Dalmácia a horvát tengerpart déli részén helyezkedik el, a Kvarner-öböltől a Kotori-öbölig tart. Ez a része a tengerpartnak 375 km hosszú. Dalmácia keskeny tengerpart. Rengeteg strand, történelmi emlék vonzza ide évről évre a turistákat. A partvidék az ókorban itt élő dalmátokról kapta a nevét. Augustus császár idejében a rómaiak elfoglalták és provinciává alakították. A birodalom bukása utána a barbároké, majd a Bizánci Császárság része lett. Az 1100-as években Könyves Kálmán foglalta el a városok nagy részét, így például: Zárát, Traut, Sebenicót és Spalatót. Ezek a városok ekkor teljes autonómiát kaptak. III. Béla és Nagy Lajos a folyamatos háborúzás eredményeképpen elfoglalta Dalmáciát, majd az 1800-as évek elején Ausztriához került. Az első világháború után Dalmácia nagy része a Délszláv Államokhoz került, Zára és egyes szigetek pedig az 1900-as évek közepéig Olaszországhoz tartoztak. 1991-1992-ben Zára, Dubrovnik, Sibenik és Split folyamatos szerb terrortámadásoknak voltak kitéve.
Zadar
Dalmácia legészakibb részén található a 76000 fős város Zadar (magyarul Zára). A települést az illírek alapították, majd a rómaiak idején jelentős fejlődésnek indult. II. században már rengeteg új épület ékesítette a várost. A bizánciak és a velenceiek is szemet vetettek a városra, ekkor vált egyházi centrummá. IX. Században Donát püspök építtetett templomot, ám a csak halála után létesült meg az építmény. 1105-ban a Magyar Királyság is bekapcsolódott a horvát-velencei háborúba, majd sok harc utána a város önként adta át magát Könyves Kálmánnak. Mivel a város magyar uralom alatt autonómiát kapott ezért nagy kereskedővárossá alakult. A velencei-magyar háborúkban III. Béla és Nagy Lajos értek el nagyobb sikereket, ám a XV. században Zára végleg Velencéhez került. A XIX. századtól Ausztriához tartozott majd az I. világháború után Olaszországhoz csatolták. 1991. novemberétől a szerbek bombázták, 72 támadást élt át a város. 1993-ban azonban a szerbek kiszorítása után a város újjáépítését megkezdték, ami a mai napig folyamatban van. Zára óvárosát két féle módon tudjuk megközelíteni: egy hídon keresztül vagy pedig a szárazfölddel összekötő földnyelven keresztül. Ám most utunkat az utóbbi módon kezdjük meg.
A városi park egy dombon helyezkedik el. A terület be lett zöldesítve, rengeteg növényt ültettek, amely alkalmas egy kis pihenésre. Itt található egy XVI. századi erődítmény amit még a török veszedelem idején építettek. A park bal oldala mentén eljutunk a városkapuhoz, ami 1543-ban épült. A kapu reneszánsz stílusban épült, mely egykor az egyetlen bejárat volt a városba, amit 8-16 m-es falak védelmezték. A falak nagy részét a múlt században lebontották. Ma már csak kis része látható. A városkaputól jobbra helyezkedik l a Trg Pet Bunarán kút.
Bablja-torony a középkorból ránk maradt védművek egyike. Ide került később római oszlopmaradványok illetve az osztrák helytartók barokk rezidenciája.
A Kotromanic utcáról megközelíthetjük a Szent Simon-templomot. A templom nevezetessége az itt található szarkofág, mely a névadó maradványait őrzi. A ládikát 13 különböző dombormű díszíti. Az utcán a belváros felé sétálva a háború pusztításának nyomait láthatjuk, majd megérkezünk a Narodni térre, a főtérre. A tér már a középkorban is Zára központja volt. Itt láthatjuk a városházát is.
A városi loggia 1565-ben épült késő reneszánsz stílusban. Régen itt intézték a bírósági ügyeket.
A városi loggiával szembe található az őrség loggia ami 1562-ben épült. 1991-ig itt működött a Néprajzi Múzeum ám a támadások miatt bezárt. Narodni trg környékén középkori paloták állnak illetve itt található z híd is mely az Óvárost köti össze a modern Zárával. Utunkat folytatva ejutunk a Siroka ulicára. Továbbhaladva balra található a római fórum, jobbra pedig a postahivatal, illetve lejjebb a Szent Kresevan-templom és a Nemzeti Múzeum.
