Għarb egy kis település Gozo északnyugati részén. A sziget legmagasabb dombjának a tetején fekvő települést hihetetlen táj veszi körül. Mivel népessége mindössze 1600 fő körül van, így a mai napig egy igazán nyugodt, békés maradt. Għarb már évszázadokkal ezelőtt is egy kis falucska volt, majd 1679-ben vált egyházközséggé. Għarb ókori gyökerei látszanak a választékosan kidíszített kőerkélyes házakon is.
Għarb, Gozo egyik legrégebbi települése egy különösen szép és érdekes hely, amit mindenképp érdemes megtekinteni. A régészeti feltárások során neolitikus és bronzkori települések maradványait találták meg. A föníciaiakat római és bizánci népek követték. Għarb neve arab eredetű, ami azt feltételezi, hogy az arab uralkodás idején, 870 és 1090 között egy jól szervezett közösség alapította a települést.
Għarb egy igazi, hagyományos település, melyre jellemző a falusi, mezőgazdasági élet. Nem is olyan rég még majdnem csak olyan emberek laktak itt, akik a közeli földeken dolgoztak. Megtartották a régi, máltai dialektust, amelyre jellemzőek a régi szavak és az olyan érdekes kiejtés, melyet a népesség nagy része már rég elhagyott. Az itt élő emberek híresek az úgy nevezett „Sikkina ta’ l-Għarb” készítéséről, ami egy hagyományos, éles kés. Għarb a mai napig otthont ad olyan nagyszerű szakembereknek mint a kovácsok, lakatosok, takácsok, pamut- és csipkekészítők, ácsok és a cukornádmunkák mesterei. Għarb városából remek halászok is kikerülnek, ezen kívül az itteni pásztorok készítik a sziget legjobb sajtját.
Málta történelmében Għarb-nak fontos védelmi szerepe volt. Gharb parti őrei voltak például az elsők, akik jelezték az erősítés érkezését Szicíliából az 1565-ös Nagy Ostrom idején. A gharb-i őrök füstjeleket küldtek Málta felé, hogy így figyelmeztessék őket a közeledő veszedelemről.
Gozo második legrégebbi egyházközségének a „Taż-Żejt” néven ismert régi temploma ötven évig volt a település plébániatemploma. A Zejt olajat jelent, s azért éppen ez lett a templom neve, mert egy legenda szerint egy idős nő olajszivárgást talált a templom oldalán, ezt a testére fröcskölte, ami kigyógyította őt betegségeiből.
Għarb jelenlegi plébániatemploma
A plébániatemplomot 1699 és 1729 között építették. A rettentő elegáns, barokk stílusú homlokzatát, a római Piazza Navona épületei ihlették. Għarb főtere egy tipikus, gozoi, nyugodt táj, ami ennek köszönhetően rengeteg képeslapon és fényképen megjelenik.
Għarb Népművészeti Múzeuma
A kultúra és történelem kedvelőinek mindenképp el kell látogatniuk a főtéren található Népművészeti Múzeumba, ami hihetetlenül érdekes emlékeknek ad otthont, melyek bemutatják a sziget falusi, mezőgazdasági történelmét.
Ta’ Dbiegi kézműves falu
Ez a kis „falu” a gozoi művészet és kézművesség központja. Itt betekintést nyerhetünk, hogy hogyan is készítik a művészek a gozoi csipkét, filigránt és hogyan fújják a csodás üvegeket. Sőt, ha megtetszik nekünk valamelyik igazán egyedi tárgy, akár meg is vásárolhatjuk őket magunknak, vagy hazavihetjük szuvenírbe.
San Dimitri kápolna
A Għarb határánál lévő kápolnát egy legenda szerint egy nő építette a szikla oldalára, akinek fiát San Dimitri szabadított ki a fogságból.
Ta’ Pinu Bazilika
Ez az igen fontos szent hely is Għarb környékén található. 1883-ban egy helyi nő hallotta Szűz Mária hangját, s azóta számít a bazilika zarándokhelynek, ahova minden évben hatalmas tömegek látogatnak el.
Kalandozás Gozo vidékén
A Għarb és a Bazilika környéke tökéletes hely egy igazán kellemes sétához. Ha követjük a Wied il-Mielaħ nevű völgy menti kis utat, hihetetlenül csodás helyekre kalandozhatunk el Gozo vidékein, míg el nem érjük a tengert. Itt pedig megcsodálhatjuk a lenyűgöző, természetes „szikla ablakot”, ami ugyan sokkal kevésbé ismert és látogatott, mint hajdan a Dwejra-ban található Azúr Ablak, de legalább olyan gyönyörű látvány.
