A több ezer évvel ezelőtti épületeket – még ha csak romjaik maradtak is fenn – mindig egyfajta misztikus és izgalmas légkör lengi körbe. Megnézni őket felér egy időutazással a legendák, rejtélyek és fontos történelmi események korába. Anglia szerencsés, hiszen nemcsak nyüzsgő és modern nagyvárosokkal, de számtalan ókori, sőt még korábbi helyszínnel is büszkélkedhet, melyek sokat mesélnek az ország múltjáról.
Római festett ház – Dover
Nagy-Britannia eltemetett Pompeiiének is nevezik ezt az 1800 éves épületet, ami kivételesen szép állapotban maradt fenn. A Doverben 25 éven át végzett régészeti feltárások során bukkantak rá a házra, ami feltehetően fogadóként működött. Egy nagy tengeri erőd mellett állt, de 270-ben, az erőd kibővítése miatt lerombolták. Benne 40 m2-nyi festett falfelület élte túl közel két évezred viszontagságait. Ennél nagyobb ókori, összefüggő, festett falfelületet az Alpoktól északra még soha nem találtak. Az épület négy szobájának fala 4-6 m magasságig megmaradt, vörös színű padlóik alatt a kor legmodernebb padlófűtési rendszere látható, mely az ókorban melegítette az egész épületet.
Arbor Low – Derbyshire
Észak-Anglia legszebb neolit kori, kör alakú emlékműve. Hatalmas, viharvert köveiről folyik a vita, hogy vajon eredetileg is a ma látható fekvő helyzetben voltak-e vagy álltak, ahogyan az Angliában több sziklakörnél is megfigyelhető. Ma összesen 46, a 4 m-es hosszúságot is elérő, köztük 13 kisebb szikla látható itt, melyek egy központi kő köré csoportosulnak. Arbor Low közelében fekszik a bronzkori halomsír, Gib Hill, mellyel egykor földsáv kapcsolat össze. A sziklakörnek Derbyshire lenyűgöző tája fest idilli hátteret.
Grimes Graves – Norfolk
Az egyik leglegnyűgözőbb neolitikus helyszíne Angliának. Ellentétben azzal, amit neve sugall, nem temetkezési helyről van szó, hanem egy kovakő bányáról, mely i.e. 2500-2200 között működött. A thetfordi erdő közelében található helyszínen több mint 350 földalatti üreg jelöli az aknák helyét, melyek közül némelyiknek a mélysége eléri a 10 m-t. Ez rendkívülinek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban szarvasagancsot használtak csákányként és az állatok lapockájával ástak. Az egyik ilyen agancs-csákányon a régészek megtalálták egy bányász jól kivehető ujjlenyomatait is, melyet több mint 4000 évvel ezelőtt hagyott rajta munkaeszközén. Az itt készített fegyvereket és szerszámokat egészen Skóciáig elszállították.
Artúr király Kerekasztala – Cumbria
A Lowther- és az Eamont-folyók összefolyásánál található ez a kicsi, 50 m átmérőjű emlékmű, melynek eredeti formája sokat változott az útépítések és a földművelés következtében, 1820-ban például teakertként használták. A ma már csupán füves dombnak tűnő, teljesen sík, középütt elhelyezkedő kört 1,5 m-es árok választja el a külső körtől. A 17. századi feljegyzések szerint akkoriban még két nagy szikla is állt itt, ezeknek ma már nyoma sincs, a régészek szerint az útépítéshez használták fel őket. Bár róla nevezték el, a helynek semmi köze nincs magához Artúr királyhoz.
Maiden kastély – Dorset
A legnagyobb és leghíresebb preromán kori erődje Nagy-Britanniának. Nem egy hagyományos értelemben vett kastélyról van szó, hanem egy domb tetején álló erődítményről, amit árok és partfal vett körbe, melynek a magassága a 25 m-t is eléri. Valamikor i.e. 350 körül vált teljes értékű erőddé, mely valószínűleg a környéket uraló kelta törzs irányítása alatt állt. A helyszínen ma látható bástyák többségét az 1. században emelték. 43-ban Vespasianus római császár seregei ostromolták, ellenük a védők a közeli Chesil partjairól mintegy 40.000 parittyakövet hoztak fel, de ezek is hatástalannak bizonyultak a támadókkal szemben. Az 1937-ben feltárt tömegsírból 38 védő holttestének maradványai kerültek elő, akiket hússal és egy korsó sörrel együtt temettek el, hogy magukkal vigyék azt túlvilágra, a rómaiak ugyanis így tisztelegtek a bátorságukról tanúbizonyságot tett katonák előtt. A rómaiak a 4. században egy kis templomot építettek az erőd határain belül, ennek alapjai ma is láthatók.
