Ma valahol, a turisták egyik kedvenc nyaraló helyén, Görögországban, nem könnyű olyan részeket találni, melyek még mindig viszonylag rejtve vannak a tömegek elő. De nem lehetetlen! Chios-sziget déli, legtermékenyebb része a világon az egyetlen hely, ahol természetes módon nő a pisztáciafa egyik különleges fajtája, a Pistacia Lentiscuc, melyet ősidők óta termesztenek értékes gyantája, a masztix miatt. A szigeten 24 falu van, melynek múltját ez a tevékenység nagyban meghatározta. Ezeket nevezik összefoglaló néven masztix-falvaknak, melyek a legfőbb bevételi forrásukon túl építészeti stílusukban is sok azonos vonást mutatnak.
A Chios könnyeinek is nevezett gyanta termesztésével foglalkozó falvak a középkorban születtek. A 14. században erődített településként jöttek létre a genovai uralom alatt. A genovaiak számára a masztix olyan fontos anyag volt, hogy várakat építettek és kizárólag emiatt védték a sziget falvait, de amikor a törökök bevették a szigetet és lemészárolták az ott élőket, a masztix-falvakat ők sem rombolták le, lakóikat is életben hagyták.
Az erődített falvak együttese lenyűgöző látványt nyújt, a települések viharos története csodálatos módon tükröződik az építészetükben. A falvakat magas fallal vették körbe és olyan helyen építették fel őket, ahol a tengerről nem lehetett rájuk látni. Központjukban tornyok állnak, ahova végső esetben menekülhettek a lakók az arab kalózok támadásai elől. A tornyoknak nem volt ajtaja, lelógatott köteleken és háztetőkön át készített hidakon keresztül lehetett feljutni a tetejükre. A falvak szerkezetét pontosan úgy tervezték meg, hogy a támadások elől a helybeliek minden oldalról védve legyenek. Utcáik keskenyek és sötétek voltak, ráadásul zsákutcák, ami nem csak megtévesztette a betolakodókat, de egyben tökéletes búvóhely is volt a helybeliek számára, így volt idejük gondosan megtervezni az ellentámadást.
Egykor több is létezett, de napjainkra csak 24 maradt meg a masztix-falvakból. Ezek élték túl az idő próbáját, sok közülük az 1881-es nagy földrengésnek esett áldozatul. Néhány faluban még viszonylag ép állapotban áll az erőd is, sok településbe felújított, szépen gondozott kő kúriák leheltek újra életet.
Mestá
A masztix-falvak talán legszebbike, Chios-sziget rejtett középkori kincse. Mestá óvárosa teljesen ép, 300-an élnek jelenleg a településen. Valamennyi falu közül ezt tudta megőrizni eredeti formáját a legnagyobb mértékben, Mestá valóságos élő, lélegző történelmi és kulturális múzeum, ahol az élet pontosan olyan kerékvágásban zajlik, mint sok száz évvel ezelőtt. 1922-ben a török népirtás idején Mestá sok lakóját elfogták és rabszolgaként hurcolták el. Mivel a masztix még ekkoriban is kulcsfontosságú volt, azokat, akik ismerték termesztésének mikéntjét, szabadon engedték és visszaküldték a faluba, hogy tovább folytassák a munkát. Mestá tornyát 1858-ban bontották le, amikor már feleslegesnek találták, helyére pedig Chios-sziget legnagyobb templomát, a Taxiarchis-t építették fel. A templom a kellemes hangulatú kávézókkal és tavernákkal beépült főtérre néz. A faluban sok kézműves dolgozik, köztük fafaragók, hímzők, akiknek a műhelyét mindenképpen érdemes felkeresni, ha erre járunk.
Pirgi
A masztix-falvak legnagyobbika, melynek külső falai nagyrészt leomlottak, így a falu mára már elő tudott bújni egykori bezártságából. A többi erődített faluhoz hasonlóban Pirgiben is volt egy torony, ami még mindig létezik, egyes szintjeit lakásokká alakították át. Főterén áll a háromhajós Kimissis Tis Theotokou bazilika, amit 1694-ben húztak fel. Pirginek azonban van egy jóval régebbi temploma is, egy kis kápolna, melyet a 13. században építettek. Ez a templom az egyik legrégebbi és leglátogatottabb a szigeten. Pirgi épületeinek szembetűnő és izgalmas vonásai a házfalak karcolt és kifestett mintái, melyek többnyire geometrikus formákat ábrázolnak. Ezt a hagyományos díszítési stílust ma is követik, a falu legújabb épületeit is a tradicionális módon dekorálják. Pirgi másik jellegzetessége a paradicsom, amit száradni szinte minden ház erkélyéről fürtökben lógatnak le. A helyiek szerint Pirgi Kolumbusz Kristóf otthona volt, a falu egyik házán az Európai Unió által hitelesített tábla jelzi, hogy valaha ott élt a híres felfedező.
Olympi
Az egyik legimpozánsabb masztix-falu, melynek külső védfala még mindig érintetlen, annyi kivétellel, hogy ablakokat és átjárókat vágtak ki rajta. Olympi központi tornya még látható ugyan, de csak romokban. A falutól néhány kilométerre található a barlang, ahol négyzetméterenként az egész Balkánon a legtöbb cseppkő látható. A barlangot abban a veremben fedezték fel, ahova a helyiek az elpusztult állatokat hordták. Feltárása folyamatosan zajlik, de a barlang látogatható, vezetéssel kb. 20 perces túrát lehet benne tenni. Olympi környékén feltűnhet a turistáknak a sok érdekes tábla, ami nem mindig lehet egyértelmű a külföldiek számára. Lényegében arra figyelmeztetnek, hogy aki bármilyen fém tárgyat talál a földön, fel ne vegye, mert a területet céllövészethez használták és elszórtan lehetnek fel nem robbant lövedékek.
A szigetre érdemes több napot szánni, hiszen ősi templomaival, ókori fellegváraival, homokos strandjaival, kialudt vulkánjával és számos elbűvölő falvával minden napot örökre szóló élmény lesz itt eltölteni.