A Szent Kresevan-templom a VI. században épült, melyet 1175-ben bővítettek ki. A templom cserepes teteje alatt árkádos oszlopsor húzódik. Itt koronázták meg II. Károly fiát, Lászlót.
Zárai Nemzeti Múzeumban rengeteg érdekességet találhatunk többek között festményeket a városról, illetve a korokat bemutató maketteket.
A Morska vrata egy kikötői kapu ami 1565-ben épült. A Fórum mai neve Zelni trg. A római Jadera főtere 90 m hosszú és 45 m széles. A téren egyetlen oszlop maradt épen amit helybéliek szégyenoszlopként használtak.
Szent Donát-templom egy nyolcszög alapú templom. Donát püspök építtette a IX. században. Alapja 21 m magassága pedig 27 m. Lépcsők vezetnek fel a galériára. Falaiban antik faragott köveket láthatunk. A templom ma már üresen áll, de nyáron koncerteket szoktak tartani benne.
Szent Anasztázia-katedrálist Donát püspök építtette a XI.-XII. Században. A templom finoman megmunkált hármas portálja és két rózsaablak található. Bal oldalt látható a névadó kápolnája és szarkofágja. A szentélybe épcsők vezetnek. A szentély mellett jutunk el a IX. századi altemplomba.
A Fórum délkeleti sarkában áll a Szent Mária-templom, melyet a XI. században építtetett Petar Kresimir horvát király. A templomot a XVI. században átépítették reneszánsz stílusra. A templombelső barokk stílusú. A Szent Mária-templomhoz csatlakozik az Egyháztörténeti és Régészeti Múzeum modern épülete. A Fórumot elhagyva eljuthatunk a Három Kút Térre. Itt megtalálható a XIII. századi fellegvár. A Nagy Arzenál a középkori várfalak mellett található, amiben ma már kiállításokat rendeznek a turistáknak illetve az arra járóknak. A Nagy Arzenáltól délnyugati irányba található az 1282-ben épült Szent Ferenc-templom és kolostor. Ez Dalmácia egyik legrégibb gótikus épülete. Rengeteg tárgyi emléket őriznek itt, mint például: freskótöredékek, faszobor, kanonszékek, ugljani táblakép, domborművek. A kolostorhoz tartozó reneszánsz kerengő régi sírlapokat őriz. A félsziget végéhez elsétálva láthatjuk a kikötői parancsnokság épületét. A városban júliusban és augusztusban tartanak Dalfesztiválokat. Zára kikötőjéből több irányba indítanak hajókat. A hajók indulásáról a Jadrolinija irodájában tájékozódhatunk. Zára legszebb strandjai 16 km-re találhatóak. Borik és Zaton turistancentrum a kempingezőket várja első sorban.
Nin
Zárától északnyugatra 22 km-re található az alig 1000 fős városka Nin. A város a XI. században zsupánsági székhely volt ami később püspöki város lett. A Szent Kereszt-templom a világ legkisebb katedrálisának egyike.
Biograd
Zárát elhagyva déli irányba a Jadranska Magistrale úton haladva eljuthatunk Dalmácia déli részére.
A tengerparton a legközelebbi nevezetes város Biograd. 5000 lakosú város a XI. században horvát uralkodók székhelye volt. Itt koronázták meg Könyves Kálmánt is.
Biogradnak nem marad fent nevezetes műemléke. A velenceiek és a törökök is pusztították. A tengerpart azonban vonzza az odalátogatókat.
Pakostane, Vránai-tó
Biogradtól délre Pakostane község mellett rengeteg strandot találhatunk. Itt kezdődik a 14 km hosszú, 1 km széles és 4 m mély Vránai-tó, amely Dalmácia egyik legnagyobb édesvizű tava.
Sibenik
A főúton érintjük Vodicét ami már Sibenik nyaralóhelyének számít.
