Az osztrák bortermelés – ha csak a statisztikai adatokat nézzük – világszinten ugyan kicsi, mégis igen sokszínű. Kevésbé jellemző rá a nagyüzemi termelés, mint a különlegesség és a kézművesség. Az osztrák borok folyamatosan fejlődnek és egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a nemzetközi piacból. A legtöbb igényes étterem és borbár választékában található ma már osztrák tétel, mert egyre több borszakértő ismeri el kiemelkedő minőségüket. De mi teszi olyan különlegessé ezeket a borokat?
A fő ok talán a hagyományban keresendő. Bizonyos vidékeken már több ezer éve művelik a bortermelést – a szőlő a mindennapi élet, a táj és a kultúra része régóta. A tipikus osztrák szőlőfajták köre igen széles, nagy múltú szőlőtermő területek pedig több helyen találhatók az országban. Köszönhetően az ideális földrajzi és az időjárási viszonyoknak, a szőlő a legjobb feltételek mellett terem az egyes régiókban, amelyből egyedi, karakteres borokat készítenek könnyű fehértől a testes vörösekig. A nemzetközi sikerek mögött egy fontos koncepció bújik meg – az osztrák borászok ügyesen ötvözik a hagyományos eljárásokat a modern technológiai folyamatokkal. Mottójuk lehetne: “minőség kompromisszumok nélkül”.
Alsó-Ausztria
Az ország négy legfontosabb bortermelő vidéke közül ez a legnagyobb méretű. A terület nyolc további alegységre tagolható Kelet-Nyugati irányban Wachautól Carnuntumig. Legfontosabb szőlőfajtája a zöldveltelini. Az úgynevezett Weinviertel régió elsőként, 2003 óta megkülönböztető címkét használ saját boraihoz – garantálva azok származását ás minőségét. Azóta követték a példáját és több más régió is használ ilyen típusú eredet megjelölést. Friss, zamatos fehérborokat termel ez a vidék, továbbá gyümölcsös vöröseket és még édeskés desszertborokat is. A Duna mentén Melk városától Klosterneuburgig festői borászfalvak találhatók mindenhol, érdemes bebarangolni ezt a különös nyugalommal megáldott környéket. A zöldveltelini mellett a rizling is igen kedvelt fajta errefelé, egy kóstolást feltétlen megér. A Duna által kivájt Wachau völgy meredek lejtői Kelet felé löszteraszokká alakulnak. A táj szépsége miatt ez az ország egyik legkedveltebb nyári turista célpontja. Melk és Krems város a borozások előtt feltétlen megér egy látogatást. A Kamp, Traisen és Krems folyók völgyeiben pedig, a különleges “Roter Velteliner” termelése folyik. Alsó-Ausztria pannon részei (Bécstől Keletre és Délre) felelősek a legizgalmasabb osztrák vörösborok előállításáért. A vezető borfajták a zweigelt és a kékfrankos.
Burgenland
Testes, gazdag ízvilágú borok készülnek Burgenland meleg, kontinentális pannon éghajlatán. A legendás Ruster Ausbruch, a nemzetközileg elismert nemes, édes desszertbor, élő példája a régió erőteljes identitásának. Azonban a terület közel sem egységes. Mittelburgenland és Pöttelsdorf, továbbá a mészköves Lajta hegység környékén a kékfrankos különösen gyümölcsös, míg a Neusiedlersee-Hügellandon, vagyis a Fertő tótól Nyugatra eső részeken a különféle borokat erőteljes ásványosság és izgalmas tanninok jellemzik. Itt őshonos például a Blauer Zweigelt. De mivel ezen a vizes, mocsaras területen a nemes rothadás könnyen beindul és lehetővé teszi a nagyüzemi termelést, érdemes ősszel, szüret idején ellátogatni ide és kipróbálni a dédelgetett Beerenauslese és Trockenbeerenauslese desszertborokat is.
Stájerország
A világ egyik legjobb Sauvignon blanc termő területe Stájerország vagyis Steiermark. Súlyos és magas alkohol tartalmú borokat ugyanúgy készítenek errefelé, mint leheletfinom, elegáns, a tájegységre jellemző finomságokat. Nyugat felé inkább a fűszeres Schilcher Rosé a domináns, amely hitelesen képviseli a festői táj változatosságát is. A Sausal regióban a Südsteirischen Weinstraße egy idillikus borút, amely szőlőföldeken kanyarog végig. Felejthetetlen élményt nyújt borkedvelőknek és absztinenseknek egyaránt, hiszen számos kis falu kínál a területen a borkóstolók mellett változatos szabadidős programokat is. Ezen a területen egyébként inkább a sauvignon blanc és a muskotály a jellemző fajta, illetve a vulkanikus részeken a tramini. Garantáltan megtalálja tehát mindenki az ízlésének megfelelőt. Minden új évjáratot, november elején az úgynevezett Junkerrel ünnepelnek. A hagyomány szerint a stájerországi Junkert Márton-nap (november 11.) előtti szerdán szabad először kimérni, ilyenkor a Junker-bemutatókon a helyi bortermelők és a borkimérők szórakoztató rendezvények keretében büszkélkednek el az újborral.
Bécs
Borkultúra a fővárosban – lehetséges ez? Egyes nagyvárosokban szőlőt inkább turisztikai céllal, látványosságként telepítenek. De Bécsben másról van szó. A 612 hektáros szőlővel beültetett terület jelentős gazdasági szerepet játszik Bécs életében. A hatalmas zöld terület fenntartható módon katalizálja a város életét és alapját képezi kiváló minőségű borok termelésének. Már a késő középkorban szőlő virágzott a bécsi városfalakon belül. Ma inkább a külső területeken folyik a bortermelés, de gazdag a borkultúra a várost környező falvakban is, például Strebersdorfban, Stammersdorfban, Jedlersdorfban és Duna parti Bisambergben. De az ásványi anyagokban gazdag föld kiváló táptalajt nyújt a rizling, chardonnay és pinot blanc termesztéséhez Heiligenstadtban, Nussdorfban, Grinzingben, Sieveringben és Neustift am Walde-ban is. Hosszabb bécsi tartózkodás esetén kiváló program ezen kis települések valamelyikébe ellátogatni akár egy hétvégére is. Különlegesség, hogy majdnem az össze Bécs körüli bortermelő az úgynevezett “Gemischter Satz” ültetés típus hívője. Vagyis különböző szőlőfajtákat ültetnek össze és azokat együtt szüretelik. A hagyományos bécsi “Heuriger” kiskocsmák népszerűsége töretlen.
