Néhány szóval talán úgy foglalhatnánk össze, hogy Dalmáciát az ősi mediterrán ízek és a modern gasztronómia összhangja jellemzi. Halak, kagylók, bárány, zöldségek, fűszerek, olívaolaj adja az alapját az egész adriai tengerpart és a szigetek konyhájának.
Észak-Dalmáciában a kedvező klíma lehetővé teszi, hogy a zöldségek és a fűszernövények egy évben többször is teremjenek, a bárány pedig igazi helyi csemegének számít, különösen a Pag-szigeten, ami egyben a juhsajtról is híres. A világszerte ismert és többszörösen díjnyertes Drnis városából származó sonkából szinte kötelező bevásárolni, akárcsak Nin egyik gasztronómiai különlegességéből a füstölt tarjából (Nin sokol), amit a benkovaci vörösborral öblíthetünk le. A sibeniki régió egyik leghíresebb kulináris terméke a Babic vörösbor, mely a Primosten könyéki szőlőültetvényekről származik, de nem hagyhatjuk ki a Zadar vidékéről híressé vált Maraschino desszert likőrt, mely a különleges makarskai cseresznyéből készül.
Közép-Dalmácia gasztronómiáját az egyedülálló, múltidéző ízek és a kreatív ételek kombinációja határozza meg. A dalmát vidékek földrajzilag rendkívül változatos képet mutatnak és ez a konyhák különbözőségén is megmutatkozik. Az ételek és a tájak tökéletes összhangot alkotnak, az ínyenceknek érdemes végigkóstolniuk minden régió specialitásait, mert autentikus ízélményben lehet részük. Split környékén a pasticada a leghíresebb specialitás. Ez egyfajta pácolt húsétel, melyet hagyományosan két napon át készítenek. Senj és Cetina vidékén a sertésből és bárányból készült, többek közt citrommal fűszerezett kolbász, a luganige az egyik legelterjedtebb étel. Imotski egyik különlegessége a béka brujet, mely citromlében főzött békacombból készül. Cetina környékén a pisztrángot minden módon – párolva, sütve, rántva – gyakran készítik, de helyi specialitásnak számít a pulestar is, amit fiatal kakasból főznek és a kostradina, a szárított birkahús. Vis-sziget egyik híres étele a Vis pogaca, melyet olívaolajon és hagymában puhára főzött, sós szardíniából készítenek.
Desszertek tekintetében is ínycsiklandó a kínálat. Ha Makarskan járva valami igazán jellegzetes, helyi édességet keresünk, válasszuk a rafiolit, mely egy mandulakrémmel töltött süteményt vagy a Makarena tortát, melynek az egyik fő összetevője természetesen a makarskai cseresznye. Stari Grad és Brac vidékén hagyománynak tekinthető a paprenjak torta készítése, melynek egyik legkülönlegesebb hozzávalója a sáfrány.
A finomságokat a legjobb házi borokkal öblíthetjük le. Hvar-szigeten terem a nagyhírű Plancic és itt van hagyománya a különleges frissítőnek, a juh- vagy ritkábban kecsketejjel elkevert vörösbornak.
Dél-Dalmácia ízei egyet jelentenek a helyben sajtolt olívaolajjal, az Adria mélyének és a folyóknak a legfrissebb halaival és kagylóival, valamint az elsőosztályú borokkal. A dalmát konyha – beleértve a déli részeket is – alapvetően az egyszerű elkészítési módokon alapul. Nem használnak túl sok fűszert, általában csak petrezselymet, babérlevelet és fokhagymát, viszont annál bőkezűbben bánnak az olívaolajjal, amely kitűnően hangsúlyozza a friss és természetes alapanyagok zamatos ízét. Dél-Dalmáciában járva talán a leghíresebb specialitás a sonka, a prosciutto, az olívaolajban érlelt sajt és a tengeri finomságok, melyek a legigényesebbek ízlését is maradéktalanul kielégítik. A tiszta, természetes vidékeken termő padlizsán és paradicsom, a konavlei káposzta, a Dubrovnik környékéről származó cukkini és a tengerparti fűszernövények, gyümölcsök adják a tradicionális ételek legfontosabb összetevőit. A Neretva-völgyben ne csodálkozzunk, ha sült békacombokkal, angolnával és a folyó más csemegéivel kínálnak minket. Ston környékén a tengergyümölcseit kedvelők ne hagyják ki a híres osztrigát, mely talán a legjobb nyersen, citromlével meglocsolva, de készítik sülten, grillezve, sőt levesként is. Dubrovnik egyik legfinomabb desszertje a rozata, a hagyományos puding karamell öntettel.
A vidék szőlőtermesztési és borászati hagyományai a régmúltban gyökereznek. Horvátország legfinomabb borai között még mindig élen jár a Peljesac vörösbora, a Plavac, amit Korcula-szigeten is megtalálunk, valamint a Posip fehérbor és az „isteni nektár”, a Malvasia Konavle régióból, melynek borai a dél minden zamatát magukban rejtik.
