Friesach – Utazás a középkorba

Egykor a Bécs és Velence közötti útvonal fontos állomása, Karintia legrégebbi városa Friesach. A várost koszorúzó hegyeken erődítmények romjai láthatók, a város központját pedig még ma is körbe veszi a várárok és a városfal, ami Ausztriában egyedülállónak számít. Évente egyszer Friesach kapuit bezárják, minden lakó középkori ruhákba öltözik és újraélik a város letűnt korszakát.

A középkori fesztivál őse egy országhatárokon túl is híres verseny volt, amit IV. Babenberg Lipót herceg szervezett meg először 1224-ben. Közép-Európa számos országából érkeztek a híres lovagok, hogy megmérkőzzenek egymással, a verseny pedig olyannyira jelentős lett, hogy Ulrich von Lichtenstein, a költő és lovag egy epikus verset írt róla, ami Ausztria középkori irodalmának az egyik legfontosabb műve. Erre a jeles eseményre emlékeznek meg a lakók minden év augusztus 30-án, amikor úrnők és lovagok bőrébe bújnak, az utcák pedig nyüzsgő, középkori piaccá változnak. A karintiai utazást érdemes úgy időzíteni, hogy ne maradjunk le erről a fantasztikus fesztiválról.

Friesach története azonban jóval a középkor előtt kezdődött. Mint a legtöbb karintiai településen, először itt is a kelták és a rómaiak telepedtek le, őket később a szlávok követték. A város a 9. században került a salzburgi érsek irányítása alá és rohamos fejlődésnek indult. Karintia egyik virágzó mezővárosa lett, mely sokat profitált Gurk és Salzburg kereskedelmi jelentőségéből is. Ekkor épültek erődjei, melyeket ma is látni lehet. Friesach építészeti emlékeinek többsége ebből a korszakból származik. A városnézést a legjobb a főtéren kezdeni, ahol a 16. századi, reneszánsz szökőkút áll, mely egy itáliai mester munkája. A régi Városháza homlokzatát 1836-ban alakították ki, a domonkos templom belseje többnyire gótikus, benne látható a híres friesachi Madonna, amit 1320-ban készítettek, valamint az 1500-ból származó oltár. Az 1260-ban épült templom szabadtéri színpadán nyaranta előadásokat tartanak. A főtértől északra áll a Stadtpfarrkirche, a román stílusban épült, 13. századi ólomüveggel díszített plébániatemplom.

Friesach utcáin sétálva számtalan olyan épület mellett haladunk el, melyet 1500 előtt építettek és láthatjuk a középkori védrendszer megmaradt részeit is, a duplán megerősített falakat, a tornyokat és a kapukat, végig az óváros körül. Összesen négy erőd romjai őrködnek még ma is a város felett, közülük egyik a Petersburg-erőd, ami Friesach egyik legjelentősebb látnivalója. 1076. körül építtette Gebhard salzburgi hercegérsek, az épület egy része ma már romokban hever, de szép állapotban fennmaradt tornyában a városi múzeum működik, ahol nemcsak a település történetéről lehet többet megtudni, de helyi művészek által készített gótikus remekműveket is kiállítanak. Itt található a 12. századi Szent Péter templom, az erőd udvarán pedig színházi előadásokat lehet megnézni a nyári hónapokban.

Nehéz még egy olyan várost találni Ausztriában, ami ennyire híven és kézzel foghatóan őrzi múltját. A város utcái és házai rengeteg történetet tudnának mesélni az elmúlt több mint 5 évszázadból. A főtértől 1 km-re található a Fürstenhof, azaz a hercegi palota komplexuma, benne magtárral, kolostorral, templomokkal, tornyok és szentélyek lenyűgöző maradványaival, melyek szintén a város fénykorát idézik. Egyedülálló látnivalója Friesachnak a vízzel teli várárok és a város határai között kiemelkedő az egyházi épületek száma is.

Ha Friesachban járunk, kár volna kihagyni a környék felfedezését, ami olyan gyöngyszemeket tartogat, mint Gurk. A folyóparton kiépült kisvárost rétekkel és erdőkkel borított dombok veszik körül, legismertebb látnivalója pedig a székesegyház. Az 1140 és 1200 között épült templomot, mely Ausztria legnagyobb román kori temploma, ma is rendeltetésszerűen használják. Belsejében gótikus, barokk és rokokó díszítések és freskók láthatók.

Friesachtól nem messze található a hochosterwitzi várkastély, mely egy közel 200 m magas szikla tetején ül. A vár ma Karintia egyik jelképe, már a középkor óta stratégiai szerepet töltött be a vidék védelmében. 1571-ben a helyi nemes, Georg von Khevenhüller vásárolta meg és még ma is az ő leszármazottai birtokában van, akik egy közeli házban élnek. A várhoz vezető, meredek utat megtenni felér egy könnyebb túrával, de megéri leküzdeni a magasságot, mert 14 tornyos kapu látványa tárul elénk, melyek mindegyike másként van díszítve, az elsőn a Khevenhüller család címere látható. Nyáron turisták tömege lepi el a várat, akiket nemcsak a csodás panoráma, de a vár építészeti értéke is lenyűgöz.