Rudston monolit – Yorkshire
Kevésbé ismert, de sokkal rejtélyesebb, mint a többi monolit, ráadásul ez a legnagyobb szabadon álló kő Nagy-Britanniában. A közel 8 m magas, karcsú oszlop a rudstoni plébániatemplom kertjének egyik sarkában áll. Érdekessége, hogy a föld alatt is jelentős része rejtőzik, egyes régészek szerint akár 4 m mélyen is leérhet a felszín alá. A monolit egyfajta gránitkőből épült, melyet folyón át szállítottak, majd fából készült görgőkön húzták fel ide. Mivel az oszlop elkészítése és felállítása elég bonyodalmas volt, sejtetni engedi, hogy fontos célra szánták. A nehéz munkában valószínűleg rengeteg ember vett részt i.e. 2000 táján. A rudstoni templom nagyjából 2500 évvel később készült, amikor a monolit már régóta állt. Hogy éppen ezt a helyet szemelték a templom felépítéséhez, arra enged következtetni, hogy a helynek ősidők óta valamiféle jelentőséget tulajdonítottak.
Stonehenge – Wiltshire
Nemcsak Anglia, de egyben a világ egyik legtitokzatosabb helyszíne, melynek rejtélyét kutatók ezrei próbálták megfejteni, mindeddig sikertelenül. Ma sem tudjuk, hogy kik, miért, hogyan és mikor építették pontosan. Keletkezésének idejét nagyjából i.e. 3500 körülre teszik. Arra, hogy temetkezési hely volt itt, tárgyi bizonyítékok vannak, de sokan ennél tovább mennek és csillagászati jelentőséget tulajdonítanak a helyszínnek, sőt, egyesek szerint a hatalmas, koncentrikusan elhelyezett kőtömbök nem is lehetnek emberi kéz művei, egyenesen a földönkívülieknek tulajdonítják őket. Bár néhány főút közvetlenül Stonehenge közelében fut és ez némiképp rontja atmoszféráját, még mindig varázslatos hely, mely Anglia és Nagy-Britannia egyik legnépszerűbb turista nevezetessége, 1986 óta része az UNESCO Világörökségeknek.
Sutton Hoo – Suffolk
1939-ben régészek egy elképesztő angolszász hajósírt tártak fel Woodbridge-ben, ami több szempontból is megdöbbentette őket. Egyrészt a benne talált leletek gazdagsága, másrészt rendkívül jó állapotuk ejtette ámulatba a régészeket. Sutton Hoo aranyból készült fegyvereket és páncélokat, intarziás dísztárgyakat, ezüstöket és étkészleteket rejtett. A hajóban találtak egy erszényt is, benne 37 aranypénzzel, melyek a Merovingok idejéből, 620 tájáról származtak. Holttestekre azonban nem bukkantak a sírban, a legújabb elméletek szerint egész egyszerűn azért, mert az erősen savas talajban teljesen megsemmisültek. A sutton hoo-i páncél a kutatók szerint svéd eredetű, ezt a nézetet támasztja alá az is, hogy a hajósíros temetkezés elsősorban a vikingeknél volt elterjedt. Ilyen típusú sírokat Svédországban és Dániában is szép számmal találtak. A közel 27 m hosszú, 4 m széles, aranyakkal megrakott hajó valószínűleg Kelet-Anglia királyának, Redwaldnak a sírja lehetett, aki 616-ban volt trónon. Ez a valaha felfedezett legnagyobb angolszász hajósír, melynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A benne talált felbecsülhetetlen értékű tárgyakat a British Múzeumban őrzik.