RuszeA Duna jobb partjának legmagasabb pontján, Szófiától 320 km-re találjuk a 180 ezres Rusze városát. Az ország egyik legnagyobb és még inkább egyik legelegánsabb városa ez, melyet uralkodó építészeti stílusa miatt a Kis Bécsnek is becéznek. A finom közép-európai atmoszférát sokkal inkább érezni itt, mint Bulgária bármely más városában. A századfordulós építészet remekei, a gondosan manikűrözött kertek, a gyönyörű terek valóban mintha darabkái lennének az osztrák fővárosnak, melyek a Dunán lefelé úszva jutottak volna el idáig.

Rusze Bulgária egyik legszebb városa, egyben a legeurópaibb bolgár település. Nagy számú múzeuma miatt múzeumvárosként is ismert, több látnivalója pedig részét képezi az UNESCO Világörökségeknek. Kulturális és művészeti központi szerepét annak ellenére is megőrizte, hogy időközben kereskedelmi és ipari központtá fejlődött. A turisták a bolgár nemzeti konyha legjavát találják a város éttermeiben, de az ínyenc falatok mellett zenei szempontból is széles Rusze kínálata, az opera és a klasszikus zene rajongói is csemegézhetnek itt.

Falu már 5000 évvel ezelőtt is létezett a település mai helyén, de jelentősebb település akkor született, amikor i.e. 70 körül Vespasianus császár egy nagyon jól erődített várost hozott itt létre. Ez volt Sexaginta Prista, azaz “A 60 hajó kikötője”. A 6. században a települést az avarok tették a földdel egyenlővé, később megint kiépült a település, akkor már Rusze néven. A kereszténység felvétele után a város védőszentje Szent György lett, ekkor a várost át is nevezték Giurgevradnak. Ma Giurgevo falu Románia területén található a Duna északi partján.
Rusze igazi fellendülése a reneszánsz időszakban kezdődött, amikor a város és annak polgárai komoly lökést adtak Bulgária modernizációjának. Rengeteg osztrák és magyar hajó megállt a város kikötőjében és hozta be a nyugati árucikkeket, melyek hamar a helyi kultúra és mindennapok szerves részei lettek. Bár Rusze lakói ekkoriban az első bolgárok leszármazottai voltak, a korábban hagyományos viselet helyett már az európai divatnak hódoltak. Az építészet is ehhez igazodott és óriási fejlődésen ment keresztül. Ekkoriban épültek a Monarchia előkelő városait idéző épületek, melyek ma Rusze legszebb műemlékei.

Opera

Rusze hamar európai arculatot kapott, de más téren sem maradt le a legfontosabb európai városok mögött. Kulturális-oktatási szempontból valódi forradalmárnak számított az ország városai között, emellett Bulgária üzleti életének központjává is tudott válni.
A liberalizáció után Rusze lett a Bolgár Királyság legnagyobb városa. A bolgár hadiflotta 1879-ben kezdte meg itt működését, hamarosan a tengerészeti iskola is megnyílt. Az első bolgár kereskedelmi kamara és biztosító is a városban jött létre. Mindezzel párhuzamosan továbbra is tehetséges olasz, osztrák, német, bolgár építészek hada dolgozott Rusze szépítésén.
1954-ben megépült a várost Romániával összekötő dunai híd, ami újra országos jelentőségűvé emelte Rusze városát.

Látnivalók tekintetében a turisták igencsak el lesznek itt kényeztetve, hiszen nem kevesebb, mint 200 műemléki épület képezi a város örökségét. Az egyik legjelentősebb, mely egyben a város szimbóluma, az 1901-1902-ben épült Adópalota. Rusze központjában áll és rendre elbűvöli a látogatókat mutatós homlokzatával, valamint a tetején álló hét figurával. Ezek a művészetek, a tudomány, a zene, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a védelem és a szabad szellem jelképei.
A Dohodno 1902-ben épült neoklasszikus stílusban, 2014-ben pedig elnyerte Az Év Legemblematikusabb Épülete nemzetközi verseny díját. Eredetileg a helyi színházi előadásokat tartották, ezenkívül az épületben helyet kapott egy kaszinó, több üzlet, könyvtár is.
A város egyik jeles épülete a Canetti Kereskedőház, melyet a Nobel-díjas bolgár zsidó író, Elias Canetti nagyapja építtetett. A kozmpolita Canetti beszélt latinul, bolgárul, angolul, németül, szellemisége tökéletesen harmonizált a századfordulós Rusze atmoszférájával, amit a vegyes nemzetiség és a vegyes kultúra jellemzett legjobban. A ház ma magánlakás, ezért csak kívülről lehet megnézni.

