Szlovénia világöröksége: Skocjan-barlangrendszer

A Skocjan-barlangrendszer a Karsztvidék és egyben Szlovénia legértékesebb földalatti természeti képződménye, mely világviszonylatban is különlegesnek számít. Kiemelt jelentőségét az UNESCO is elismerte, 1986-ban felvette a világ természeti és kulturális örökségeinek sorába. Nemzetközi tudományos körökben is méltatták jelentőségét, hiszen itt látható a világon a legszélesebb, folyó által kivájt, földalatti kanyon.

A Skocjan-barlangrendszer nagyon szerteágazó, mintegy 6,2 kilóméternyi útvonalat járhatunk be benne. Mélysége a legalacsonyabb pontján 223 m, a barlang elsősorban méreteivel és drámai látványával nyűgözi le az idelátogatókat, a tiszteletet parancsoló képződmények senkit sem hagynak hidegen. A hatalmas földalatti terek a Martelovi Teremben teljesednek ki, melynek magassága 146 m, szélessége pedig szinte hihetetlen, 120 m. Itt ér véget a barlangban 2600 m hosszan kanyargó folyó útja.
A barlangrendszert rendkívül változatos cseppkőformák jellemzik, beleértve a különleges cseppkő-medencéket, a Nagy Terem cseppköveit és az óriás sztalagmitokat is.

1996 óta a barlang feletti és környéki területek védettség alatt állnak. Egy regionális parkot alakítottak ki itt, mely évente nem kevesebb, mint 100 ezer látogatót vonz, akik ennyi szépség láttán alig hisznek a szemüknek.
A régészeti kutatások azt mutatják, hogy a barlangokban egykor emberek is éltek, a környék már több mint 5000 éve lakott. Először a 2. században írtak róla, de ténylegesen már jóval korábban is használták őket, a feltárások szerint már az i.e. 12. században is. A barlangokból számos lelet került elő, főként fegyverek (fejszék, ékek, kardok), hajók töredékei és olyan használati tárgyak, melyek a bronzkori emberekhez köthetők.
A legérdekesebb aspektus, amire a régészeti kutatások rávilágítottak, hogy a barlangok feltehetően vallási rituálék helyszínei is voltak, ahol áldozatokat és kultikus szertartásokat mutattak be.

Hivatalosan 1819-ben nyitották meg a látogatók előtt, de teljesen feltárni a barlangrendszert csak 1890-re sikerült, legalábbis akkor azt hitték, ám egy évvel később újabb szakaszokat fedeztek fel benne. Jelenleg teljes hosszának felét, 3 km-t járhatnak be a turisták.
A puha mészkőből a barlangrendszert a Reka-folyó vájta ki, mely a felszínen 55 km megtétele után éri el a földalatti rétegeket. Az egyik túraútvonal a Reka folyását követi Skocjan faluból indulva. Ezt a túrát akár vezető nélkül is meg lehet tenni.
Jóval többen választják a másik útvonalat, mely a barlang ellenkező végétől indul egy mesterséges bejáratnál. Ez a kalandos túra érinti a legfontosabb látnivalókat, mint a Csendes-barlang és a szédítő 50 m-es magasságban átvezető Cerkvenik-híd. Ezt az útvonalat kizárólag vezetővel lehet megtenni.
A harmadik túralehetőség a föld feletti tanösvény bejárása, mely végigfut a parkon, különös hangsúlyt fektetve a vidék növény- és állatvilágának, valamint gazdag kulturális örökségének bemutatására.

A Skocjan-barlangrendszert a Szlovénia dél-nyugati részén fekvő Divaca városából autóval is könnyen elérhetjük, de Ljubljanából rendszeresen közlekednek ide vonatok is. Indulás előtt nézzünk utána a nyitvatartásnak, ami hónaptól és évszaktól függően is változhat. Főszezonon kívül naponta legalább háromszor indítják el a földalatti tárlatvezetést, nyaranta viszont akár napi nyolc turnus is indul a barlangrendszer felfedezésére. A barlang feletti tanösvény az év minden napján látogatható.