A 200 ezer lakosú település 2000 éves történelmének nyomait a városban mindenütt megtaláljuk. A múzeumok magas száma is jelzi Bázel prioritásait, több mint 30 található belőlük a városban, köztük több világszínvonalú.
Központi szerepéhez képest Bázel viszonylag szerény népességgel rendelkezik. Nap mint nap mintegy 30 ezer francia és német ingázó indul el Bázelbe dolgozni, melynek központját nem torzítják olyan magas épületek, hogy eltakarják gyönyörű katedrálisának tornyait. A folyó bal partján kiépült óváros középkori utcáin sétálva a történelmi hangulatot szívhatjuk magunkba, de Bázel büszke lehet számos modern épületére is, melyeket világhírű építészek terveztek.
A Rajna osztja két részre a várost, dél-nyugati partján terül el Grossbasel, a kulturális és kereskedelmi központ, mely magába zárja az Óvárost, annak csendes utcáival, izgalmas antik üzleteivel, hangulatos kis bisztróival. A szemben lévő, észak-keleti parton található Kleinbaselben találhatók az áruházláncok, szállodák, kongresszusi központok. Bázelt felfedezni a legjobb gyalog vagy villamossal, ami minden fontos látnivalóhoz elviszi a turistákat.
Városháza
A város központi része a Marktplatz körül található, itt áll a Városháza is. Az árkádos főépület késő burgundiai gótikus stílusban készült 1504-1521. között, a tőle balra álló új szárny és a magas torony a 19. századból való. A Városházán látható óra Wilhelm mester munkája a 16. század elejéről. Az épületet úgy tervezték, hogy kellőképpen szimbolizálja Bázel hatalmát és tisztelegjen a városnak a Svájci Konföderációhoz való csatlakozása előtt.
Óváros
Bázel óvárosa az egyik legszebb állapotban fennmaradt történelmi városmag egész Európában. Számos épülete a 15. századból származik, köves utcái, színes szökőkútjai, középkori templomai között sétálva csak úgy repül az idő. A Theaterplatz az óváros egyik legnyüzsgőbb része egy érdekes szökőkúttal, melyet a svájci szobrász, Jean Tinguely tervezett. Érdemes megnézni a 700 esztendős Spalentor kaputornyot is, ami a régi városfalnak egy megmaradt darabja, rajta egy groteszk vízköpővel.
Központi Rajna-híd
Bázel legrégebbi hídja, melyet évszázadokon át a város nevezetes eseményei, ünnepségei alkalmával használtak, miközben alacsony és áramvonalas ívei alatt az uszályok suhantak át. Az eredeti híd 1225 körül épült és nagyban hozzájárult Kleinbasel fejlődéséhez, ami el is indította a város kettészakadását és a két rész rivalizálását. A régi fa híd helyére a századfordulón építették fel a ma látható kőhidat.
Kék és Fehér Ház
A Wendelstörferhof és Reichensteinerhof néven ismert házak 1765-ban és 1775-ben épültek Samuel Werenfels tervei alapján. A város legsikeresebb üzletemberei közé tartozó selyem manufaktúra tulajdonosok, Lukas és Jakob Sarasin számára épültek, akik itt éltek és itt működtették műhelyeiket is. A Fehér Házban 1777-ben II. József is vendégeskedett, míg a Kék Ház olyan prominens személyeket látott vendégül, mint Sándor cár, valamint III. Frigyes Vilmos. A város 1942-ben vásárolta meg a házakat és 1968-ban teljesen felújította őket. Az épületekben ma több városi hivatal működik.
Grand Hotel les Trois Rois
A Három Királyok Hotel homlokzati szobrai a három bibliai bölcset ábrázolják, 1754-ben készültek. Az ifjú generális, Bonaparte Napóleon 1797-ben költötte el itt ebédjét, a hotel egyik pazarul berendezett lakosztályát ennek emlékére róla nevezték el. Más figyelemre méltó vendéget is fogadott már a szálló, köztük II. Erzsébetet, Charles Dickens-t és Picassot. 1897-ben a magyar származású író, Herzl Tivadar szállt meg itt az első cionista kongresszus idején, melynek során az izraeli állam alapjait fektették le.
Bázel katedrálisa
A város ismert jelképe, mely a Rajna feletti hegyen áll, azon a helyen, ami már a rómaiak előtt is lakott volt. A rómaiak erődöt emeltek itt, a bázeli püspökséget 343-ban alapították meg. Az első katedrális építése Haito püspök nevéhez fűződik a 9. században, később, 1019-ban II. Henrik építtetett egy jóval nagyobb templomot, a tornyot a 11. század végén toldották hozzá. Az 1356-os földrengés szinte földig rombolta a katedrálist, az új épület nagyrészt az eredeti alapok szerint épült fel, de már gótikus jegyeket is tartalmazott. Ikertornyait 1429-ben és 1450-ben építették hozzá. A reneszánsz humanista, Erasmus, a katedrálisban van eltemetve.
Történeti Múzeum
A “mezítlábas szerzetesek” templomában, a Barfüsserkircheben kapott helyet a bázeli katedrális kincseit gazdagon tartalmazó múzeum. Láthatók itt fából készült szobrok, érmék, páncélzatok és számos más tárgyi emlék a város múltjából. Annak ellenére, hogy maga a múzeum épülete az egyik legszebb példája a ferences építészetnek, a 19. században megszentségtelenítették azzal, hogy raktárként kezdték használni. 1894-ben azonban az épület megmenekült, ekkor alakították át múzeummá.
Művészeti Múzeum
Egy olyan városban, ahol egymást érik a múzeumok, a legjobb múzeum címet kiérdemelni nem kis dolog. Bázel Művészeti Múzeuma ezt a megtisztelő titulust mondhatja magáénak. 1936-ban hozták létre azzal a céllal, hogy otthont adjon a világ egyik legrégebbi művészeti gyűjteményének, mely 1661-től datálódik. Láthatók itt a legnagyobb svájci mesterek munkái, köztük sok száz éves és modern alkotások is.
St. Alban-kapu
Az 1400 táján épült kapu a város legkiterjedtebb és legutolsó erődrendszerének maradványa. Masszív fa ajtajai még mindig megvannak, ezekkel zárták le a Bázelt körbeölelő védrendszert, amikor ellenség fenyegette a várost. Rajtuk keresztül a város egy varázslatos részébe, a St. Alban negyedbe léphetünk be, ahol a zegzugos kis utcák és a történelmi épületek sok száz évvel repítenek vissza az időben.
