Kelet-Svájc központja: Sankt Gallen

A Boden-tótól 15 km-re dél-nyugatra, a keskeny Steinach-völgyben fekszik az Európa történetében kulturális szempontból meghatározó szerepet betöltött város. Kelet-Svájc legnagyobb települése, mely az ország talán legszebb óvárosát mondhatja magáénak. Sankt Gallen valódi metropolisz számos kulturális és vásárlási lehetőséggel, az UNESCO Világörökségek sorába tartozó látnivalókkal, környékén túrázási lehetőségekkel.

Sankt Gallen Svájc egyik legmagasabban fekvő települése, első lakója egy ír szerzetes, Szent Gál volt, aki 610-ben alapított itt remeteséget. A szerény szerzetesről számos legenda született, közülük az egyik arról mesél, hogy Szent Gálnak egy medve volt a társa, Sankt Gallen utcáit járva ezért találkozhatunk sokszor a medve motívummal. Ahol Szent Gál letelepedett, a 8. században egy kolostort építettek fel, mely körül később kiépült maga a város. Amikor a 9. században a kolostornak létrejött a könyvtára, Sankt Gallen Európa egyik oktatási központja lett, a tudomány és a művészetek terén vezető pozíciót szerzett, híresen sok kéziratot másoltak itt, sok angolszász és ír szerzetes kifejezetten ezzel a céllal érkezett a kolostorba. A város vásznáról is nevezetes volt, termékeit egész Európába exportálták, de Sankt Gallen nevét a világ számos helyén a hímzéssel kapcsolják össze.
Napjainkban Sankt Gallen még mindig vezető szerepet tölt be a kulturális életben országos viszonylatban, szimfonikus zenekarával, számos múzeumával és történelmi épületével Svájc egyik legérdekesebb városa.

74 ezer lakosával Sankt Gallen kellőképpen kicsi ahhoz, hogy minden látnivalóját megnézhessük 2-3 nap alatt, ugyanakkor van annyira izgalmas, hogy akár tovább is itt maradjunk, különösen akkor, ha a városnézést a Boden-tó környéki kirándulással is összekötjük.
Az óváros nagy része gyalogos zóna, köves utcákkal, tágas terekkel és élénk kis kávézókkal. Az utcák fölé a város egykori tehetős textil kereskedőinek házai magasodnak, ezeknek nagy része a 15-18. században épült. Jellemző vonásuk az erkély körüli gazdag díszítettség, amiről Sankt Gallen nevezetes. Az óváros egyik legrégebbi építménye a Károly-kapu, ami 1569-70-ből való és az itáliai bíboros érsek, Borromeo Szent Károly után nevezték el. Ez az utolsó megmaradt darabja a Sankt Gallen erődrendszerét egykor alkotó 11 városkapunak.

A Kolostor negyed 1983 óta tartozik az UNESCO Világörökségek közé, ennek a városrésznek a gyöngyszeme az egyházi épületek komplexuma, köztük a Kolostori Könyvtárral és a katedrálissal. A könyvtár kb. 130 ezer kötetet, 1650 ősnyomtatványt és 2000 kéziratot tartalmaz. Ez a világ egyik legszebb és középkori gyűjtemények tekintetében talán a leggazdagabb könyvtára. Legrégebbi kéziratai a 8. századból származnak. Az épület belsejét gyönyörűen díszítik a rokokó motívumok, érdemes megfigyelni a mennyezeti freskókat, a parkettát, a stukkókat. Bár a kolostort hivatalosan feloszlatták 1805-ben, a könyvtár továbbra is működött és érintetlen maradt, akárcsak a katedrális.

A mai formájában később barokk stílust képviselő, háromhajós katedrális egy korábbi apátsági templom helyén épült fel. Legszebb díszítőelemei a Christian Wenzinger által készített mennyezeti freskók és a Gigi testvérek által készített stukkók, melyek a kóruson láthatók. 1962-1967. között a katedrális belsejét teljesen helyreállították, így falfestményei újra teljes pompájukban láthatók. Kriptájának egy része a 10. századból származik, itt látható Sankt Gallen valamennyi püspökének sírja. Ha szerencsénk van, részt vehetünk a katedrálisban időnként megrendezett orgona koncertek egyikén is.

Sankt Gallen múzeumai is megérdemlik, hogy meglátogassuk őket. A Textil Múzeum az egyik legnépszerűbb mind közül, itt a 4-20. század között készült textíliákat, hímzéseket, csipkéket lehet megnézni, köztük olyanokat is, melyek egyiptomi sírokból kerültek elő. A múzeumban a város textiliparban betöltött vezető szerepének megismertetése mellett modern textíliákat is kiállítanak.
A Történeti és Néprajzi Múzeumban nem csak a környékről származó, de afrikai, ausztráliai és japán kiállítási tárgyakat is meg lehet nézni. Látható itt egy tipikus sankt galleni szoba teljes berendezéssel a 16-18. századból, afrikai maszkok, törzsi rituális tárgyak és a dél-amerikai indiánok kultúrájához kapcsolódó gyűjtemény is.
A Sörösüveg Múzeumnak Sankt Gallen sörfőzdéje, Schützengarten ad otthont. Kb. 260 különböző sörfőzde 3000 sörösüvege látható itt, a legrégebbiek még agyagból készültek és több mint 140 évesek. A kiállítást földrajzi régiók szerint tagolták, így mutatják be a svájci sörfőzés történetét.

Sankt Gallen környékén is érdemes felfedező útra indulni. Vonattal kb. 20 perc alatt lehet eljutni Rorschach-ba, a Boden-tó partjának egyik fontos kikötővárosába. A kisváros a kerékpárosok és a görkorcsolyázók Mekkája, de a történelem iránt érdeklődők számára is sok mindent tartogat, óvárosában gazdag kereskedők házai állnak, melyek Rorschach fénykorát idézik.
Vonattal 1 óra alatt megérkezünk a kb. 7000 lakost számláló Appenzellbe, mely nem csak gyönyörű, de régi hagyományokban gazdag vidéken fekszik. A település egésze gyalogos zóna, házainak homlokzatát szép festmények díszítik, földszintjeiken kis butikok követik egymást. Appenzell hegyes-dombos környékét kiterjedt túraútvonal hálózat szeli át, rajtuk keresztül el lehet jutni az Alpstein régió 2500 m magas szikláihoz is.