Ausztria fővárosát egykor vastag falak védték, melyeket a 19. században bontottak le. A Bécs központjában ezáltal keletkezett hatalmas tér lehetőséget adott a Ringstrasse, azaz a körút kiépítésére. A 4,5 km hosszú utca Bécs leghosszabb bevásárlóutcája, melyet az UNESCO az óvárossal együtt a Világörökségek közé emelt.
A Ringstrasse nem csupán egy gyönyörű út, de jelképe az emberi szabadságnak és a lenyűgöző várostervezésnek. Létrejötte a város történelmében egy önálló szakaszt fémjelez, a “Ringstrasse-periódus” egyet jelent a város dinamikus fejlődésének megindulásával, mely egyaránt érvényes volt a gazdaságra, a terjeszkedésre, az infrastruktúrára és a kultúrára is.
A 19. század végére, amikor a Ringstrasse teljes egészében elkészült, nagy és politikailag, valamint kulturális szempontból fontos funkciót betöltő épületek szegélyezték. A körút ma is pont annyira lenyűgöző, mint a Habsburg Birodalom alkonyának éveiben, bár a nagy forgalom valamennyit levesz az értékéből. Az U-bahn, a bécsi metró kitűnő útvonalának köszönhetően az egyes állomásokról a Ringstrasse legfőbb látnivalói gyalog is könnyen elérhetők.
Az 1800-as évek elején Európa legtöbb nagyvárosában már nem álltak a középkori városfalak. Bécset azonban még mindig masszív, bástyákkal teletűzdelt falak vették körbe. Építésüket még azután is tovább folytatták, hogy a török támadások veszélye elmúlt, a konzervatív katonai vezetők számos tervet dolgoztak ki korszerűsítésükre és bővítésükre, de ezek már nem valósultak meg. Aztán Napóleon 1805-ben és 1809-ben megmutatta, hogy ezek a falak már nem képesek potenciálisan megvédeni Bécset egy modern hadsereggel szemben – a városfalak egy részét ekkor az ő csapatai rombolták le.
Végül 1857-ben Ferenc József császár parancsba adta a városfalak ledöntését, hogy helyette egy tekintélyes sugárút épülhessen, ami Bécset egy dinamikus és modern város képével ruházza fel, mely Berlinnel vagy akár Párizzsal is felveheti a versenyt.
A császár döntése az építkezés méreteit is kijelölte. Már a munkálatok megkezdése előtt is világos volt, hogy itt valami grandiózus dolog fog születni. Ferenc József is hozzájárult a Ringstrasse mai arculatának kialakulásához, hiszen az ő elképzelései is tükröződnek a Bécsi Természettudományi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a stílusosan Kaiserforumnak nevezett terület megjelenésében. Hogy a hadsereget is megnyugtassák, a tervezők engedményekre is hajlandóak voltak. A Ringstrasse szélességét úgy állapították meg, hogy az 57 m-rel a hadsereg manőverezéseihez is alkalmas legyen és a laktanyát az utca legelején húzták fel, hogy a katonákat a külvárosi lázongásokhoz minél gyorsabban lehessen mozgósítani.
Abban az időszakban, amikor a Habsburg-dinasztia hatalma kezdett leáldozni, egy sor olyan épület jelent meg a Ringstrassen, mely mind a változást jelképezte. Ezeknek kiemelkedő darabja az Európai Parlament épülete, melynek klasszikus görög stílusa a modern demokrácia bölcsőjét volt hivatva hirdetni.
A Ringstrasse 1880-ban készült el, kevesebb mint 25 év alatt egy kihasználatlan, kopár területből Bécs új színfoltja, egyik legelegánsabb és legélénkebb része lett.
A patkó alakú sétány a Duna-csatornánál végződik, mellyel együtt teljesen körbefonja Bécs történelmi központját és megváltoztatja annak atmoszféráját. A szűk és szabálytalan utcák helyébe széles utca, nyílt terek és monumentális épületek kerültek.
A Ringstrasse külön-külön elnevezett szakaszokra tagolódik. Északon legelső része a Schottenring, ahol az első hatalmas épület áll, a nagy, vörös téglákból 1865-1869 között épített Rossauer laktanya. Itt található az Arsenal és a Stubenring, ahol a császári barakkok voltak. Schottenring lefontosabb épülete a Börse, az egykori tőzsdepalota, melyet 1877-ben a dán építész, Teophil Hansen tervezett. Reneszánsz stílusban álmodta meg, mivel a reneszánsz korában indult fejlődésnek a modern bankrendszer. A körút Sigmund Freud parkkal határos szakaszánál áll a fogadalmi templom. A Heinrich von Ferstel által tervezett, neogótikus templom építése már 1856-ban elkezdődött, még mielőtt meghozták volna a döntést a városfalak lerombolásáról.
