Amikor útnak indulunk a tenger felé, általában a türkizesen csillogó víz és a pálmafák lebegnek a szemeink előtt. Kihagyhatatlan részei ezek is a nyaralásnak, de ha túl vagyunk a passzív pihenésen, érdemes kicsit körbejárni a vidéket, hiszen sok szép meglepetést tartogathat.
A magyar és horvát történelem több mint 800 éves összefonódásának számos emléke látható még ma is Horvátország területén. 1102 és 1918 között a két ország uniót alkotott egymással, tehát a lehető legszorosabb kapcsolatban álltak. Ennek a több évszázados közös múltnak a fennmaradt nyomait egy izgalmas és értékes nyaralás keretében végiglátogathatjuk.
Pula
Az adriai részeken, az isztriai-félsziget déli csücskén található Pula városa egyébként is az egyik legkedveltebb célpontja a turistáknak, lehet, hogy már korábban is jártunk itt, mégsem néztük meg a Szent Ferenc templomban Salamon magyar király sírkövét. Hogy hogyan került ide? Salamon a monda szerint Pulába vándorolt, ahol remeteként élt haláláig. A helybeliek sokáig őrizték a király agyagból tapasztott ágyát és azt a mécsestartót, amely állítólag saját keze munkája volt. A püspökség állíttatott neki sírkövet, ám más források szerint Salamont mégsem itt, hanem Belgrád falainál temették el 1087 körül. 1907-ben pedig itt született Horthy Miklós kormányzó fia, István, hiszen az 1920-as trianoni békeszerződés előtt Pula városa Póla néven még Magyarország területéhez tartozott.
Opatija
Opatijaban – melynek egykor magyar és olasz neve Abbázia volt – csodálatos látványt nyújt a tengerparti villasor. A város a 19. században fejlődött üdülőterületté, a Monarchia idején a magyar uralkodó osztály körében a legkedveltebb nyaralóhely volt. I. Ferenc József is szívesen látogatott ide, emellett királyok és művészek nagyra tartották. Kimondottan sikknek számított Opatija partjain villát vásárolni vagy építeni – ezt valóban csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak – és a tavasztól őszig terjedő hónapokat itt tölteni el. A fantasztikus panorámája mellett klímája is nagyon kedvező, számos szanatórium épült a városban a 19. században, melyek többsége szintén magyar orvosok irányítása alatt állt.
Optaijával kapcsolatos érdekesség, hogy két jelentős magyar személyiség is ezt a helyet választotta élete utolsó éveiben. 1897-ben itt halt meg Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere, illetve Gróf Szapáry Gyula magyar miniszterelnök is 1905-ben.
Senj
Fiumétől 77 km-ra található Senj, magyarul Zengg. Ebben a városkában született 1490-ben Jurisics Miklós, Kőszeg várának kapitánya. Emlékét a város főterén 1990-ben felállított mellszobra őrzi.
Novigrad
A Porec közelében fekvő Novigrad (Újvár) a magyar történelem szempontjából arról nevezetes, hogy várában tartották fogva Nagy Lajos király özvegyét, Erzsébetet és lányát, Máriát. Plébániatemplomában a királyné által hímzett palást egy darabját is megnézhetjük.
Zadar
Dalmácia fővárosában, Zadarban számtalan látnivaló közül válogathatnak az odalátogatók. A város már igazi mediterrán klímával rendelkezik, középkori épületei pedig varázslatos hangulatot árasztanak a fülledt nyári estéken. Magyar történelmi vonatkozása is van Zára városának, hiszen a Szűz Mária templom harangtornyát Könyves Kálmán építtette az 1100-as években.
Trogir
A számos festői öböllel megáldott Trogir történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Zágráb és Split után ide, Trau várába menekült családjával IV. Béla a tatárok elől. A legenda szerint itt fogadalmat tett, hogy ha túlélik a tatárok ostromát, születendő gyermekét hálából Isten szolgálatába állítja. Lánya, Margit Clis-ben, magyarul Klisszában, a kis dalmáciai faluban született, ami bár nem az útkikönyvek fő célpontja, ha mégis oda vetődünk, legalább már ezt is tudjuk róla. A király a fogadalmat pedig a későbbiekben teljesítette is, Margitot domonkos rendiek nevelésére bízta. Érdemes ellátogatni a Szent Lőrinc katedrálisba is, ahol Béla király koronázópalástjának egy darabját őrzik. IV. Béla két lányát egyébként Splitben, a dómban temették el.
Dubrovnik
Dubrovnik, régi nevén Raguza városának domonkos kolostorában pedig megnézhetjük Szent István király ereklyéit – állkapcsát és koponyájának egy darabját -, másik királyunk Szent László jobbját szintén a város őrzi, ez a Ferences kolostorban tekinthető meg. Ne feledjük, fényképezni nem szabad!
Ha már elég barnák vagyunk és a bőrünket is teljesen kiszívta a tengervíz, tegyünk egy kis kirándulást! Még jobb, ha nem csupán nézelődünk, hanem kicsit olvasgatunk is, utánajárunk, mit is tartogat számunkra a hely, ahol a szabadságunkat töltjük. Az érdekes látnivalók felfedezésével még maradandóbb élményeket kínálhat nekünk a történelmi emlékekben rendkívül gazdag Horvátország.
