A Zeeland régióHollandia legnyugatibb tartománya, melyhez számos apró sziget tartozik. Területének több mint harmadát víz borítja, nagyobb része a tengerszint alatt fekszik. Zeeland a Rajna, a Maas és a Scheldt folyók hatalmas deltája, ami elsősorban széles, tiszta partszakaszairól, gyönyörű strandjairól és természetesen a vízisportokról nevezetes. Történelmi városait és falvait járva szinte biztos, hogy valahol találkozunk népviseletbe öltözött emberekkel, hiszen Zeeland lakói rendkívül büszkék kultúrájukra és örökségükre, melyeket a múzeumokon kívül fesztiválokon mutatnak meg a turistáknak.

Zeeland bátor lakói évszázadokon át folytattak küzdelmet a vízzel – nem mindig sikerrel. A régió két hatalmas tragédiát is átélt, az egyiket 1421-ben. A Szent Erzsébet napi árvíz több mint 100 ezer ember halálát okozta, visszafordíthatatlanul megváltoztatta a tájat és ezzel az itt élők életét is. 1953-ban újabb áradás volt, ez 2000 ember életét követelte, 800 km gátat semmisített meg és 500 ezer embert tett hajléktalanná. Ezután fogtak bele az 50 éven át folyó építési programba, a Delta-projektbe. A világ egyik legnagyobb mérnöki bravúrja ez, ami remélhetőleg végleg biztonságot ad a vidéknek.

Zeeland szigetét eredetileg az árapály formálta, az emberek már kezdetek óta igyekeztek feltölteni és visszaszerezni a víztől a területeket. Kisebb patakok, vízfolyások azonban folyamatosan megjelennek, emlékeztetve az itt élőket arra, hogy a víz milyen nagy úr. Zeeland azonban ettől függetlenül csodás tájakkal rendelkezik. Órákon át lehet barangolni a természetvédelmi területeken, élvezni a strandokat, sétálni a homokdűnéken vagy megfigyelni a mocsaras területen élő madarakat. A tartományt szinte teljes egészében be lehet járni a kijelölt túraútvonalakon keresztül. Speciális útvonalak állnak a hegyi kerékpárosok rendelkezésére, a partoknál pedig a vízisportok szerelmesei fogják otthonosan érezni magukat. Wakeboardozni, szörfözni, kite-szörfözni Zeeland bármely tengerparti részén lehet.

DeltaparkA tartomány természeti adottságait talán egyetlen vidék sem foglalja össze jobban, mint a Neeltje Jans természetvédelmi terület. Ezen a mesterségesen létrehozott szigeten a homok és a dűnék uralkodnak. Fénypontja a Deltapark, melynek egy részén vízi vidámpark működött a legszórakoztatóbb és legkorszerűbb létesítményekkel, azonban a parknak van egy komolyabb oldala is. Kiállítások keretében bemutatja a látogatóknak a hollandoknak a tengerrel vívott harcát, részletesen mesél az 1953-as áradásról és a Delta-művekről.

A tartomány történelmét tekintve egyértelműen a tengerrel folytatott harc a legfőbb jellemző. Nemcsak a tájat, de az embereket is ez formálta, az itt élőkre különösen jellemző a fáradhatatlanság, a türelem és a szorgalom. Szerte a régióban megtalálhatók a régi gátak, elmosott falvak nyomai, melyek mutatják, hogy meddig terjeszkedett egykor a tenger. A vízi utak azonban jólétet hoztak a vidéknek a tengeri kereskedelem révén, mely főként a 17-18. században virágzott. A zeelandi városok többségében ennek tanúiként számos gyönyörű épületet láthatunk.
A tartomány már a kőkor óta lakott, legrégebbi városa Aardenburg. Termékeny talaja és a halászati lehetőségek miatt sokan telepedtek le itt. Az évszázadok során a vidéket feldúlták a rómaiak, a vikingek, de számos II. világháborús bunker is látható még.

