A természethez való közelsége adja Szlovákia fővárosának igazi esszenciáját. A Duna végigkanyarog a városon, zöldellő partjai mentén a kerékpárutak már rögtön a központ után elkezdődnek. A vasútállomástól 30 perces sétára már a Kis-Kárpátok erdeiben sétálhatunk, hamarosan pedig feltárulnak előttünk a szőlőültetvények és a sípályák.
Bájos óvárosa, a Stary Mesto, sokat ad hozzá Pozsony értékéhez a turisták szemszögéből. Szűk utcáin pasztell színű, 18. századi házak sorakoznak, a vár pedig éppen úgy őrzi a várost ma is, mint tette azt a középkorban. Pozsony új városrésze a szocialista építészeti stílust tükrözi, de itt található Kelet-Európa egyik leglátványosabb modern művészeti tere is.
Pozsony tehát egy nagyon kontrasztos város, annak valamennyi jó és kevésbé jó tulajdonságával. Sokoldalúságának köszönhetően azonban sok lehetőséggel várja a klasszikus városnézést kedvelő és a szabadtéri kikapcsolódásra vágyó utazókat is.
Pozsonyi vár
A városra és a Dunára néz le a hegy tetejéről a vár, ami Pozsony szimbóluma. Először 907-ben tesznek említést létezéséről, de a várhegyen már a kőkorban is létezett erődített település. A 15. században gótikus stílusban építették át és huszita-ellenes erődként használták. A 16. században Ferdinánd király kérésére reneszánsz jegyekkel gazdagodott a vár, majd a következő évszázadban, amikor a Pálffyak székhelye lett, barokk stílusban alakították át. 1811-ben a vár leégett és több mint egy évszázadon át romjaiban hevert. Mai megjelenését az 1950-1970-es években végzett felújítások során nyerte el. A vár legtöbb épületében közigazgatási hivatalok működnek, de itt található a Szlovák Nemzeti Múzeum, itt ülésezik a parlament is, a vár bástyáiról pedig pazar kilátás nyílik az óvárosra.
Dévényi vár
A Morva és a Duna összefolyásánál áll Szlovákia három legrégebbi vára közül az egyik. Az egykori Dévény falu ma már Pozsony városrészét képezi, ahol már az i.e. 5. században is létezett település. Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a vár fontos szerepet töltött be a dunai kereskedelmi útvonalak ellenőrzésében és a Borostyán út egyik állomása volt. A Római Birodalomban határmenti erődként működött, majd a Nagymorva Birodalomban hadiállomás és kereskedelmi központ volt, Napóleon seregei 1809-ben rombolták le. A dévényi vár 1961 óta védett műemlék, napjainkban múzeum működik benne. A vár május és október között áll nyitva a látogatók előtt.
Szent Márton dóm
Az óváros szélén áll Pozsony leghíresebb gótikus épülete. Az eredetileg a 13. században, román stílusban épült templom helyébe a 14. században húztak fel egy háromhajós, gótikus templomot, amit Szent Mártonnak szenteltek és nyitottak meg 1452-ben. A 16. században koronázási templom lett, ahol 11 magyar király és 8 királyné fejére került rá a korona. A templomtorony tetején látható a Szent Korona 1 m magas másolata, 85 m-rel a város felett. A dóm föld alatti sírkamrájában több ismert ember mellett két esztergomi érsek is nyugszik, Esterházy Imre és Pázmány Péter.
Prímás palota
A klasszicista palota 1778-1781. között épült Melzhior Hefele tervei alapján, Batthyány József érsek megrendelésére. Az óváros egyik legszebb épülete márvány szobraival és a kovácsoltvasból készült, 150 kg-os bíborosi kalappal, ami a palota tetején látható. A kalap a bíborosokat és érsekeket szimbolizálja, akik számára a palota épült és akik itt éltek az évszázadok során. A palota tele van a Habsburg család tagjairól készült olajfestményekkel, a szobákban kevés bútor található, de a 17. századi angol gobelinekkel díszített falak és a hatalmas csillárok figyelmet érdemelnek. A Prímás palota legnagyobb attrakciója a Tükörterem, ami kisebb ugyan, mint a versailles-i, mégis lenyűgöző látványt nyújt, ráadásul történelmi jelentősége is van. Napóleon és I. Ferenc itt írták alá a pozsonyi békeszerződést 1805-ben, az austerlitzi csata után.
Mihály-kapu
Pozsony városfalának egyetlen megmaradt kapuja, melynek gótikus alapjait a 14. század első felében fektették le. Az 1500-as évek elején megmagasították, mai megjelenését az 1750-es években végzett átépítés során nyerte el. Ekkor került Szent Mihály szobra az 51 m magas, ötemeletes torony tetejére. Ma a toronyban található a Fegyvermúzeum, az épület tetejéről csodás a kilátás az óvárosra.
Főtér
A központi és legfontosabb tere Pozsonynak, mely évszázadokon a katonai felvonulások és az ünnepségek színhelye volt. Funkcióját részben ma is őrzi, hiszen ütőere a városnak, karácsonyi és húsvéti vásárai országszerte híresek. A teret Pozsony egykor legnagyobb hatalommal bíró lakóinak házai övezik, közepén áll a reneszánsz Roland-szökőkút, amit Miksa király ajándékozott volt a városnak 1570-ben. A tér meghatározó épülete a 14. századi épületek összekapcsolásával kialakított, régi városháza, mely a legrégebbi városháza épület az országban. Benne működik a Városi Múzeum, ahol Pozsony története mellett középkori kínzóeszközöket is bemutatnak. A karácsonyi időszak mellett a tér a legszebb arcát tavasszal és nyáron mutatja, amikor a környező kávézók teraszai megtelnek vendégekkel.
