Késmárk – rejtett gyöngyszem a Tátra közelében

Ránézésre Késmárk semmiben sem különbözik a hasonló méretű szlovák városoktól. Van egy vára, néhány régi temploma és egy bájos főtere. De a város nyugodt, mégis folyamatosan vibráló hangulata és szokatlan építészeti stílusa elég ok ahhoz, hogy a régióban járva időt szánjunk a felfedezésére.

Késmárk Poprádtól nagyjából 15 km-re, észak-keletre fekszik, közel a Magas-Tátrához, így a útban a város felé máris csodás panoráma tárul elénk Szlovákia legmagasabb csúcsaival. A vonat- és buszállomástól könnyed sétával el lehet jutni a városközpontba, de mivel Késmárk az ország talán legszebb állomásával büszkélkedhet, ide kijönni még akkor is érdemes, ha autóval érkezünk.
A város déli határa kitűnő kiindulópont a városnézéshez, itt két templom is áll egymás mellett. Semmivel sem lehet összetéveszteni a narancs színű, zöld kupolás evangélikus templomot. Ez az újabb épület, a 19. században emelték, érdekessége, hogy külsejével ellentétben a belseje nagyon puritán, teljesen fehér. Nevezetessége a márvány mauzóleum, ahol Thököly Imre nyugszik.
Az új evangélikus templom részét képezi az 1775-ben épített evangélikus líceum, ami valódi kincseket tartogat. Ezek a kincsek a felbecsülhetetlen értékű könyvek, a líceumé a legnagyobb iskolai könyvtár egész Közép-Európában, több mint 150 ezer kötetet tartalmaz, számtalan témában és több nyelven. Köztük a legértékesebb az 500 ősnyomtatvány és a 3000 darab, 16. századból fennmaradt könyv.

A másik templom, az evangélikus ótemplom az UNESCO Világörökségek közé tartozik. 1687-ben építették, miután a soproni országgyűlésen engedélyt adtak protestáns templomok építésére is. Fából készült, mai formáját 1717-ben nyerte el, stílusát tekintve a népi barokk a meghatározó. Az 1990-es években felújították, azóta is folyamatosan tartanak itt istentiszteleteket.

A főteret már messziről jelzi a késmárki Városháza tornya. A 16. században építették, klasszicista stílusát a 17. századi tűzvész után végzett átalakítások során kapta. A 2000-es évek elején szépen felújították, a szlovák nemzeti örökségek részét képezi és Késmárk egyik legimpozánsabb épülete.
A főtérről egy utca vezet a város leghíresebb látnivalójához, a várhoz. Annak ellenére, hogy a 14. század végén, 15. század elején épült vár többször is leégett, még ma is gyönyörű a gondos felújításoknak köszönhetően. Eredetileg védelmi erődnek épült, később, 1583-ban a Thököly család birtoka lett. Ők alakították át reneszánsz stílusban és építették hozzá a reneszánsz kápolnát. A Városi Múzeumot 1931-ben nyitották meg a várban, kiállításai között láthatók az egykori késmárki városháza berendezési tárgyai, pl. a polgármesteri szék, a Thököly család festményei, fegyverek a 16-17. századból, muzeális értékű járművek, köztük tűzoltókocsik- és berendezések, egyedi autók és motorkerékpárok. A várnéző túra során a látogatók közelebbről is megismerhetik a vár és rajta keresztül Késmárk múltját, bepillantást nyerhetnek azokba az időkbe, amikor a városban számtalan céh működött és virágzott a kereskedelem.

A középkorban ugyanis Késmárk nemcsak a régióban, de egész Szlovákiában a kézművesség és a kereskedelem központja volt. Egyes dokumentumok szerint fénykorában 42 céh volt a városban, közülük a legrégebbi a lakatos-céh, melyet 1433-ban alapítottak. Ez feltehetően nemcsak Késmárk, de egész Szlovákia legrégebbi alapítású céhe. A város híres volt a hentesek, pékek, kovácsok egyesületéről is, a róluk szóló kiállításokon a munkájukhoz nap mint nap használt eszközöket és az életforma sajátosságait ismerhetik meg a látogatók.

A város egyik érdekes múzeuma a Lakáskultúra Múzeum, ahol a Szepesség lakóinak jellegzetes bútorait és használati tárgyait lehet megnézni. Bemutatják, milyen volt egy hagyományos konyha, hogyan volt felszerelve, de láthatók íróasztalok, órák, hálószoba bútorok is. A múzeum érdekessége, hogy épületében állítólag kísértetek járnak.
Késmárk legrégebbi lakott része nem a városközpontban, hanem a város szélén van. A Régi Piac eredete a 13. századig nyúlik vissza és bár azóta számtalan új épületet húztak fel, látszik, hogy a tulajdonosok szerették volna megőrizni a népi építészet értékeit és jellegzetességeit. A széles utcákat ezért ma is terebélyes, zsindelyes tetejű házak szegélyezik.
Szintén a városközponton kívül található a régi temető, amit semmiképp sem szabad kihagyni a városnéző sétából. Ennek részét képezi a teljes zsidó temető is, számtalan műemlék található a kertben és több híres késmárki végső nyughelye is itt van.