A Máltai Nemzetközi reptérhez közeli Gudja egy aprócska település egy kis dobon. A közel 3000 fős népességű Gudja 2,3 km2 területen helyezkedik el, történelme pedig egészen a 14. századig nyúlik vissza. A St. Mary Ta’ Bir Miftuh, középkori templom, az egyike Málta első tizenkét plébániatemplomának, valamint a szűk, kanyargós utcák bizonyítják, hogy mennyire régi is Gudja. Plébániatemploma az egyetlen olyan templom Máltán, aminek három harangtornya is van.
Gerolamo Casser, a híres építész is itt született, aki a Szent János lovagjainak idején rengeteg Valletta-ban található épületet épített. Sőt, még Madonna is Gudja-ban szállt meg máltai látogatása alkalmával.
A plébániatemplom
A templomot Szűz Mária Nagyboldogasszonynak szentelték, tiszteletére pedig miden év augusztus 15-én tartanak pompás ünnepséget harsonaszóval. Látogassunk el a faluba a fesztivál idején, gyönyörködjük a gazdagon díszített utcákban és csatlakozzunk a rengeteg máltai emberhez és más turistákhoz, akik azért jönnek el ide, hogy megtapasztalják az igazi, hagyományos, vallásos folklórt.
A templom önmagában is elég különlegesnek számít a szigeten, hiszen ez az egyetlen olyan templom, aminek három harangtornya is van. A templom belsejében több művészeti tárgyat is találunk, mint például 1800-as évekből származó festményeket. Megcsodálhatjuk például az olasz festő, Pietro Gagliardi festményét, de más érdekes műalkotásokat is, mint például Domenico Bruschi Szent József halála nevű festményét. A templom büszkélkedhet ezen kívül egy igazán értékes faszoborral is. Málta legrégebbi, a Nagyboldogasszonyt ábrázoló menet szobrát a máltai Vincenzo Dimech készítette.
Bir Miftuħ Szent Mária kápolnája
Málta egyik legjobb állapotban megőrzött, 15. századi kápolnája 1435-ben épült. Sendatore de Mello püspök nyilvánította plébániának 1436-ban, és akként is szolgált egészen 1676-ig, amíg Gudja plébániatemplomát meg nem építették. Minden év tavaszán itt tartják a Bir Miftuh zenei fesztivált amit a Din l-Art Helwa nonprofit szervezet rendez. A kápolna csupán minden hónap első vasárnapján 9:30 és 12:00 között áll nyitva a nyilvánosság előtt.
A kápolna belsejében, a nyugati falat egy freskó maradványai díszítik, melyet 1978 és 1980 között fedeztek fel a több rétegnyi mész alatt. A freskó a Végítéletet ábrázolja.
Az északi falon egy nőt ábrázoló kép található, aki egyik kezében egy liliomot tart, míg másikkal a főfestmény felé mutat. A 16. századnak megfelelő, divatos ruhában megjelenő nő valószínűleg a Bonici család egyik jótevője, akiknek a liliom volt az emblémájuk.
A kápolna eléggé megrongálódott 1942-ben a háború idején, majd a felújítás alatt Gudja plébánosa, Rapa atya fektette le az új padlót. A freskók felújítása George Farrugia nevéhez fűződik. 2004-ben pedig a kápolna mögötti templomudvar felújítását is befejezték.
Palazzo Bettina
Állítólag maga Napóleon is itt élt a palotában, míg Máltán tartózkodott a francia uralom idején. A házat Ignatius Francesco Moscati Falsoni Navarra, Bahrija grófja építette családja számára 1720-ban. Miután elhagyta Gudja-t, Pietro Paolo Dorell Falzon vette meg a palotát, melyet lányának, Bettinának ajándékozott, aki 1760-ban ment hozzá a Marquis Diego Muscati nevű úriemberhez. Bettina a Nápolyban szerzett művészeti ismereteit használva dekorálta ki a palotát.
Az aktívabb pihenésre vágyók mindenképp kerekedjenek fel egy izgalmas túrára Gudja környékén, mely során rengeteg érdekességet megtekinthetnek és belepillanthatnak egy kicsit a helyi életbe. A Palazzo Bettina közelében megcsodálhatjuk a misztikus kinézetű Tax-Xlejli tornyot is. A falu körül pedig megismerhetjük az igazi, hagyományos mészkőből kivájt erkélyeket és különféle, az 1500-as évekből származó feliratokat a házak falain.
