A Vipava-völgy szívében: Ajdovscina

A Vipava-völgyet sokszor Szlovénia Velencéjének is nevezik a rengeteg itt feltörő forrás miatt. A változatos képet nyújtó vidék történelmi és természeti látnivalókat is bőven tartogat, legnagyobb részét gyümölcsösök és szőlőültetvények borítják. A völgyben fekszik az i.e. 3. században is lakott, ma közel 7000 főt számláló település. Adjovscina gazdag múltjával a Vipava-völgy legnagyobb városává fejlődött, a vidék kulturális és gazdasági központjává vált. Hagyományos kisvárosként talán beleolvadna a többi szlovén település közé, de mégis kitűnik a sorból: ez Szlovénia egyetlen római alapítású városa, melyet a városfalak ma is szinte teljes sértetlenséggel vesznek körbe. Ajdovscina művészeti életét a neves festő és grafikus, Veno Pilon és az itt született reneszánsz festő, Anton Cebej teszi kiemelkedővé.

Közel 2,5 évezreddel ezelőtt a rómaik hoztak létre itt egy erődített települést Fluvidium Frigidum néven. Ez elsősorban az Itáliából Pannónia, illetve a Balkán felé vezető Via Gemina út egyik fontos állomáshelyeként működött. 451-ben Attila király úton Itália felé lerombolta az erődített várost, ettől kezdve nem is sokat tudunk Ajdovscina történetéről egészen a 16. századig. 1507-ben I. Miksa császár ruházta fel mezővárosi jogokkal a települést, aminek következtében gyarapodásnak indult.
Ajdovscina különös hangulatát a római és a középkori épületek keveredése adja. Különösen a keleti városrészre jellemző ez, ahol a falak és bástyák reneszánsz boltíveket foglalnak magukban.
A Hubelj-folyó bal partján épült ki Sturje, ami akkoriban önálló település volt. Házai a St. Giuseppe templom körül állnak, központja egy szabálytalan alakú tér, melyből hosszabb-rövidebb, keskeny utcácskák futnak kifelé. Enne a városrésznek érdekességei a díszes homlokzatok, a kis udvarok és a terek különleges építészeti megoldásokkal.

A várost 13 római kori torony veszi körbe, melyek egykor a vidék védelmi rendszerének stratégiai pontjai voltak. A városfal legjobb állapotban fennmaradt része Ajdovscina észak-keleti felén található, ez a szakasz 22 m magas. A fal egyes szakaszai már nem az eredetiek, ezeket a középkorban toldották hozzá a római erődítményhez. A tornyok mindig nyitva állnak, sajnos csak kívülről jelentenek látnivalót, mivel a helyiek sokszor méltatlan célokra használják őket, legtöbbjük szeméttel van tele.
A városfalak mentén kialakított ösvényt is érdemes körbesétálni, ez az útvonal kis tereken vezet át és érinti a város fő terét is, mely egykor a római város fóruma volt. Ahol ma a piac működik, a város déli részén, még láthatók a római fürdők egyes részletei, melyeket akkoriban nemcsak tisztálkodásra használtak, de a társasági élet központjai, megszokott találkozóhelyek is voltak.

Ajdovscina régi malomépületében egy helyben feltárt fosszíliákat, ősmaradványokat bemutató múzeumot hoztak létre. A Stanislav Bacar által összegyűjtött több mint 1200 leletet láthatjuk itt, köztük olyan ritka darabokat, melyeket a világon elsőként Szlovéniában fedeztek fel és ennek megfelelően nevüket is szlovén városokról kapták. Fluvio Frigido, az erődített település történetét is megismerhetjük a történelem előtti időktől kezdve egészen a középkorig.

Ajdovscina környéke elkényezteti a régészet szerelmeseit és azokat, a Vipava-völgy múltját is szeretnék jobban megismerni. Számos római kor település létezett egykor a vidéken, ezeknek maradványait szétszórva sok helyütt megtaláljuk. A város felett áll Gradisce, mely napjainkban már egybeolvadt Ajdovscinaval, de régen független település volt. Az i.e. 2. évezred közepétől számos leletet tártak fel a régi városból, ez a Skol-fennsík legrégebb óta lakott területe. A fennsík természetes menedékként szolgálta az itt lakóknak, innen egy tanösvény visz el a Hubelj-folyó forrásához.

A város környékén két barlang is van, melyet a turisták megfelelő biztosító eszközök birtokában és szakszerű vezetést igénybe véve látogathatnak. A 600 m hosszú Nelcic-barlang a közeli Brje falu alatt húzódik, Dol mellett pedig a Ledenica-jégbarlang található, mely egy természetes víznyelőhöz kapcsolódik és eléri a 150 m-es mélységet. A barlangokat az ajdovscinai Barlangász Egyesület barlangászainak vezetésével fedezhetjük fel.

A Vipava-völgy számos túralehetőséget tartogat, melyek közt a kirándulók és a kihívást kereső túrázók is megtalálják a számukra megfelelőt. A túraútvonalak hossza az egészen rövidtől a hosszútávig váltakozik, ezért szervezhetünk néhány órás vagy akár egész napos programot is a szabadban. A túraszezon itt egész évben tart, az egyedüli zavaró tényező a télen erőre kapó bora szél lehet.