A világon kevés városban keveredik annyira erőteljesen a történelem és a modern városi hangulat, mint Amszterdamban. Lehetetlen megtenni egy kilométert anélkül, hogy ne látnánk legalább egy remekbe szabott művészeti alkotást. Van Gogh, Rembrandt, Vermeer – csupán néhány név azok közül, akik kapcsán egyből felmerül a holland főváros neve. Amszterdamba érkezve talán a leginkább szembetűnő dolog, hogy itt két keréken zajlik az élet. Ha a helybeliek nem kerékpáron közlekednek, akkor hajóra szállnak és a város méltán szimbolikussá vált csatornáit veszik birtokba. Amszterdam kedélyes és barátságos város, zegzúgos negyedeiben éppen úgy lehetséges az időutazás a múltba, mint a jövőbe és ez az atmoszféra teszi egyedülállóvá a holland fővárost.
Amszterdam eredetileg egy kis halászfalu volt, mely a 13. században kapott kiváltságot a szabad kereskedelemre. Fénykorát a középkorban élte, amikor tagja lett a Hanza Szövetségnek. 1421-ben szinte porig égett, de hamar újjáépítették. Lakossága a 15. század közepén már elérte a 30 ezret, a 17. században kereskedelmi szempontból már Európa vezető városa volt. Amszterdam napjainkban több mint 1 milliós lakosságával az egyik legnagyobb város és egyben a főváros Hollandiában, ugyanakkor nem ez a királyi székhely és nem itt ülésezik a kormány sem. Több mint 40 múzeumával, számtalan tudományos és kutatóintézetével, valamint világhírű zenekarával, a Concertgebouw-val egyértelműen az ország kulturális központja. Történelmi szívében, 800 hektáros területen nagyjából 6700 olyan épület áll, mely a 16-18. századból származik. 160 csatornája felett 1281 híd ível át, 90 szigete ad festői szépséget a városnak. Amszterdam ezenfelül Hollandia gazdaságában is vezető szerepet tölt be, kereskedelmi központ és az ország második legnagyobb kikötője. Hatalmas ipari központja van, a város életében meghatározó a hajóépítés, az autógyártás, a repülőgépgyártás és a textilipar is. Hollandia turisztikai térképére Amszterdam az 1950-es évektől írta be magát. Azóta évente nagyjából 1,5 millió külföldi turista látogat el ide, akiket 270 szálloda és nem kevesebb, mint 755 étterem vár.
Amszterdam csatornáit először a 14. század legelején alakították ki, de a most látható csatornák nagy része a 17. században, a város fénykorában készült. A városvezetés azt a célt tűzte ki, hogy az óváros körül három koncentrikus körben építsék meg a csatornákat. Ahogy azonban az évszázadok múltak, a főbb vízi utakból lassacskán egyre több leágazás alakult ki, ezek keresztül-kasul szelték az eredetileg létrehozott nagyobb csatornákat. Ennek eredményeként jött létre a 90 apró sziget a város határain belül. A csatornák a legtöbbször tereknél vagy parkolóknál végződnek, mivel jóideje a városba nem engedik be a teherautókat.
Kétségtelen, hogy a csatornák és a hidak hihetetlenül szép látványt nyújtanak, ám ennél jóval nagyobb szerepük is van. A hajókirándulásokon és a csatornákon megrendezett, látványos fesztiválokon túl télen korcsolyázni is lehet itt, sokan pedig egyenesen a csatornákon élnek. Az egész városban megtalálhatók azok a lakóhajók, melyekben otthonok rejtőznek, de a turisták is bérelhetnek ilyet, ha a szokványos hotel szoba helyett különleges helyen szeretnének megszállni.
Az eredetileg létrehozott három csatornagyűrű, a Herengracht, a Keizersgracht és a Pinsengracht az UNESCO Világörökségek közé tartoznak 2010 óta. Amszterdam aranykorában, a 17. században építették őket, a partjaik mentén álló épületek többsége is ebből az időből származik. Ezek a nyeregtetős házak, előttük a fasorral Amszterdam jelképeivé váltak az idők során. A csatornák megépítése abban a korban a leghomogénebb és legnagyobb volumenű városkiterjesztési projekt volt, még a 19. században is referenciaként szolgált a világ számára. A Világörökségek közé tartozik a csatornahálózat a történelmi központ nyugati és déli részén, valamint a középkori kikötő, ami körbefogja az óvárost.
A csatornák mellett a holland főváros és egyben Európa egyik legkeresettebb látnivalója az Anne Frank-ház, ahol a Frank család rejtőzött el a nácik elől a II. világháború alatt. Évente több millió látogatót fogad a házban kialakított múzeum, ahol a család két éven át húzta meg magát, míg végül 1944-ben elárulták őket. Sok látogató szerint ez a legmeghatóbb hely az egész világon, ami egyszerre hozza közel a világháború borzalmait és érinti meg a legmélyebben az embereket. Az Opekta irodaház egyik melléképülete volt ez, azé a vállalkozásé, ahol Anne Frank apja dolgozott. Az épület viszonylag érintetlenül vészelte át az elmúlt évtizedeket, szobái így kellően hű hátteret adnak a fényképekből, dokumentumokból, kéziratokból, levelekből, képeslapokból összeállított kiállításnak.