Felsőörs

Szent Lászó király, egy 1082-ben kelt oklevelében a települést Örs néven említi. A XIII. század elején az itt alapított prépostság a Mária Magdolna nevét viselte. A prépostságot az Örsi, vagy a Kővágóörsi család alapította. A család a királytól kapta ajándékul Szabadbattyánt. Innentől kezdve nevezik a később nagy hírű családot Batthyánynak. A községet 1363-ban Vágóörsnek, majd Kővágó-Örsnek, valamint Fel-Örsnek nevezik. 1411-től a település neve Nagyörs lett. A község legnevezetesebb prépostja a középkorban Darányi János (1489-1496) volt, aki Corvin János herceg (Mátyás király fia) hűséges támogatója és kancellárja volt. A község fellendülése az ellenreformációhoz köthető, illetve Padányi Bíró Márton személyéhez, aki 1729-ben lett prépost és elkezdte visszaszerezni a lakosok elvett javait és jogait, valamint a település romossá vált templomának újjáépítését 1736-ban.

A Bűnbánó Szent Mária Magdolna-plébániatemplom volt a prépostság első temploma, amely a XIII. század első felében épült román stílusban, majd ugyanebben a században egy sekrestyével is kibővítették. A templomnak három hajója volt, homlokzatán torony állt és félköríves szentély csatlakozott a főhajójához. A mellékhajók egyenes vonalak mentén záródtak a főhajóhoz, rajtuk mindkét oldalt három-három ikerablak volt nyitva. A XIII. századi templom legjobb állapotban megmaradt része a templomtorony volt.
A templom átépítésekor a barokk kornak megfelelően végezték az átalakításokat, a templom hajóját egyterűvé alakították, az oldalhomlokzatok rézsűablakait pedig befalazták. A torony aljában egy keskeny lépcsősort alakítottak ki, amely felvezetett a kegyúri karzatra, a lépcsősor alatt pedig egy fülke nyílt, amely valószínűleg a kegyúr számára készülhetett temetkezési helynek. A jobb oldali oldalhajó karzatán a Szent Rozália oltár képe 1833-ban készült, a Madonna pedig 1854-ben. Mindkét festmény Szoldadits Ferenc munkája. A XVIII. században készült a Szent családot ábrázoló kép és a Szűz Mária szobra is. A bal oldali oldalhajó karzatán láthatjuk a Mária Magdolnát ábrázoló oltárképet, ez 1743-ban készült. A templom szentélyében áll Padányi Bíró Márton püspöki trónusa, amelyet Szent Márton lovasképe díszít. A főoltár képe Mária Magdolnát ábrázolja, ezt csak részben restaurálták egyenlőre. A kép a főpap küzdelmeire utal, ugyanis a kép alatt olvasható olasz nyelvű felirat a “Grandi mala mea” jelentése: Nagy az én szenvedésem. A templom diadalívén olvasható felirat magyar fordítása a következő “Megdicsőítette és megdicsőíti Isten e sziklát.”. A diadalív közepén láthatjuk a Batthyány család címerét és az 1737-es évszámot. A templom ötregiszteres orgonája 1745-ben készült.