Sibenik a jó természeti adottságoknak köszönhetően Horvátország egyik legfontosabb kikötője. A várost horvátok alapították a X. században. A törökök sokszor ostromolták sikertelenül. Majd később a délszláv háborúkban a szerbek erősen támadták. A bombázások és a tüzek rengeteg kárt okoztak, aminek nagy részét már sikerült helyreállítani. Sibenik felfedezését kezdjük a Horvát Köztársaság teréről. A Városháza 1542-ben épült de a bombázások után helyre kellett állítani. Kilencíves árkádja alatt mai napig önkormányzati hivatalok működnek. A tér tenger felöli oldalán találhatjuk a a Szent Jakab-székesegyházat. 1431-ben kezdték el építeni ám csak 1505-ben készült el. A templom apszisának külső részén 72 faragott fejet találhatunk. A templomba egy Oroszlánkapun keresztül jutunk be. A kaput két oroszlán tartotta gótikus oszlop övezi, melynek tetején Ádámot és Évát láthatjuk. A székesegyház nevezetessége a keresztelő-kápolna. Az egyház bejáratánál találjuk Juraj Dalmatinac szobrát. A szobor melletti lépcsőn balra eljutunk a tengerpartra. Innen jól szemügyre vehetjük a Püspöki palotát és a Városi kaput, amin áthaladva megtalálhatjuk a rektorpalotát.
A Városi Múzeum a rektorpalotához tartozik. A múzeum Sibenik város történetét mutatja be. A múzeum a háború alatt zárva volt. Visszatérünk a főtérre itt a Kralja Tomislava utcán haladva megpillantjuk a Szent Borbála-templomot. A templom a XV. században épült későgótikus stílusban. A templomban egyházi múzeumot találunk. A Rossini-Tobovic-palotát a templommal szemben találjuk. Az épület a gótikus-reneszánsz stílust hordozza magában. Az utcán haladva díszes házak mellett haladunk majd az utca végén eljutunk a Trg Kralja Drzislavára. Itt áll a városi színház épülete. Az Uspegine Bogomatere-templom mellett elhaladva jutunk a II. János Pálról elnevezett kis térre. Itt a téren található a Szent Iván templom. A XV. században épült reneszánsz stílusban. Itt található az Új templom, a Szent Krsevan-templom, a Szent Lovro-templom és Ferences kolostor, de megtalálható a bencés kolostor is.
A Szent Anna erőd fákkal borított, 70 m-es magaslaton áll. A Szent Anna erőd és a tenger közötti Borgo nevű városrészben kellemes sétát tehetünk.
Krka Nemzeti Park
Sibenikből érdemes ellátogatni a Krka Nemzeti Parkhoz. A park két legnagyobb nevezetessége a zuhatag sor és a Visovaci-tó. A Skradinski Buknál a folyó többlépcsős vízesésen keresztül 46 métert rohan lefelé.
A Visovaci tavat is Krka vize hozta létre. A tó közepén egy szigetecskén áll a Ferences kolostor. Ide csónakkal juthatunk el. A Nemzeti Park látogatására legalább fél napot kell szánni, de van aki az egész napját itt tölti.
Drnis
A Krkába ömlő folyó mentén fekszik a kis város Drnis. A városnak keleti jellege van. A pusztítások során rengeteg épületet leromboltak, de Várromján kívül dzsámija és minaretje is megmaradt.
Knin
Drnistől 24 km-re találhatjuk Knint. A várost lerombolták a háborúk alatt, de hamarosan megint benépesedik. A város legfontosabb látnivalója a 350 m magason álló vár. A vár három részét hidak kötik össze.
Primosten
Sibeniket elhagyva megállhatunk fürdeni Brodaricában vagy Solarisban. Innen 27 km-re találjuk a kis halászfalut Primostent. A városka közepén áll a XVI. századi Szent György-plébániatemplom. A templomból szép a kilátás a tengerre.
Rogoznica
Primostentől délkeletre találjuk a pár száz lakosú falut, Rogoznicát. A falu nevezetessége a plébánia templom és az erődítmény.
