A szlovén Alpokban fekvő, festői kisváros, Bovec mindehhez tökéletes kiindulópont. Nyaranta az ország legnyüzsgőbb városává változik, amint beköszönt a jó idő, a szabadba vágyó turisták szinte megrohamozzák.
Bovec első említése a 12. századból származik, de a település gyökerei ennél jóval régebbre nyúlnak vissza. A római időkből és a korai vaskorból is számos leletet tártak fel, később a Velencei Köztársaság része lett, majd Gorizia grófjaihoz került, mielőtt beolvadt a Habsburg Monarchiába, akárcsak a szlovén nyelvű területek többsége. A Habsburgok boveci uralma csupán egy rövid időszakra szakadt meg, amikor 1809-1913 között a napóleoni Olasz Királysághoz került. Habsburg uralom idején a város a Tengermellék részét képezte és erősen érvényesült itt a németek hatása minden téren. A vidéken sok helyütt inkább a németet használták a szlovén nyelv helyett egészen a 19. század végéig, amikor a szlovén végleg felváltotta a német nyelvet a köznapi beszédben éppúgy, mint a hivatalos ügyek tekintetében.
A 20. században Olaszországhoz, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. 1952-ben kapta meg a városi jogokat, 1991-ben Jugoszlávia felbomlásával pedig a független szlovén állam része lett.
1976-ban a Friuli földrengés óriási károkat okozott a városban, azóta kétszer is földrengés rázta meg, de ezek meg jóval kisebb mértékűek voltak.
Bovec történelme során mindig az érdeklődés középpontjában állt a várost körbevevő lenyűgöző tájak miatt. A város festői környezetben fekszik, két gótikus temploma egy kis téren áll, melyet hagyományos bovici házak vesznek körbe, itt találjuk a hotelek és az üzletek többségét is. Bovic legtöbb látnivalója nem a városban, hanem annak környékén található. Történelmi nevezetessége a Kluze erőd, mely Bovectől 4 km-re fekszik. Az osztrák uralom idején épült 1882-ben, egy korábbi, 17. századi erődítmény helyén. A Kortinica-folyó felett, egy mély szakadék szélén áll, lenyűgöző látképet nyújt. Az erődből ráláthatunk az isonzói és más világháborús csaták helyszíneire. Júliusban és augusztusban kerül sor a Kluze Fesztiválra, ahol a gyerekeket és a felnőtteket is szórakoztató programokkal várják. Ezeket Bovec városában különböző helyszíneken rendezik meg, de a legtöbb programnak maga az erőd ad otthont.
A városban számos kulturális eseményre kerül sor a nyár folyamán. Júliusban tartják a Csütörtök Esték és a Folklór Esték elnevezésű programokat, ahol helyi néptánc csoportok és előadók lépnek fel. Szabadtéri Filmfesztivállal és Hószobor Fesztivállal is büszkélkedhet a város, az augusztus közepén sorra kerülő Burgonya Éjszakák pedig szintén a folklórhoz kapcsolódnak és a helyi tradicionális étel, a compe an skuta a főszereplőjük.
Bovec elsősorban a természet és a sportok iránt elkötelezettek számára ideális választás. A város környékén az egyik legnépszerűbb látnivaló a Boka-vízesés, melyhez egy 5,5 km-es túra megtételével juthatunk el. A vízesés a Kanin-hegyről, 106 m-es magasságból zuhan a völgybe, szélessége eléri a 30 m-t. Fantasztikus látvány, főleg tavasszal, a hóolvadás idején. A vízeséshez kijelölt túraútvonal vezet, kerékpárral és gyalogosan is nekiindulhatunk. Az út során 850 m-es magasságba fogunk feljutni, az ösvény sok szakaszon nagyon meredek és gyakran csúszós is, ennek megfelelően válasszunk túracipőt.
Sokak szerint a Soča-folyó Szlovénia egyik legszebb természeti látnivalója. Felfedezéséhez szintén kiváló kiindulópont Bovec, melynek legrégebbi programszervező irodája a folyóhoz szervez különböző kalandos programokat. A barátságos helyiek lesznek az idegenvezetőink és minden szükséges felszerelést ki tudunk bérelni náluk. Nyaranta vadívízi evezés, kajakozás, canyoning, barlangászás, hegyi kerékpározás szerepel a programkínálatukban, míg télen síoktató központként és sífelszerelés kölcsönzőként állnak a turisták rendelkezésére. Bármelyiket is válasszuk, a szervezők minden túráról fotókat készítenek, melyekből a nap végén megvásárolhatjuk a legjobbakat.
Bovectől észak-nyugatra találjuk az ország egyik legnevesebb síközpontját, a Kanin síközpontot 2200 m-en. Ez az ország egyetlen olyan síterepe, mely valóban alpesi magasságokban fekszik, ennek megfelelően a szezon is hosszabb ideig tart, mint más szlovén síterepeken, áprilisban, sőt akár májusban is felcsatolhatjuk a lécet. A felvonó síszezonban folyamatosan működik, júliusban és augusztusban reggel 7-től délután 4 óráig óránként lehet igénybe venni. A felvonó B-állomásától 2 km-re fut a kanini kerékpáros útvonal, a legfelsőbb D-megállónál pedig a túrázók vághatnak neki a sok kihívást tartogató, mintegy 3 órás útnak Kanin 2587 m magasan lévő csúcsához, de egy könnyebb, egyórás túra során eljuthatnak a Prestreljenik-ablakhoz, mely 2498 m magasan található. Ez a különleges képződmény a sziklafalban lévő 10×7,5 m-es ablak, egy nyílás, mely a sziklás ív törékenysége folytán alakult ki. Hozzá számtalan legenda kapcsolódik, közülük a legismertebb Noéról szól. Amikor az Isten büntetésül árvízzel sújtotta a világot, csak Noé menekült meg bárkáján az állatokkal. Hosszú időn át ömlött az eső, mígnem az Isten végül megkönyörült és elállította. Ekkor bukkant ki a vízből Prestreljenik, Noé pedig tanácstalanul állt előtte, nem tudta hova kikötni bárkáját. Az Isten ezt látva két ujjával lyukat vájt a sziklán, ahova Noé kiköthette hajóját. Egy másik történet szerint az ördög a szarvával ütötte a lyukat a sziklába, mikor a sűrű ködben teljes erővel neki csapódott. A Kanin-hegylánc második legmagasabb hegye a Prestreljenik, ahova a káprázatos panoráma miatt is érdemes felmenni.