Aki azt hiszi, már jól ismeri, Dublin annak is tud meglepetésekkel szolgálni. Sok olyan helyet és látnivalót tartogat, melyekről az itt élőkön vagy az itt tanuló, éveket a városban töltő diákokon kívül szinte alig tud valaki. Az úti könyvekben a hangsúlyt a legnagyobb nevezetességek kapják, ám akinek marad néhány napja az alaposabb városnézésre, érdemes Dublin rejtett kincseinek nyomába erednie.
A Szent Audoen templom szenteltvíz tartói
Első ránézésre is bárkinek feltűnhet, hogy a templom kapuja mellett két oldalt lévő szenteltvíz tartók kagyló alakúak. De hogy ezek valódi kagylók, csak keveseknek jutna eszébe. Pedig nagyon is valódiak, egykor a Csendes-óceán mélyén rejtőztek. A helyiek által jól ismert történet szerint 1917-ben fogta ki és hozta őket Dublinba egy halász, akinek testvére akkoriban a város plébánosa volt. Mivel a templomba látogatók többsége a kagylók történetéről mit sem tud, általában nem sokat időznek előttük. A Szent Audoen templom másról is nevezetes, Kavanagh atyáról, aki a városban a leggyorsabb vasárnapi miséket celebrálta, nehogy elvegye az időt a hívektől, akik a vasárnapot szórakozással szerették tölteni.
The Brazen Head
Dublin legrégebbi hagyományos ír pubja, melynek története 1198-ig nyúlik vissza. Bár azt nem tudni, hogy az eredeti 12. századi épületből mennyi maradt meg, de a Brazen Head külsőleg is mutatja hihetetlen korát. Akárcsak a múltban, ma is Dublin neves személyiségeinek, művészeinek egyik kedvenc találkozóhelye. A hét minden estéjén hagyományos ír zenével szórakoztatja a vendégeit, a leghíresebb előadó, aki valaha fellépett itt, Tom Jones volt. A Brazen Head nem mellékesen egy díjnyertes étteremmel is büszkélkedhet, ahol a hagyományos és modern konyha finomságai egyaránt megtalálhatók.
St. Michan templom
Dublin számos templomával ellentétben a St. Michanről nem lehet elmondani, hogy egy építészeti remekmű lenne gyönyörű üvegablakokkal és szépen dekorált belső térrel. Éppen ennek az ellenkezője, akár kifejezetten ormótlannak is nevezhetjük. Valójában a St. Michan nem is egy templom, sokkal inkább egy kripta. A templom alatt a 17-18-19. században élt, legbefolyásosabb dublini családok tagjainak mumifikálódott testei találhatók. Persze, múmiákat látni ma már nem ritkaság, a világ számos templomában és múzeumában megtehetjük. Csakhogy a St. Michan templomban nem választ el tőlük üvegfal és nem kell tőlük tisztes távolságot sem tartanunk. A boltíves, hátborzongatóan megvilágított pincében testközelből vizsgálhatjuk meg a többnyire nyitott koporsókban fekvő múmiákat.
Búvárharang
Hogy micsoda az a nagy, rozsdavörös valami a Sir John Rogerson rakparton? Egy búvárharang, aminek segítségével egykor a Liffey-csatornát kotorták. A búvárharang ma már műemlék számba megy, hiszen 1860-ból származik és az 1950-es évekig rendeltetésszerűen használták is. Mikor kiszolgálta a maga idejét, jó néhány év pihenő következett a számára. Napjainkban pedig már felújított állapotban a dublini látnivalók sorát gyarapítja – pályájának méltó befejezéseként.
A Dodder-folyó rinocérosza
A Dodder-folyó híres gazdag élővilágáról. Láthatunk itt vidrát, jégmadarat, denevért, pisztrángot és kormoránt. Sőt, még rinocéroszt is! A bronzból készült szobor egy platformon áll a vízben, érdekessége pedig, hogy senki sem tudja, pontosan hogyan került ide. 2002-ben egyik napról a másikra megjelent, a környékbeliek azóta is találgatják eredetét.
Casino Marino
A Dublin északi részén található Casino Marino a városban az egyik legszebb példája a neoklasszikus építészetnek. Olaszul a neve azt jelenti, “kis ház a tengernél”, merthogy igazából ez nem is kaszinó. 1750-1775. között épült fel a Marino-ház kertjében nyári lakként. A skót építész, Sir William Chambers tervezte, akinek nagyrészt köszönhető az a számos optikai csalódás, mellyel az épület meglepi a látogatókat. Például, kívülről az épület csupán egy egyszobás ház látszatát kelti, miközben belsejében három emeleten összesen 16 finoman dekorált szoba található. Megjelenése miatt a Casino Marinot gyakran hasonlítják a Kis-Trianon kastélyhoz. Az épület a föld felszín alatt titkot is rejteget, összesen nyolc alagutat, melyekről ma sem tudni, eredetileg milyen céllal készültek.
Nemzeti Manó Múzeum
A Jervis Streeten, Dublin szívében található múzeum nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy néhány órát eltölthessünk a manók világában. Elmerülhetünk az ősi ír és kelta kultúrában, megtudhatjuk, honnan ered az ír népmesék jellegzetes alakja, a manó. Az írek évezredek óta mesélnek a manókról és koboldokról, a legtöbb turistának pedig fogalma sincs arról, hogy valójában kik is ezek a kedves figurák. A Nemzeti Manó Múzeum a legelső ír múzeum, melyet a nemzeti mitológiának szenteltek. Egy folklórral, varázslatos mesékkel teli világba léphetünk be, mely 12 fejezeten át kalauzol az ír mitológiában.
Marsh könyvtár
Egy eredeti könyvtár a korai felvilágosodás korszakából. Több mint három évszázada mit sem változott, ugyanazok a régi tölgyfa állványok adnak helyet az értékes, ritka könyvekből álló, 25.000 darabos gyűjteménynek. A 18. század elején Narcissus Marsh érsek alapította, Sir William Robinson tervei alapján épült fel. Egyike azon nagyon kevés dublini épületnek, melyek születésüktől kezdve ugyanazt a funkciót töltik be. A könyvek közül sok még ma is pont ott található, ahova Marsh és az első könyvtáros, Elias Bouhéreau rendszerezték őket.