A Dr. Karl Renner Ring és a Dr. Karl Luegerring Bécs két polgármesteréről lett elnevezve, stílszerűen itt áll a Városháza neogótikus épülete is, melyet egy katedrálisra emlékeztető toronnyal egészítettek ki. A városháza előtt terül el a Városháza Park, egyike annak a számos zöld területnek, mely a Ringstrasset övezi. A parkot északon az egyetem épülete határolja, ami szintén Heinrich von Ferstel munkája, aki olaszországi utazásaitól megihletve ebben az esetben a reneszánsz stílushoz nyúlt.
A Ringstrasse ezen szakaszának említésre méltó épülete még az Igazságügyi Palota, a neoreneszánsz épület, melyet Alexander Wielemans von Monteforte tervezett.
Ha utunkat az óramutató járásával megegyezően folytatjuk tovább, a következő szakasz, melyhez érkezünk, a Burgring. Itt található a Kaiserforum, melyet Ferenc József álmodott meg a császári palota kiterjesztéseként. A Kaiserforum központja a Heldenplatz volt, mely a Burgringtől északra fekszik. Az Új Vár két tervezett szárnya közül ma csak egy határos Heldenplatz-cal. Napjainkban ebben a szárnyban múzeumok találhatók.
A Mária Terézia téren álló két épület, a Gottfried Semper által neoreneszánsz stílusban tervezett Természettudományi és a Szépművészet Múzeum tökéletesen tükrözik a császári gyűjtemény nagyságát. A tér dél-keleti részén, az egykori király istálló helyén áll ma a Múzeumnegyedként ismert múzeum-komplexum.
Ahogyan neve is utal rá, az Opernringen áll a bécsi Állami Operaház. Eduard van der Nüll és August Siccardsburg tervezte olaszos reneszánsz stílusban. A Ringstrasse létrehozása óta mindig is ez a szakasz volt a legnyüzsgőbb. A gyűrű itt metszi a Karntner Strasset, a népszerű bevásárlóutcát, mely egyenesen a Stephanplatzra, a régi belváros szívébe vezet. Az Opernring északi részét a Burggarten határolja, mely a 19. században a császári család magánkertje volt.
A Karntnerringen található a Károly tér, tele a város ikonikus épületeivel, melyek közt a legpompásabb a Károly templom. A Karntnerring a Schwarzenberg térre vezet, melynek névadója Ausztria számos háborús hőse közül Schwarzenberg Károly Fülöp herceg.
A Schubertring a körút egy egészen rövid szakaszát alkotja, melyet a Schwarzenberg térrel a Parkring kapcsol össze. Itt alakították ki az angolkert stílusú Városligetet (Stadtpark) 1858-62 között, mely a Ringstrasse legnagyobb parkja. A legnépszerűbb látnivalója Ifjabb Johann Strauss meglehetősen figyelemfelkeltő, aranyba burkolt bronzszobra.
A Ringstrasse legutolsó szakasza a Duna-csatorna előtt a Stubenring. Itt áll az Iparművészeti Múzeum téglaépülete, mely 1867-1871 között épült neoreneszánsz stílusban. A Stubenring végén található grandiózus épület 1912-ben épült, ez a Hadügyminisztérium. A bombasztikus neobarokk tervezés Ludwig Baumann nevét dicséri. A komplexum előtt áll Jozef Wenzel Radetzky osztrák tábornok lovas szobra, aki Strauss Radetzky-indulóját ihlette. Szintén érdekes épület a Posta Takarékpénztár, melyt Otto Wagner tervezett 1906-ban. Wagner a Bécsben található számtalan szecessziós épületéről híres, bár itt a modernista vonalat érvényesítette inkább. Világos, beüvegezett átriumát belülről is nézzük meg.
A Ringstrasset gyalog, metróval, kerékpárral vagy a villamosokkal is bejárhatjuk, melyek folyamatosan mennek körbe-körbe az út teljes hosszán, hogy Bécs legfőbb látnivalóihoz vigyék a turistákat. Ha nappal már jártunk erre, ne sajnáljuk az időt este is visszatérni. A csillogásért mindig is rajongó Bécs a Ringstrasse gyönyörű épületeit lenyűgöző esti fényekben fürdeti a helyiek és a külföldiek legnagyobb örömére.
