Kraljevicát elhagyva déli irányba egy 1440 m hosszú közúti hídon át (melyet 1980-ban építettek) jutunk el Krkre. A hídon való átkelésért fizetni kell.
Krk-sziget
A Krk-sziget az egyik legnagyobb és legjelentősebb szigete Horvátországnak. Területe 410 négyzetkilométer és hossza 28 km. Északi része nagyon szeles. Nyugati és délnyugati része növényektől zöldül, partja homokos és félszigetekkel tagolt. Krk szigetét már a neolitikus korban lakták, Római fürdőmaradványok és a óhorvát glagolita emlékei arról árulkodnak hogy ez a terület folyamatosan lakott volt. Krket arany-, és zöld szigetként emlegetik. A zöld sziget elnevezést a gyönyörű zöld növényzet értékeiről kapta. A hídon átérve a nemzetközi repülőtér mellett haladunk el, ahova Európa nagyvárosaiból érkeznek az idelátogató, majd innen haladnak tovább a szigetek és a szárazföldek felé. Szigetnek ezt a részét petrokémiai telepként használják. Itt érnek célt a közelkeleti tankhajók és innen indul a Adria kőolajvezeték, mely Magyarországra is szállítja a kőolajat. Krk északi részén található a mintegy 1600 fős Omisalj nevezetű, szélvédett területű halászfalu. Homokos tengerpartja nagyon kedvelt, ami fölött található 12. századi Szűz Mária mennybemenetele- plébániatemplom. A templomban a reneszánsz oltárom óhorvát glagolita feliratok láthatóak. A város többi látványossága 12. században épült román stílusú Szent-István templom, két 15. századi templom és a 16. századi városi loggia. A kikötő fölött még látható Gradecnek romjai. A sziget nyugati felén haladva turista területeket találhatunk, így például Njivice tengerparti strandját is. A Beli Kamink-öböl mellett rengeteg halásztelep lelhető fel. A közelben pedig egy karsztvizet gyűjtő édes vízű tavacskát találunk.
Dobrinj a sziget központjában található. A középkorban épült falu kis házai külön-külön kis erődítmények. Itt található a glagolitákra emlékeztető több írásos emlék is. Malinskába minden évben megrendezett táncfesztiválja és gyönyörű homokos tengerpartja csalogatja ide a turistákat. A város egyik érdekessége a Szent Vid-templom, de érdemes megtekinteni az ókori illír, ógörög és római emlékeket is.
Malinskáról kisebb túrát tehetünk Glavotokba a 15. századi kolostorhoz illetve a gótikus templomhoz. A kolostorban a glagoliták írásos emlékei lelhetők fel.
Szigeten déli irányba Krk városa előtt jobbra Valbiskat találjuk. Innen közlekednek a kompok a Cres-szigeti Meragba. A nyári időszakban naponta 13 szállítja az utasokat.
A mintegy 3000 lakosú Krk város a szigetről kapta elnevezését. A város a sziget kulturális és közigazgatási centruma. Az egykoriban itt lévő rómaiak településére Curicumra, már csak a falak és a fürdők törmelékei emlékeztetnek. A maradék műemlék a velenceiekre és a Fragepánokra emlékeztet. Krk városa őrizte meg legjobban az ősi falakat, házakat és tornyokat.