Trogir
Rogoznicától 25 km-re fekszik Trogir magyarul: Trau. Trau városa 8500 fős. A várost görögök alapították majd a rómaiak kezébe került majd horvát kézre. Trogir bejárását a régi északi városkapunál kezdjük. A Szent Lovro-katedrális XII-XV. században épült gótikus és reneszánsz stílusban. A portál domborművein bibliai jeleneteket láthatunk. A katedrális belsejét oszlopsor bontja három hajóra. Érdemes meglátogatni a sekrestyét, ahol IV. Béla koronázó palástjának csuklyáját őrzik. A katedrális tornya 47 m magas. Négy szintje négy különböző stílusjegyet mutat be. A katedrálissal szemben található a Cippico-palota.A Garagnin -Fanfogna-palota a városi múzeumnak ad helyet. A Városháza épülete több látványosságot nyújt. Láthatjuk a Keresztelő Szent János-templomot. Trogir délkeleti sarkáról eljuthatunk a Ciovo-szigetre. Különösen az esti órákban hangulatos. Érdemes megnézni a Kamerlengo-erődítményt. Az erődítményben nyaranta előadások és mozifilmek szórakoztatják a turistákat. A parton nyáron sokan fürdenek. A sportpálya mellett található a Szent Márk-erőd.
Kastela
Trogir után visszatérhetünk a Koznjak-hegység alatt futó főútra. Trogir és Split között megmaradt hét vár rom. Trogirtól 7 km-re áll Kastel Stafilic. Itt található a Nehaj vár, plébániatemplom, Szent Rókus templom illetve monostortemplom. Kastel Stari a Kastelának hívott településsor turisztikai központja. A hangulatos tengerparti óvárosi kerületben találjuk a Szent József- és a barokk plébániatemplomot. A következő kastély a Kastel Luksic. A Vituri család vára volt. A plébániatemplom gótikus, reneszánsz és barokk elemeket hordoz magában. A Kastel Kambelovac egy kisebb helység. Itt volt a határvonal Trogir és Split között. A Kastel Gomilicát Zvonimir horvát király ajándékozta a Benedek rendi apácáknak. A település temetőjében látható két templom a Szent Kuzma és a Szent Damján-templom. A várak közül a legutolsó a Kastel Sucurac. A vár érdekessége hogy falai a közeli római Saloneaból származnak.
Solin
A Trogir-Split útvonalon az utolsó érdekesség a Solinban található római romváros, az antik Salonaeból származik. Sétánkat a buszmegállónál, a Snack Bar mellett kezdjük meg. A Manastirine nem tartozott közvetlenül Salonaehoz. A Tusculum régészeti múzeumában rengeteg érdekes szobrot gyűjtöttek össze. A városfal belső oldalán a vízvezeték rendszer maradványai láthatóak. Itt található a bazilikát, a keresztelő-kápolnát és a római fürdőket is. A bazilika romjaitól délnyugatra találjuk a Porta Caesareát a régi városkaput. A városfal mellett nyugati irányban találjuk az ókeresztény Kapljuc bazilikát. Innen 300 m-re pedig az amfiteátrumot amely a II. században épült amit a XVII. században a velenceiek leromboltak véglegesen.
Split
Split Horvátország második legnagyobb városa. Lakosainak száma eléri a 189000 főt. Forgalmas kikötője miatt Fiume utána a második legnagyobb. A város központi elhelyezkedése miatt és remek klímája miatt látogatják első sorban. Diocletianus császár ókori palotáját az UNESCO kulturális világörökség részévé nyilvánította.
