A 14 ezer lakosú Lőcse Szlovákia egyik legérintetlenebb formában fennmaradt középkori települése, főterét meseszerű reneszánsz és barokk épületek keretezik, templomának 15 m magas oltárát pedig látni kell ahhoz, hogy elhiggyük, valóban létezik ilyen szépség. Méreteiből adódóan Lőcse nevezetességeit egy délután alatt fel lehet fedezni, de remek szállodái és éttermei általában több napra marasztalják az utazókat. A 2009 óta az UNESCO Világörökségek sorába tartozó óvárost magáénak mondható Lőcse szinte mit sem változott az elmúlt évszázadok során.
A város nevét írott forrás először 1249-ben említi. Mivel a fontos kereskedelmi út, a Via Magna mentén feküdt, semmi sem állhatott gazdasági fellendülésének útjába. Gyorsan kinőtte magát előjogokkal rendelkező várossá, hamarosan a német telepesek központja lett, a szepességi városok vezetője több száz éven keresztül. A 24 szepességi várost nagyrészt németek lakták, akiket a magyar királyok hívtak be a 12-13. században, hogy újra benépesítsék a tatár támadások miatt elnéptelenedett területeket. Fénykorát Lőcse a 17. században élte, legszebb épületei ebből a korszakból származnak, a modern építészeti trendek szerencsésen kikerülték a várost, meghagyva azt ritka ékszerdoboznak.
Pál mester tér (Namestie Majstra Pavla)
Lőcse központi tere a város legjelentősebb személyiségnek, Pál mesternek nevét viseli. A késő gótika kiváló szobrásza és fafaragója Szlovákia legnagyobb középkori művésze volt, legfőbb alkotása a Szent Jakab templom világhírű oltára, melyet 10 éven át készített és a legenda szerint magát is ábrázolta rajta a 12 apostol egyikeként. A Pál mester tér körül sorakoznak Lőcse legszebb épületei, gyönyörű állapotban fennmaradt reneszánsz és barokk műemlékek, melyek a 14-15. században a város legtehetősebb kereskedőinek birtokában voltak. A több mint 50 ház ma is egykori tulajdonosainak nevét viseli, köztük van Pál mester háza is.
Pál mester háza
A gótikus 15. századi épület a mester életéről és munkásságáról szóló kiállításnak ad otthont. A brilliáns művész számos ötvöst, festőt és fafaragót tanított a házban, ami ma a Lőcsén járó utazók számára kötelező úti cél. Benne testközelből láthatók a templomban lévő és ott csak távolról megtekinthető festett faragványainak másolatai, melyek még a művészetek iránt kevésbé érdeklődőket is lenyűgözik.
Városháza
A régi Városháza árkádos épülete 1550-ből származik. A főtér egyik leglátványosabb eleme, gyönyörű példája a szlovák reneszánsz építészetnek. Harangtornyát 1661-ben toldották hozzá, ma benne a Szepességi Múzeum működik, ahol freskók, festmények, ikonok és bútorok láthatók, közülük sok a 14. századból való.
Szent Jakab templom
Lőcse főterének közepén áll a 14. századi templom, Szlovákia egyik legjelentősebb szakrális épülete. 19. században épített karcsú, magas tornya a város egyik jelképet lett. Fából faragott szárnyas oltárát az ország legnevesebb kézművese, Pál mester készítette a 16. században. 18,8 méterrel a világ legmagasabb késő gótikus oltára, de a templomnak nem a kizárólagos látnivalója. Az épület gazdagon díszített belső tere kiválóan tükrözi Lőcse virágkorát és korabeli jelentőségét. A templomot kizárólag vezetéssel lehet látogatni.
Városi Színház
A főtér nyugati oldalán található a 19. század elején épített komplexum, benne színház teremmel, kongresszusi teremmel és szalonokkal. A színházat napjainkban is előadások, kulturális rendezvények, koncertek, szemináriumok helyszíneként használják. Ez Szlovákia legrégebbi színház épülete, mely a kezdetektől változatlan funkciót tölt be.
Protestáns templom
A főtér déli részén álló templom építése 1825-ben kezdődött, a munkát 1837-ben fejezték be. Lőcse a protestáns reformáció központja volt a 17. században, ezért kapott helyet a templom is a város legközpontibb részén. A nagy kupolás épület klasszicista stílusjegyeket tükröz, mind külsejét, mind belsejét tekintve nagyon letisztult és túldíszítettségtől mentes. A vízen járó Jézust ábrázoló oltárképét a lőcsei származású festő, Jozef Czauczik készítette.
Középkori szégyenkalitka
A 16. században készítették és kezdték el használni a Városháza előtt ma is látható eszközt, mely eredetileg a protestáns templom elé volt kihelyezve. A kisebb törvényszegéseket elkövető városlakókat szégyenszemre ide zárták be, a megalázás eszközét alkalmazva velük szemben büntetésként. Később a Probstner család tulajdonába került, ők saját parkjukban, a mai kórháznál állították fel. A család 1933-ban adományozta a műemléket Lőcse városának, azóta látható a főtéren.
Mária-hegy
A városfalakon túl található, 781 m magas Mariánska Hora Lőcse búcsújáró helye. Minden évben július elején itt gyűlnek össze a zarándokok egész Szlovákiából és sokan a környező országokból. Több tízezer zarándok menetel a hegytető felé hosszú sorokban, hogy hálát adhassanak Szűz Máriának a neogótikus stílusban épült templomban. Az eredeti zarándoktemplomot 1470-ben kis gótikus kápolnává építették át, a helyiek úgy tartják, eredetileg hálából építették a tatár támadások után. Az új templom belsejében egy gyönyörű szobor látható Szűz Máriáról, aki Lőcse védőszentje. 1995-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a Mária-hegyre, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra.