Kisebb sétánkra a kikötőből indulunk. A város kapuján keresztül megérkezünk az úgynevezett óvárosba, melynek még tornyai a velencei uralkodás alatt épültek 1493-ban. A kikötőnek védelmet nyújtott az ott elhelyezkedő ötszögletű bástya, melynek falába római sírkőmaradványok vannak illetve a Frangepán címer van belevésve. Ebben a bástyában ma már egy vendéglő működik. A főtéren van a város egyik nevezetessége a Katedrális. A bazilika építése az 5-6. századra tehető vissza, majd az ókeresztény elemeinek felhasználásával a római stílusú katedrális a 12. században épült. Rengeteg átépítéssel elérte a mai formáját. Szent Quirinus-bazilikát egy boltíves átjáró köti össze a Katedrálissal. A Frangepán grófok kápolnája az oltár mellett látható. A szentély a 15. században épült gótikus stílusban. A vele szemben álló Szent-Kereszt kápolna barokk, reneszánsz és gótikus stílusjegyeket hordozza. A bejárattól jobbra a Frangepán pallium látható mely nemesfémmel van bevonva. Középpontban Mária áll. A templomban megtalálható a 14-16 századi püspökök síremlékei. A barokk stílusban épült püspöki palota a Katedrális mellett található. A palotában emelkedik a 12. században épült Frangepán vár, melyet egy négyszög alapú torony ékesít. Ez volt a grófok székhelye ahonnan a szigetet irányították. Az óvárosban található a Szent Ferenc-, Mária mennybemenetele- és a Benedekrendi templom is. A tengerpartra visszaérkezve Drazica strandot élvezhetjük. Krktől nyugatra található Punat az Adria egyik legnagyobb vitorláskikötője. A 8. században épült óhorvát templom Punattól körülbelül 2 km-re található. Krk szigetet körülvevő szigetek közöl Kosljun az egyetlen lakott kis sziget. Az itt található 16. századi kolostorban rengeteg értékes tárgyi emlékeket találhatunk. Többek között Ptolemaios atlaszának másolatát is itt őrzik. A 17-19. században üzemelt itt egy pénzkölcsönző ami a szegényebb embereknek nyújtott hitelt. A kis szigetet motorcsónakkal is megközelíthetjük. A szigettől délkeletre található a 800 fővel rendelkező Baska. Ez a kis falucska 1800 méteres stranddal rendelkezik, amit a turisták szívesen felkeresnek. A központtól 1km-re található a Szent Lucia templom amely a legrégebbi horvát nyelvemlék fellelhető. Az eredeti nyelvemlék a Zágrábban található a Strossmayer Galériában. Baskából több kompot is indítanak a Rab-szigeti Loparra. A sziget keleti részén található Vrbnik. A 900 lakosú falu várkastélya a glagoliták központja volt, még ma is őrzik itt írásos emléküket. A faluban megtalálható Dinko Vitezic kőmauzóleuma és 15000 kötetből álló könyvtára.
Cres-sziget
A 404 négyzetkilométeres Cres-sziget Adria második legnagyobb szigete. Északi területe nagyon viharos és szeles, de a déli része jól védett. A sziget környezeti tényezők miatt sajnos nem alkalmas strandolásra. A sziget központjában helyezkedik el a mindössze 2300 lakosú Cres. A város a régi idők hangulatát őrzi, a kovács és asztalos munkálatok illetve a halfigurák jelzik az akkori foglalkozásokat. A kikötőtől nem messze találjuk a városkaput, a 15. századi gabonaraktárt illetve az Arsan Petris és Rodinis- palotákat és a 16. századi városházat. A város temploma a Szent Izidor-templom gótikus stílusban épült. Érdemes meglátogatni a 14. században épült ferences-templomot és a kolostort, illetve a 15. századi Mária Magdolna-templomot.Crestől délre található a Vransko-tó, melynek érdekessége; annyira mély, hogy tengerszint alatt van 74 méterrel. Ebből a tóbol nyeri a lakosság az ivóvizet. A város Martinscicának köszönheti a látogatottságát, hiszen kiváló strandja vonzza az idelátogatókat. A sziget déli részén helyezkedik el egy kicsin kis község Osor, ami egykor püspöki székhely volt. Ma már alig 100-an lakják. A városi rangot Könyves Kálmán adományozta. 15. században a város hanyatlásnak indult, ezért csak pár építmény maradt fent mint például a katedrális, a loggiás városháza, a Szent Gaudencije- templom és a vár falai. Crest és Losinj- szigetét egy híd köti össze a a hajózás megkönnyítése miatt.
Losinj-sziget
Losinj kedvező éghajlatának köszönhetően kellemes időtöltést nyújt a strandolóknak. Losinj déli része látogatott, északon csak a ferences kolostor nyer figyelmet. A 6500 lakosú Mali Losinj hajózási akadémiája miatt fontos hajózási központ volt. A rengeteg műemlék vonzza ide a látogatókat és pihenni vágyókat. A város fölött a császári család egykori nyaralója található a Villa Carolina. Vali Losinj egy kicsi kis település lakossága épp hogy eléri az 1000 főt. Nyáron kedvező strandolási lehetőségeket nyújt, télen pedig víz alatti horgászatot rendeznek. A város nevezetessége a Szent- Antal templom ami a 17-18. században épülhetett. Az épület belseje barokk stílusban épült. A szigetet körülvevő víz annyira tiszta hogy delfinrezervátumot hoztak létre ami 100-150 delfinnek ad helyet. A településtől pár kilométerre helyezkedik el Susak. Az itt található talaj nagyon különleges, nehezen magyarázható hogyan is keletkezett. Ez a homok különleges ízt ad az itt termelt bornak. 200 lakosú települést egyedi nyelvet beszélő nép népesíti. Érdemes megnézni a bencés kolostort és a Szent Miklós-templomot.
