Egy érdekes tény a gyufáról az, hogy ezt a mindennapi eszközt egy magyar kémikus, Irinyi János tökéletesítette. Az 1830-as években a gyufa már létezett, de rendkívül veszélyes volt, mivel könnyen robbanhatott és kiszámíthatatlanul működött. Irinyi azonban rájött, hogy ha foszfor helyett vörösfoszfort használ, akkor sokkal biztonságosabbá teheti a gyufát. Ezen kívül kidolgozott egy új keverési eljárást is, amely során kálium-kloráttal kombinálta a vörösfoszfort, így létrehozva egy stabilabb és megbízhatóbb gyújtófejet.
Irinyi találmánya forradalmasította a tűzgyújtás módját, hiszen az általa készített gyufa nemcsak biztonságosabb volt, hanem könnyebben kezelhető is. Találmányát 1840-ben szabadalmaztatta, és hamarosan elkezdte gyártani és értékesíteni. A “biztonsági gyufa” néven ismertté vált termék gyorsan elterjedt Európában és világszerte, jelentősen csökkentve a tűzesetek számát és megkönnyítve az emberek mindennapi életét. Irinyi munkássága nem csak a gyufaiparra volt hatással; hozzájárult ahhoz is, hogy Magyarországot a vegyipar egyik fontos központjaként ismerjék el.
A gyufa története jól példázza, hogyan lehet egy egyszerű ötletből globális változásokat előidéző találmány. Irinyi János innovációja ma is alapvető része mindennapjainknak, és emlékeztet arra, hogy a tudományos felfedezések gyakran a legváratlanabb területeken hoznak jelentős áttöréseket.
