Hatalmas kiterjedésű erdők és mészkő sziklákkal tarkított folyóvölgyek, barlangok, a frankok misztikumával átszőtt középkori városok és mesebeli kastélyok szegélyezik utunkat Frankföldön. Európa egyik legromantikusabb útvonala is átszeli a vidéket, meghódítva Würzburg környékének szőlővel borított dűlőit, alpesi réteket és robusztus csúcsokat Neuschwanstein mellett. Mindez azonban a frankföldi látnivalóknak csupán töredéke. Nürnberg, Bayreuth, Pottenstein, a kolbászáról világhírű Coburg a turisták számára történelmi és kulturális látnivalók szempontjából is igazi csemegék.
Frankföld az eredetileg itt élő a frank törzsekről kapta a nevét. Területük a középkortól kezdve a 19. század elejéig rendkívül széttagolódott. Egyes részeit más és más urak irányították, más politikai célok érvényesültek, melyek alapvető különbségeket eredményeztek az egyes városok fejlődésében. A politikai sokszínűségnek Napóleon vetett véget, amikor a frissen meghódított Frankföldet beolvasztotta Bajorországba a 19. század legelején.
A világ nagy része számára Bayreuth szinonímája Wagnernek és a város más szempontból sokáig szinte nem is létezett a turisták számára. Ezen a korszakon azonban Bayreuth már túljutott. Sörével, sajtjával, kolbászával, valamint a Margravial Operaházzal, mely Európa egyik legszebb állapotban fennmaradt barokk stílusú operaháza, így is bőven tartogat érdekességet a turistáknak. 400 évvel ezelőtt, mikor a porosz őrgrófnő, Wilhelmine a városba költözött, rezidenciát építettek fel számára, ami ma Bayreauth legnevezetesebb épülete. A város egyetemén több mint 10.000 diák tanul, akik folyamatos pezsgésben tartják az éjszakai életet. Ettől függetlenül Bayreuth egy szolíd, csendes városként éli mindennapjait, a Festspiele, a Bayreuthi Ünnep Játékok idején élénkül meg, amikor nyaranta több tízezer zenerajongó látogat a városba.
A protestáns Coburgban nyoma sincs a “bajorságnak”. Az I. világháború végéig az aprócska Szász-Coburg hercegség fővárosa volt, amit Viktória királynő és férje erőteljesen támogattak, miután felfedezték Nagy-Britannia elfeledett dinasztikus kapcsolatát Németországgal. Coburg egy kicsi, de szinte tökéletes állapotban megőrzött óvárost mondhat magáénak. Az Ehrenburg kastély volt 1918-ig a coburgi hercegek székhelye, ez a Schlossplatz keleti szélén áll, ahonnan 1 km-t megtéve jutunk el Veste Coburghoz, a város legfőbb attrakciójához. Ez az egyik legnagyobb középkori vára Németországnak. A hegytetőn álló, a Frankok Koronájának is nevezett vár jelöli a határt Türingia és Bajorország között, többek közt arról is nevezetes, hogy Luther Márton jó néhány hónapot töltött itt 1530-ban. A várban jelenleg múzeum működik.
Dinkelsbühl kevésbé ismert, ám annál szebb kisvárosa Németországnak. A Romantikus út is érinti ezt a középkori gyöngyszemet, melyet még ma is sok száz éves falak és tornyok ölelnek körbe. Óvárosa szinte hibátlan, a II. világháború nem sok kárt okozott benne. Dinkelsbühl nagy előnye, hogy minden szépsége ellenére viszonylag kevés turista keresi fel, így tömegtől nem kell tartani a városnézés során. A falakon belül tett sétát szinte semmilyen modern épület nem zavarja, gondosan megőrizték eredeti középkori hangulatát a városmagnak. Látnivalói közé tartozik a 15. század végén épített gótikus remekmű, a Szent György székesegyház, a Német Lovagrend vára, melyhez egy rokokó kápolna is tartozik, valamint a Deutsches Haus, a Drechsel-Deufstetten grófok ősi birtoka, mely gyönyörű példája a német reneszánsz stílusú fa építészetnek.