Rab-sziget
A 94 négyzetkilométeres Rab-sziget az Adria egyik leggyönyörűbb szigete. A sziget északi oldalán a Kamenjek hegy emelkedik, amely véd a Bórától. Körülbelül 300 édesvízi forrás nyújt ivóvizet az itt lakóknak. A Rab- szigetet már az ókorban nagy becsben tartották. 1889- ben megépült az első fürdőhelye. A leghíresebb vendégei közé tartozik VIII. Edward brit király. A sziget déli részén Misnjak-i kikötő fekszik. Pár kilométerrel odébb található a Barbat melletti hosszan nyúló strand. Ezzel párhuzamosan fekszik a Dolin- sziget. Észak felé haladva Banjol található. A mellette lévő 3 Padova nevezetű öbölből az első a sziget fővárosába nyúlik Rabba. A pár száz lakosú városkát főszezonban évente több ezer turista látogatja. A város fölé 4 nagy torony emelkedik; a Szent- Mária-, Szent-András-, Szent Justina-, és a Szent János-templom tornyai óvják a várost. A városfalakat Augustus császár építtette. A település 3 legfontosabb utcájában Alsó, Középső, és Felső utcákat az árkádok kötik össze. A városnéző túránkat a kikötőnél kezdjük. Itt sajnos hiányzik a városfal. Itt található a 13, századi rektorpalota, mely többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. Az épületben található a helyi turisztikai iroda illetve itt található a nyaranta kiállított képzőművészeti tárgyak. A rektorpalotából egy árkádos átjárón keresztül eljuthatunk a Városi toronyhoz, melynek tornyának tetején egy harang áll. A Középső utcában látható az oroszlánfejjel díszített Marcic-Galzinga- és a Nimira-palota. Az utca végén láthatjuk a jupiterfejes Dominis-Nimara-palotát, mely Marcantum de Dominis püspöknek nyújtott lakhelyet, ám a püspököt halálra kínozták hummanista gondolkodása miatt. A Felső utcában található Kaldanac, a latinok települése. Ez mellett áll a női kolostor. 11-12 századi Szent Mária templomot 13-14. században kibővítették. A templomot III. Sándor pápa szentelte fel. A katedrálist reneszánsz elemek díszítik. A templomot Szent Christophaus ereklyetratója ékesíti. A mondák szerint ez űzta ki a vikingeket. A 13. századi harangtorony a román építészet stílusában építették. A toronyban található a nagy harang. A Szent András-templom ékesítésében reneszánsz és a barokk stílus jegyei keverednek. Harangja a legrégebbi a szigeten. A templomhoz tartozik egy kolostor is. A 16- századi Szent Jusztin templomban található egy kereszttöredék amit Könyves Kálmán ajándékozott a városnak. Továbbhaladva utunkon megtalálhatjuk a Szent Kereszt templomot és a Benedek rendi kolostort. A felső utcában található a Szent János templom amit a egyházi emlékek romjai veszik körül. A város északi részén található a Komrcar park amit Pravdoje Belija főerdész parkosított be. Itt sétálva eljutunk a Fumia öbölhöz ahol egy ferences kolostor, Szent Bernát-templom és a hozzájuk tartozó kőtár és múzeum. Rabtól északnyugati irányban fekszik Kampor. A falucska a II. világháború idején egy koncentrációs táborként működött, erre emlékeztet a Szlovének Temetője park. Ma már nyaralók sokasága telepítette be a falut. A Kampori-öböl homokos strandja nagy mértékben vonzza a turistákat. A Rab-sziget északi részén található Supetarska Draga nevezetű falucska. A dombtetőre épült Szent Péter templom nyújt látványosságot az idelátogatóknak. A bazilika román stílusban épül és a horvát tengerpart egyik legrégebbi temploma. A falu öblében több homokos partú szigetecskét találhatunk ahova motorcsónakkal egyszerűen el lehet jutni. Rabtól 13 km-re van Lopar. Mintegy 22 strandja van ami csodálatos nyaralási lehetőséget nyújt a gyerekes családoknak is.