Rusze másik jelentős, ám teljesen más stílusú épülete a Sexaginta Prista erőd, ahol fénykorában római 600 katona állomásozott. Egy domb tetején, közel a Dunához ez a római erőd egy korábbi trák település maradványain épült fel. A régészeti ásatások az i.e. 2-1. századból is tártak fel itt leleteket, melyek bizonyítják az egykori trák falu létezését. 2006-ban régészek megtalálták egy római hadihajó maradványát, melyet feltehetően a 4. században és az 5. század legelején használhattak. Az al-Duna többi erődjéhez hasonlóan alakult a Sexaginta Prista sorsa is. A szlávok és az avarok lerombolták, a 7. századra a korábbi település semmivé vált, majd romjain a 12. században nőtt ki a középkori Rusze.

Battenberg Palota

A városban számos múzeum található. A Battenberg Palota ad otthont a Regionális Történeti Múzeumnak. 1904-ben hozták létre Karel és Hermenguild Shkorpill gyűjteményére alapozva. Napjainkban nagyjából 140.000 kiállítási tárgy látható itt, köztük őskori kerámiák, az i.e. 4. századból származó Borovoi aranykincs, középkori freskók, városi viseletek, személyes tárgyak és egy bronz sisak, amiről úgy tartják, valószínűleg Nagy Sándor egyik katonájáé volt.
Egy másik érdekes hely a kultúra iránt érdeklődőknek a Városi Élet Múzeuma, másik nevén a Kaliopa Ház. 1864-ben épült és a legenda szerint Midhat pasa, a dunai vilajet kormányzója ajándékozta szerelme jeléül a gyönyörű Kaliopának, aki a porosz konzul felesége volt. Az elegáns házban ma 19. századi bútorok, festmények, gyertyatartók láthatók, melyeken keresztül bemutatják a látogatóknak, hogy Rusze, a város, mely az európai átjáró szerepét töltötte be, miként élte mindennapjait a századfordulón. Korabeli városi lakások hangulata elevenedik meg a látogatók előtt és az életforma, amit az európai városi kultúra rendkívüli mértékben befolyásolt.

Érdekes és látványos helyek Rusze környékén is szép számmal akadnak. A gyönyörű Rusenski Lom Természeti Park 20 km-re fekszik a várostól. 3408 hektáron terül el és több folyóvölgyet foglal magában, melyek együtt egy természetvédelmi komplexumot alkotnak. A park büszkeségei az ivanovoi sziklatemplomok, melyek 13. századi ikonográfiákat őriznek, ezek az UNESCO Világörökségek sorába tartoznak. A vidék természeti szempontból is csodás, a folyók gyönyörű kanyonokat formáltak, melyeknek sziklái helyenként elérik a 100 m-es magasságot is. A látogató első benyomása az lehet, hogy kietlen hegyvidéken jár. És valóban a turistákon és néhány gazdálkodón kívül semmi nincs nyoma az embernek.
Kissé távolabb fekszik Cherven középkori városa, amit szintén vétek lenne kihagyni. Ez volt a Második Bolgár Birodalom egyik legnagyobb hadi, gazdasági és kulturális központja a 12-14. században. Ma a középkori bolgár kultúra egyik fontos emlékeként jelentős régészeti lelőhely, ahol látható a nagy földesúri palota, a 3 m széles erődített falak, két földalatti vízvezeték hálózat, 13 templom, hivatali épületek, műhelyek és utcák.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here