A települést írásos dokumentumok először 1389-ben említik meg Feldvar néven, majd 1852-ben már Földvár néven. Balatonföldvár neve, a kora vaskori, kelták lakta Balaton fölé emelkedő földvárról ered. Mivel a tó többször is kiöntött, a sáncok nagy részét elpusztította. A XIX. század végén alakult ki itt a fürdőtelep. A település Széchenyi Imre kőröshegyi birtokához tartozó pusztaság volt, majd 1870-ben Spur István uradalmi mérnök elgondolása alapján fásították és 1896-ban parcellázták fel a területet. A fürdőterv megvalósítása Spur Istvánnak köszönhető, a kikötő fejlesztése pedig Kvassay Jenőnek. 1895-ben felépült Balatonföldvár első szállodája, amely a „Kupa vezér” nevet kapta.
Az idők folyamán, a Királyi Magyar Yacht Club vízi sport versenyeinek, illetve a Balaton Club által szervezett lovas- és teniszversenyeknek köszönhetően az egyik legkedveltebb déli parton elhelyezkedő fürdőhelyévé vált.
Több híresség is itt töltötte a nyarait, mint például Kandó Kálmán (1869-1931) a vasút-villamosítási rendszer feltalálója, Lehár Ferenc (1870-1948) zeneszerző, Korányi Frigyes (1828-1913) belgyógyász professzor, Bajor Gizi (1893-1951) színésznő, illetve Tito Schipa operaénekes, sőt még a neves hindu költő Rabindranath Tagore is átlátogatott ide Balatonfüredről.
A vaskori földvár körülbelül 600 méter hosszú, valamint 400 méter széles volt, az árkának a maradványa a mai napig látható.
A Kilátótorony dr. Vass Dénes tervei alapján készült, a 20 méter magas építményt a Somogyi Erdőgazdaság állíttatta.