Buszközlekedés
Az egész nap és egész éjjel működő buszközlekedés Törökország egyik csodája. A buszok időben érkeznek, tiszták, jól szervizeltek és viszonylag olcsók. Minden nagyobb és kisebb városban van buszpályaudvar (Otogar Gajar), általában a városközponton kívül. A kis belvárosi boltokban vásárolhatunk jegyet és igénybe vehetünk egy transzportot is az állomásra, ami általában a busz előtt egy órával indul. A buszpályaudvaron mindenütt jegyeket árulnak, így az utolsó pillanatban is beszerezhetjük őket, de nemzeti ünnepeken vagy főszezonban érdemes egy pár nappal korábban elintézni a jegyvásárlást.
A hosszú utazások során általában négy óránként tartanak pihenőket a benzinkutaknál, ahol árulnak ételeket, italokat, de vizet a buszokon is felszolgálnak.
A buszok egyébként Törökországban a legnépszerűbb közlekedési eszközök. A világ bármely pontjáról érkező külföldi turisták, akik először szállnak itt buszra, azonnal észrevehetik, hogy a török a saját országuk buszközlekedésével bátran versenyre kelhet.
Azt azért meg kell jegyezni, hogy a sofőrök gyakran szabadosan értelmezik a megállók fogalmát. Nem ritka, hogy a helyieket szinte a házuk ajtajáig fuvarozzák, így nemcsak a kijelölt helyeken, de jóval többször is megállnak. Ha idő szűkében vagyunk és hajlandóak vagyunk többet áldozni, válasszuk inkább a taxit.
Dolmuszok
A dolmuszok, más néven iránytaxik, sokkal kevesebb utast tudnak szállítani, de a távolsági buszokkal szemben nagy előnyük, hogy bárhol megállnak, nincsenek megállóhelyekhez kötve. A dolmuszok kisebb települések, falvak között közlekednek. Léteznek külön a számukra kijelölt megállók, de nem lehetünk biztosak abban, hogy ott valóban meg is állnak, csak ha éppen van leszálló. Azonban, ha látjuk, hogy éppen jön egy dolmusz, nyugodtan leinthetjük. Bár sok rémhír kering a vakmerő sofőrökről, a közlekedésnek ez a fajtája a vidéki Törökországban a legolcsóbbnak számít, ezért sokan választják.
Vonatok
A török vasúthálózat alapjait még az oszmán korszakban fektették le. A vonatok általában olcsók, de kanyargós utakon járnak és a menetidejük sokkal hosszabb, mintha busszal utaznánk. A legtöbb vonat végállomása Isztambulban vagy Ankaraban van, csak nagyon kevés helyközi vonat közlekedik. A vasúthálózat Közép- és Kelet-Törökországot szinte teljes egészében lefedi, ez azonban nem mondható el a partvonalról, eltekintve az Izmir és Selcuk közti rövid szakasztól.
A vonaton való éjszakázástól ne ódzkodjunk! Nagyon komfortosak a hálókocsik, az emeleteságyakhoz párnát és paplant és biztosítanak. Az étkezőkocsikkal rendelkező vonatokon az ételekhez olcsón juthatunk hozzá és a minőségükben sincs semmi kifogásolnivaló. Ha olcsón szeretnénk megúszni a szállást, hotelszoba helyett tökéletesen megteszi a hálófülke is. Jegyet az állomáson tudunk venni az utazás előtt.
Repülő
Törökország hatalmas, a keletitől a nyugati határáig 1700 km, ezért autóval az utazás több napot is igénybe vehet. De Isztambulból az ország keleti részén fekvő Erzurumba repülővel is mehetünk. A jegyek sokkal olcsóbbak, ha közvetlenül a török légitársaságoktól vesszük meg őket interneten vagy helyben. A megbízható török utazási irodák ezt díjmentesen elintézik helyettünk. A török repülőtereken is vásárolhatunk jegyet, de főszezonban sokszor már nincs hely a gépeken. Ezért erősen ajánlott előre foglalni, ezt minél korábban megtesszük, annál kevesebbet kell fizetnünk a jegyekért.
A Turkish Airlines kiváló nemzetközi légitársaság minőségi szolgáltatásokkal, gépeik nemzetközi útvonalakon járnak és valamennyi török nagyvárosba is közlekednek.
Autóval
Autóval közlekedni Törökországban hihetetlen szabadságérzetet ad. A különböző menetrendekhez való igazodás nélkül, saját terveink szerint élvezhetjük a csodás tájakat és tengerpartokat. Felfedezhetjük a főutaktól távol eső falvakat, kedvünkre megállhatunk az út mentén portékáikat kínáló árusoknál vagy a legeldugottabb strandoknál. A legnépszerűbb útvonalak az Égei- és a Földközi-tenger partján vezetnek, ezek minősége is kitűnő.
A rossz hír viszont az, hogy a gépjármű balesetek számát tekintve Törökország világelső. A török sofőrök nem feltétlenül udvariatlanok, de türelmetlenek, szeretik a száguldást és ellenállhatatlan vágyat éreznek az előzgetések iránt. Hogy túléljük a török autópályákat, nagyon óvatosan és körültekintően vezessünk, soha ne hagyjuk, hogy az érzelmeink eluralkodjanak rajtunk. Az éjszakai autózást lehetőség szerint kerüljük, mert ilyenkor könnyen beleszaladhatunk egy-egy mélyebb kátyúba, az úton átkelő állatcsordába, de a világítás nélkül közlekedő török autók sem könnyítik meg a sötétben való közlekedést.
Ha autóval vágunk neki Törökországnak, ne feledjük, hogy hatalmas távolságokat kell megtennünk és az út nagy részét autónkban fogjuk tölteni.
Stoppolás
A stoppolás egyetlen országban sem ajánlott közlekedési forma, Törökországban sem az. Akik mégis úgy döntenek, hogy ilyen módon próbálják meg bejárni a török vidéket, nagy kockázatot vállalnak. Ha mégis stoppolunk, felajánlhatjuk, hogy álljuk a benzin ránk eső részét, de általában azok a sofőrök, akik külföldieket vesznek fel, ezt ingyen és bérmentve teszik. Törökországban nem közlekedik annyi autó, mint amit Európában megszoktunk, ezért előfordulhat, hogy egyes utak mentén sokat kell várakoznunk, míg arra vetődik egy. Mivel az ország nagy és az autók viszonylag ritkák, az teljesen megszokott, hogy rövidebb szakaszokra az emberek stoppolással vitetik el magukat. Ha az autópályáról szeretnénk eljutni egy régészeti lelőhelyre, bármilyen járművet leinthetünk, legyen az traktor vagy teherautó. A hagyományos hüvelykujjas stoppolás helyett inkább kitartott karral integessünk.
