Ha ön tüsszent a napba vagy lámpába nézve, akkor valószínűleg fotikus tüsszentési reflexe van, ami az emberiség 10-35%-át érinti. Ez a jelenség akkor is kiváltható, ha valaki hirtelen sötétből világos helyre lép. A tudományban ACHOO-szindrómaként is ismert, amit először Arisztotelész írt le, aki a hőt tartotta felelősnek érte. Később Francis Bacon a szivárgó agyi folyadékra vezette vissza a jelenséget. Bár a pontos okok még mindig nem tisztázottak, az biztos, hogy genetikai eredetű és általában ártalmatlan, de veszélyes lehet bizonyos szakmákban, például vadászpilótáknál vagy autóvezetőknél.
A Zürichi Egyetem kutatásai szerint a fénytüsszentés valószínűleg azért következik be, mert a látóideg és az orr nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz, így a fényinger mindkettőt aktiválja. Nicholas Langer kutató egy másik elméletet is felvetett, miszerint a fénytüsszentők agya érzékenyebb a fényre, ezért az agy azon része is reagál, amely a tüsszentésért felelős. A jelenség öröklődése érthetetlen, mivel nem nyújt evolúciós előnyt, azonban megértése segíthet más fény által kiváltott betegségek, mint például epilepsziás rohamok vagy migrénes fejfájás kutatásában is.