vidékén, a halban és vadban gazdag területeken, melyek kitűnő élelemforrásként szolgáltak a magukat vadászatból és halászatból fenntartó emberek számára. A legjelentősebb őskori kultúrák – Starcevo, Vucedol és Baden- jelenlétét fedezték fel itt. A vaskorból fennmaradtak a korai illír Hallstatt és a kelta La Tene kultúra nyomai.
Jóval később a liburni és az illír törzsek telepedtek le a vidéken, az első görög települések pedig Vis- és Hvar-szigeten jöttek létre.
Horvátország az őskorban