A 3800 lakosú Aardenburg központjában látható a római castellum alapja, ami 170-273 között állt itt. A város római neve Rodanum Castra volt, melyből később Rodanburg, végül pedig Aardenburg lett. 273-ban barbárok támadták meg a régiót, ennek hatására a rómaiak elhagyták a vidéket. A település csak a 8. században népesült be újra. A 13. század végén megerősítették a városfalakat és négy kaput alakítottak ki. Ezekből ma egy, a nyugati kapu látható. Ezen keresztül lehetett lejutni a kikötőbe, ahol ma már nincs víz, de körvonalai még mindig kivehetők. Aardenburg a középkorban zarándokhely lett, miután több csoda is történt a városban. Elzarándokolt ide Fülöp francia király, I., III. és IV. Edward is. A városnézés során érdemes felkeresni Aardenburg katolikus és protestáns templomát, a Városházát és a múzeumot is.

Veere egy bájos kis falu, ahol méreteihez képest rengeteg történelmi épület áll. A csupán 1500 lakosú település rendkívül népszerű idegenforgalmi célpont, hihetetlen, de évente több mint 4 millió turista látogat el ide, főként hollandok, németek és belgák. Az egykori halászfalu régi kikötőjében ma elegáns jachtok ringnak, utcáinak minden háza történeteket mesél. A Piactéren egy miniatűr palotakertet alakítottak ki, itt áll a leginkább figyelemre méltó épület, a Városháza, melyet 1474-ben építettek. A kikötővel szemben látható az ún. Skót-ház, ami azokra az időkre emlékeztet, amikor Veere még élénk gyapjúkereskedelmet folytatott Skóciával 1541-1799 között. Ma benne múzeum működik. A vízparton láthatók a gát és a várost védő erődrendszer maradványai, ágyúk és a Campveerse-torony. Veere nagytemploma a Grote Kerk, ami valóban óriási. Egykor hatalmas ablakait már befalazták, helyettük kisebbeket alakítottak ki, feltehetően az erős tengeri szél elleni védekezés miatt.


MiddelburgVeeretől 5 km-re délre fekszik a Zeeland régió fővárosa, Middelburg. A 47 ezer lakosú települést a 9. században a vikingekkel szembeni védekezést szolgáló erődként alapították. Első apátsága 844-ben épült, helyébe egy újat húztak fel 1125-ben. Middelburg fontos központja volt az Anglia és a flamand városok – főként Gent és Bruges – közötti kereskedelemnek, később pedig a Holland Kelet-Indiai Társaságnak. A gótikus Városháza a késő középkori flamand hatást tükrözi, a város szép házai a gyarmati kereskedelemből szerzett vagyonból épültek. 1940-ben a német bombázások során a város nagy része elpusztult, de történelmi épületeinek többségét sikerült rekonstruálni. Middelburg legfőbb értéke a történelmi atmoszféra és a kellemes, kisvárosi légkör. Történelmi belvárosa körül húzódik a régi várárok, látható még néhány kapu, melyek egykor a városfal részét képezték. A főteret egyértelműen a Városháza uralja, 1458-ban építették, a város gyöngyszeme építészeti szempontból. Middelburg egyik nevezetessége az apátság, az Abdij, ami egy épületkomplexumot alkot. Részét képezi három templom, egy 91 m-es torony, múzeumában pedig porcelánokat, ezüstöket, kárpitokat és festményeket lehet megnézni.

Városnézés után érdemes lemenni a strandra, már csak azért, mert Hollandia legtisztább és legnaposabb partszakaszait találjuk Zeeland partjainál. Széles, több kilométer hosszú homokos strandok dűnékkel tarkítva – ideálisak az úszáshoz és a szörfözéshez is. Zeeland strandjai között mindenki megtalálja a maga kedvencét, mert mindegyiknek megvan a maga jellegzetessége. Az egyik békés és csendes, a másik nyüzsgő, a harmadik a vízisportokhoz kínál mennyei körülményeket, a családok számára ideális strandokon vízimentők felügyelik a fürdőzőket. Ételt és italt a közelben mindenütt lehet vásárolni, a legtöbb helyen pedig kerékpár kölcsönző is van.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here