A barátságos város folyamatosan tárt karokkal várja a szórakozni vágyókat, zenekedvelőket is, hiszen számos ünnepet tartanak, és fesztiválokat rendeznek, melyek mind érdemesek arra, hogy legalább egyszer meglátogassuk őket. Zongora-ünnepi játékok, Zenei Maraton, fazekas vásár, karácsonyi vásár, csak néhány példa a tág kínálatból. Az egyik legnagyobb állandó program a minden év szeptemberében megrendezett Borünnep, ugyanis Meissen Németország legkisebb szőlőtermő vidéke, ám amilyen kicsi a terület, olyan jó minőségű a bor amelyet készítenek, és amely a hozzáértők által is nagyra becsült. Jellegzetes szőlőfajtája a goldriesling, melyet ma már csak ezen a területen termesztenek.
Meisseni Állami Porcelángyár
Ahogy már a bevezetőben említettük, Meissenről ma már a porcelángyártás jut eszünkbe elsőként, nem hiába, a két, egymást keresztező kardot ábrázoló kép, mely a meisseni porcelán márkajelzése, világszerte elismert. A látogatás alkalmával éppen ezért kihagyhatatlan úti cél a Meisseni Állami Porcelánmanufaktúra, mely több mint 300 éve működik, első 150 évében Albrechtsburg várában, azután viszont áthelyezték Meißen-Triebischtal-ba. A gyárban megtekinthető a világhírű porcelán elkészítése, elképesztő precizitást, pontosságot láthatunk, és különböző trükköket is, melyekkel még egyedibbé varázsolják a termékeket. Mindezek mellett pedig természetesen a gyár 300 éves története is közszemlére kerül.
Albrechtsburg
Már nem ad otthont a porcelángyárnak, ettől függetlenül azonban még mindig érdemes ellátogatni Albrechthsburgba, mert itt található Németország első kastélyépülete, melyet a 15. században a Wettin család építtetett. A várat azóta is Meissen legkiemelkedőbb építészeti alkotásaként tarják számon, és nemcsak azért, mert földrajzilag magasan az Elba fölé tornyosul, hanem szerkezete és látványa miatt egyaránt. 1710-ben II. Augustus adta ki a parancsot arra vonatkozóan, hogy építsék meg az első európai porcelángyárat, ennek hatására pedig a késő gótikus termek 150 évre a fehér arany, vagyis a porcelán gyártásának otthonául szolgáltak. A kastélyban ma helyet kapnak 19. századi történelmi freskók, amelyek mint egy képeskönyv mutatják be a szászok uralmának történelmét.
Meisseni Katedrális
Meissen katedrálisa szinte stilisztikailag tiszta, teljesen gót épület, egyedül néhány toldás, kiegészítés töri meg ezt, mint például az 1591-es protestáns szószék, mely egy prédikátori templomra emlékeztet, illetve egy orgona 1972-ből, amely egy változatlan formában megőrzött, középkori szobában foglal helyet.
A városi múzeum
A múzeum egyik fő jellegzetessége mindamellett, hogy a város legjobb, legszebb részében található az, hogy egy nagyon különleges épület szolgál otthonául, mégpedig a ferences rend egykori temploma, a Heinrichsplatznál, melyet azóta átalakítottak múzeumi kiállítóteremmé. Ebben az átalakított teremben azóta folyamatosan kiállításra kerülnek a város ezer éves történelméből kiemelt fontos történések, kulturálisan jelentős értéket hordozó tárgyak, például a legrégebbi és legnagyobb szőlőprés vagy az utolsó meglévő halászhajó az Elbáról. A porcelángyártásra is nagy hangsúlyt fektetnek a kiállításokon, az egyik ilyen például azt mutatja be, hogy vált Meissen a porcelángyártás fellegvárává. Sok más egyéb tematika mellett, a katedrális 100 éves tornyai is megtekinthetőek benne.
Szent Nikolai templom (Nikolaikirche)
A Szent Nikolai templom az egyik legrégebbi keresztény egyház Meissenben. Egy 1220-as dokumentumban említették először. Sokáig a kereskedők átmeneti lakhelyéül szolgált, illetve a helyi horgászok családjainak nyújtott otthont, emiatt kapta nevét, Szent Nikolai-nak dedikálva, aki ugyanis mindkét terület nagy specialistája volt. Az első világháború után a belsejét átalakították egy világszerte egyedülálló műemlékhellyé, azokra emlékezve, akik a háború áldozataivá váltak. Látogatóit a gazdag meisseni porcelánból készült berendezés, ornamentumok kápráztatják el a legjobban, merthogy a világ legnagyobb porcelánszobrai találhatók benne, egy porcelán lap, melyen körülbelül 1800 áldozat neve szerepel, a síró gyerekek, továbbá pedig a gyászoló anyák szobra is.
Miasszonyunk templom (Frauenkirche)
1205-ben jelent meg az első dokumentum a Miasszonyunk templom létezéséről. Az akkori kis kápolna kilenc évszázadon keresztül alakult át a mai templommá, ami dominálja az egész város látképét, és egyben gazdagítja is a szellemi és kulturális fejlődését. A gótikus templom nagy része, amelyet 1450-ben fejeztek be, máig is jó állapotban maradt fenn. Szerkezete a késő középkori városok és a gazdaság fejlődését tükrözi. A Miasszonyunk templom aszimmetrikus tornyai, melyek magasan az épület fölé tornyosulnak, nagyszerű látványt nyújtanak, melyek közül a délit még a 14-15. században építették, az északit pedig egész későn, 1904-1908 között. Az egyik gótikus ablak a világ legelső harangjára ad kilátást, mely porcelánból készült. A templom porcelán-harangjátéka a legkiemelkedőbb attrakciója, mely fület gyönyörködtetően gyönyörű. A város gótikus dómja már messziről is azonnal észrevehető.
Thürmer Pianoforte Múzeum
A Fernand Thürmer nevű céget 1834. április 1-jén alapították, ezzel pedig ez a legrégebbi, ma is meglévő szász zongoracég. A múzeumot a 165. évfordulója alkalmából nyitották meg 1999. április 1-jén. Ezzel Németország első ilyen jellegű múzeuma nyílt meg, bemutatva a zongora és egyben magának a cégnek is a történelmét, illetve a hangszerek fejlődését, feljavítását 1834-ig visszamenőleg. A múzeum 80 székkel és egy koncertteremmel felszerelt, mely alkalmas a kamarazenekarok előadásainak megtekintésére, barátságos, kis létszámban. A városban egyébként ennek nagy hagyománya van, erre remek bizonyíték a minden évben megrendezett zongora ünnepi játékok és a zenei maraton. Ezeken a fesztiválokon nagy szerepet kap a zongora, de más modern zenei hangszerek is előkerülnek. Az előadásokon olyan alkotásokat adnak elő, amelyeket kifejezetten ide írtak, és főleg a német nyelvű területekre, azon belül pedig a szász kultúrára fókuszálnak.