A városnéző sétánkat a városi kikötő északi oldalánál az Obala Hrvatskog Narodnog Preporodán palotánál kezdjük. A palota sarkaiban nagy bástyák, a három kapunál nyolcszögletű bástyák és erődök védelmezik. A Bronzkapun jutunk be a palotába. A föld alatti bejáraton a palota földszintjére jutunk. Az alagsorból lépcsőn jutunk fel Peristiliumba az oszlopos udvarba. A keleti oldalon volt a császári mauzóleum épülete. Itt található egy szfinx is. Vestibulumba a Prothyronon jutunk el. Ez egy 13 méter átmérőjű csarnok. Itt kisebb hangversenyeket rendeznek. Innen eljuthatunk a harangtornyokhoz és a Dómhoz. A Dóm főkapuja fölötti timpanon dísztelen kőkoporsói IV. Béla két elhunyt lányának Katalinnak és Margitnak földi maradványai őrzi. A templom kapuját 28 dombormű díszíti. A dómhoz tartozik egy kincstár ahol a legrégebbi horvátországi könyvet őrzik. A dóm bejáratával szembeni kis utcában eljuthatunk Babtisteriumhoz. Az antik emlékmű közepén található a keresztelő kőkút. Az Ezüstkapu mellett turistairodát és piacot találunk. A Vaskapu a XV. századi toronyóra alatt vezet ki a palotából. A régi városháza szállodával szemben a tér északi oldalán áll. Ez egy XV. században épült gótikus épület, ami a néprajzi múzeumnak ad helyet. A Papalic-ház egy késő gótikus palota. Itt kapott helyet a várostörténeti múzeum. Az Aranykapun áthaladva hagyjuk el a palotát. Ide épült a Szent Márton kápolna. A kapun túl egy lépcső vezet Grgur Ninski emlékműhöz. Itt kicsit pihenhetünk a városi parkban. Az Archeológiai Múzeumot nem rég nyitották meg. Ez a múzeum régészeti leleteket mutat be. Térjünk vissza a rakpartra. A pálmafás sétányon eljutunk a Trg Republikehez a Köztársaság teréhez. Innen a hegy felé tartva meglátjuk a Ferences-templomot és kolostort. A kolostor mellett egy 178 m-es lépcső vezet fel a Marjan hegyre. A dombon található Természettudományi Múzeum és a városi állatkert. A hegy tetején gyönyörű a kilátás, itt láthatjuk Split óvárosát. Dél felé nézve Adria szigetei rajzolódnak ki: Ciovo, Solta és Brac.
A Marjan-hegy alatt déli irányba áll a Mestrovic Galéria. A múzeumban Mestrovic szobrász életútját ismerhetjük meg. A múzeummal szemben áll a Mestrovic Kastelet. A művész a templomban állította ki a 28 fából készült domborművet ami Jézus életútját mutatja be. Az oltár felett hatalmas Krisztus szobor található, amit a mester az első világháború éveiben készített. Split ünnepei között meg kell említeni a május 7-i Szent Dujmo napot, a június végi 4 napos popzenei fesztivált valamint a július közepétől augusztus végéig tartó nyári fesztivált. A kikötőből rendszeresen járnak a kompok.
Klis
Splitből szívesen szerveznek kirándulásokat a turisták. Érdemes felkeresni Klis várát. A Sinj felé tartó országúton haladva 9 km-re már jól látható. Ebbe a várba menekítette IV. Béla a családját , kincseit és koronáját a Muhi csata alatt. Az autóparkolóból kis séta után eljuthatunk a várkapuhoz. Sajnos az épületek üresek, de a kilátás miatt érdemes megtekinteni.
Sinj
Klisszától 25 km-re található Sinj városa. A várát még a nemesi tulajdonosok emelték. A város nevezetessége a sinji ünnep amit a törökök elleni nagy győzelem emlékére tartanak. Ilyenkor a helybeliek régi viseletet öltenek magukra és lovakon vágtatva egy apró gyűrűt próbálnak a lándzsájukra tenni.
Splitet déli irányba elhagyva elérünk a Plojicai-partra. A part mellett több kempinget is találunk.
Omis
A Cetina folyó torkolatánál fekszik egy nagyon kedvelt fürdőhely Omis. 331 m magason található Stari Grad romjai. Omis partja hosszú homokos strand.
Makarska
Az úton haladva több kisebb falut is elhagyunk míg a 12000 lakosú Makarska városához érünk. A környék egyik legfelkapottabb üdülőhelye. A város az évszázadok alatt kereskedelmi és kulturális központtá alakult. A pálmafás rakparton jachtok sorakoznak. A régi házak mögött található a főtér. A főtéren helyezkedik el a 18. századi Szent Márk templom és a tér látványossága a velencei kút. Az öböl déli végében található a Ferences-templom és a kolostor. A kolostorban 2 gyűjtemény is található: az egyik régi könyveket, a másik pedig a világ minden tájáról összegyűjtött kagylókat mutatja be. A városban rengeteg szállodát, apartmant és kempinget találhatunk. A másfél km-es strandja vonzza a turistákat.
