Felső-Savinja völgy

Sokak számára a Savinja-folyó felső folyásánál fekvő völgyek a legszebbek egész Szlovéniában. A folyó az alpesi hegyekből ered, majd néhány méter után a több mint 100 m magas Rinka-vízesésen keresztül ömlik Logarska dolinaba, Európa egyik legromantikusabb alpesi völgyébe. A Savinja folyásánál még két jelentősebb védett völgyet is találunk, a vad természetességében létező Matkov kot és a gyönyörű rétekkel borított, hagyományos gazdaságokkal tarkított Robanov kot szintén a turisták kedvenc úti céljai közé tartoznak.

A Felső-Savinja völgybe csupán három út vezet. Az egyik Celje irányából, a másik Ljubljanaból Kamnikon át, a harmadik pedig az ausztriai Völkermarktból egy festői szépségű hegyi úton keresztül fut a völgybe. A természet szerelmesei a bőség zavarában találják magukat. Az itt eltöltött napok mindegyikén más kikapcsolódási lehetőséget választhatunk. Ha kedvünk van, gyalog, kerékpárral vagy akár lovon is nekivághatunk a vidéknek, felfedezhetjük a földalatti világot a barlangi túrák során, nagyokat sétálhatunk a képeslapokról életre kelt alpesi legelőkön vagy a nagy fogás reményében heverészhetünk a folyó partján.

Az Olseva-hegyen a történelem előtti időkben itt élt emberek lábnyomaiban járhatunk, a Logarska dolina tetején lévő Rinka-vízesés látványa pedig még a léleknek is jót tesz, nem beszélve arról, hogy a csillogó zuhatag és a Savinja kristálytiszta medencéi csak úgy hemzsegnek a csukától, pataki pisztrángtól, süllőtől, sügértől, harcsától, pontytól. Az Olseva-hegy a régió egyik nevezetes pontja, nemcsak szlovén, de európai viszonylatban is különlegesen izgalmas hely. A híres szlovén paleontológus, Srecko Bodar több olyan tárgyat fedezett fel ezen a területen, melyet a a primitív emberek készítettek. Emellett felszínre kerültek barlangi medvék csontjai, melyek valamikor i.e. 35.000 táján élhettek itt. Leleteket tártak fel a korai vaskorból és a római korból is.

A vidéki turizmus nagy léptekkel tör előre a Felső-Savinja-völgyben is. A tanyák közül jó pár nyújt szállást és étkezési lehetőséget az alsóbb területeken, de vannak olyan fogadók is, melyek már magashegyi körülmények között, 1000 m felett várják a turistákat. A falusi vendégházakat magashegyi rétek, gyógynövényekben és gyümölcsökben gazdag, érintetlen erdők veszik körbe. A vendégfogadók kívül-belül nagyon autentikusak, közös jellegzetességük, hogy külsejükben éppúgy őrzik a hagyományokat, mint lakóik a mindennapokban. Ez alól nem kivétel a gasztronómia sem. Ha a völgyben járunk, különleges hús-, zöldség- és vadételek sorát kóstolhatjuk végig. A Savinja völgy felső és középső szakasza gasztronómia tekintetében is eltéréseket mutat, felső szakasz egész Szlovéniában páratlan ízvilágot képvisel.

A helyi gasztronómia remekműve a szalámiféleség, a zgornjesavinjski zelodec, vagyis a töltött malacgyomor, amikor a malac gyomrát vagy hólyagját a legjobb minőségű hússal és szalonnával töltik meg. Amint a szlovén etnológus, Dr. Janez Bogataj kutatásai mutatják, a gyomor felhasználása a különböző ételekhez ezen a vidéken nemzedékről nemzedékre száll. A szlovének és az ide látogató külföldiek között is megvannak ennek az éteknek a rajongói, a legenda szerint VI. György király is egy volt közülük. A történet szerint a király annyira imádta ezt az ínyencséget, hogy időről időre Angliába kellett küldeni neki az utánpótlást belőle. Ma ez a régió egyik védett specialitása. Jellegzetes étel errefelé a solcavski sirnek, a fölözött tejből készült egyfajta túró, melyhez köményt és sót adnak, majd tejföllel oltják be és hagyják érlelődni, hogy megszerezze kissé pikáns ízét.