Ha egy amerikainak azt mondjuk, Detroitba szeretnénk utazni, valószínűleg zavartan felhúzza a szemöldökét és megkérdezi, mégis miért? A kérdés mögött pedig nem rosszindulat, hanem az elmúlt időszak sajnálatos tényei húzódnak meg. A város ugyanis az utóbbi időben leginkább a bűnözési ráta ugrásszerű megemelkedése kapcsán hallatott magáról. Az sem titok, hogy Detroit ma az ország egyik legelhagyatottabb városa, ahol több mint 80.000 épület ár üresen, reménytelenül várva új tulajdonosokra. A város magas adói, a bűnözés, az elszegényedés más vidékekre űzte a lakók egy részét, az egész világsajtót bejárta, hogy ebben az amerikai városban akár 1 dollárért is lehetséges házat vásárolni.
Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy maguk az amerikaiak nem tartják a legjobb választásnak egy utazáshoz Detroitot, ám mégis van, ami mellette szó. A helyiek minden erejükkel próbálják újra feltámasztani ezt az apokaliptikussá lett települést, ennek következtében pedig olyan nyers városi energiákat szabadítottak fel, amit sehol másutt Amerikában nem érezhetünk. A művészeket, a fiatalokat, a vállalkozókat ugyanaz hajtja: Detroitból újra egy élettel teli, szerethető és izgalmas várost csinálni, ha máshogy nem megy, kétkezi munkával, önfeláldozással, nem sajnálva sem időt, sem pénzt, sem energiát. Ez az új hullám már eddig is számos új kezdeményezést, galériát, múzeumot, szállodát hozott létre, új élettel töltötte meg az üresen tátongó épületeket és ennek az ígéretes folyamatnak még koránt sincs vége.
Detroit története 1701-ben kezdődött, amikor a mai város területén a franciák felépítettek egy erődöt. 1760-ban ez az angolok kezére került, 1796-ban pedig az Egyesült Államok része lett. 1805-ben tűzvész pusztította, de újjá tudott épülni, olyannyira, hogy 1807-1847. között Michigan állam fővárosa volt. Gazdasági növekedése az Erie-csatorna 1825-ös megnyitásával kezdődött, mely nagyban fellendítette a gőzhajózást. Ez óriási népességnövekedést is eredményezett. A Henry Ford által a 19. század fordulóján alapított autóipar hamarosan 1 millió fölé vitte a lakosságszámot, az 1930-as években pedig már 1,5 millióan éltek a városban. Míg korábban Detroitban a munkalehetőségek arányban álltak a népességgel, addig a 2008-as gazdasági válság egyértelműen az ipar és ezzel a lakosság hanyatlását hozta magával.
Henry Ford Múzeum és Greenfield Village
Dearbornban, a szülőhelyén Henry Ford még életében két kiállító komplexumot alapított, a Henry Ford Múzeumot és a Greenfield Village-nek keresztelt szabadtéri múzeumot. A Henry Ford múzeum az amerikai élet és technológia fejlődését mutatja be napjainkig. Legérdekesebb darabjai között látható George Stephenson első lokomotívja 1829-ből, 200 automobil, köztük természetesen a legelső Ford és az az autó is, melyben John F. Kennedy-t meggyilkolták.
A Henry Ford Múzeumtól északra található Greenfield Village bejárata, ahol 100 történelmi épület áll a 18-19. századból. Ezeket szerte az Egyesült Államokból gyűjtötték össze, köztük van iskola, vasútállomás, Edison laboratóriuma, a Wright fivérek kerékpárgyártó üzeme és az a ház is, melyben maga Henry Ford született.
Művészeti Intézet
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legértékesebb gyűjteményét mondhatja magáénak a Detroiti Művészeti Intézet, ahol több mint 60.000 négyzetméteren 100 galériát járhatnak végig a látogatók. Ez az Egyesült Államok 6. legnagyobb múzeuma, melyet 2007-ben újítottak fel és építettek át számos szakmai elismerést kivívó módon. Benne a világ minden tájáról származó művészeti alkotások találhatók meg, köztük Afrika, Óceánia, a Közel-Kelet és az amerikai őslakosok kultúrájának emlékei a legkorábbi időszakoktól egészen napjainkig. A gyűjtemény európai művészeti remekeket is tartalmaz, mint Rembrandt, Van Gogh vagy Picasso alkotásait.
Henry Ford birtok
Detroit külvárosában, Dearbornban áll Fairlane, Henry Ford és feleségének Claranak az egykori otthona. 1915-ben költöztek ide és éltek a házban halálukig, 1947-ig, illetve 1950-ig. Az épület alsó részén Thomas Edison közreműködésével épített vízierőmű található, ami biztosította, hogy a ház önmaga számára állítsa elő a fűtési és az elektromos energiát. A birtokhoz egy nyári lak is tartozik, valamint egy mesterséges tó, szolgálati épületek, póni istálló, korcsolya terem, üvegház, zöldségeskert és 500 madárház. Az 56 szobás épület napjainkban nemzeti műemlékként élvez védettséget.
Detroiti Történeti Múzeum
A Művészeti Intézettel rögtön szemben található a város másik legjelentősebb múzeuma. Benne régi a régi detroiti utcák és a vasút pontos mását láthatjuk, a kiállítások a város történelmének valamennyi korszakát felölelik. Itt megtudhatjuk, mi az, ami igazán híressé tette Detroitot.
Szabadkőműves templom
A detroiti Szabadkőműves templom a klasszikus gótika jegyeit viseli magán, indianai mészkőből építették. Az 1926-ban alapított, 16 emeletes templom a maga nemében a világon a legnagyobb, 1037 terme közt megtalálható többek közt három színház- és három bálterem. Napjainkban koncerteknek, előadásoknak ad otthont.
Greektown történelmi negyed
Ez a városrész a hagyományos központja Detroit görög közösségének. Először, az 1800-as évek első felében német bevándorlók éltek itt, akiket a század végére fokozatosan felváltottak a görög letelepedők. Az 1920-as években a környék már egyértelműen kereskedelmi központként működött, napjainkra a görögök többsége már elköltözött innen, de éttermeik, kávézóik, kis fűszeres üzleteik maradtak. Ma sok turista látogat el ide, hogy élvezze az autentikus görög hangulatot.
Keleti Piac
Szintén történelmi negyede a városnak, az utolsó piactér, ami régen működő három közül fennmaradt. Az első épületet az 1880-as években húzták fel itt, de a piac hamar fejlődésnek indult és nem sokára már Michigan más részeiről, valamint Ohioból és Ontarioból is érkeztek a farmerek, hogy árulják terményeiket. Ma elsősorban sajtot, fűszereket, virágokat lehet itt vásárolni a szombati piacokon, de hétközben is érdemes megfordulni errefelé, hiszen a kulináris különlegességeket – kávékat és a nemzetközi konyha alapanyagait – árusító üzletek egész héten nyitva tartanak.
