Bath – A György-korabeli fürdőváros

A Világörökségek részét képező Bath olyannyira látványos, hogy sokak szerint érdemes az Anglia legszebb kisvárosa címre. A város építészetileg rendkívül egységes és impozáns képet mutat, a római fürdő, a fenséges apátság és a György-korabeli épületek az egyik legelegánsabb településsé teszik egész Európában.

Bath azonban jóval több, mint csupán régi épületek és római kori emlékek halmaza. Élénk kulturális életet él, fesztiválok, bemutatók, koncertek és kiállítások töltik meg a város eseménynaptárát. Mivel Bath egyetemváros is, az éjszakai életére sem lehet panasz. Bár a város rendkívül sokoldalú, méreteit tekintve viszonylag kicsi, ezért gyalog is könnyen bejárható.

Bath elsősorban azzal szerzett magának hírnevet, hogy a rómaiak fürdővárossá alakították. A melegvízű források és a könnyen megmunkálható mészkő tette vonzóvá a rómaiak számára, akik 400 éven át virágzó települést hoztak itt létre. Miután a rómaiak elhagyták Britanniát, Bath fejlődése megtorpant és stagnált egészen a 18. századig, amikor újracsak forrásai és a mészkő tették naggyá, immár a György-kori építészet stílusában.
Ebben a korszakban, 1714-1830 között a Londonon kívüli társasági élet központja lett. A királyi család, az arisztokrácia és a köznép is idejárt fürdőzni, hiszen a gyógyvizek óriási népszerűségnek örvendtek attól kezdve, hogy Anna királynő 1702-ben ide látogatott. A lakosság száma 2000-ről 30.000-re nőtt csupán 100 év alatt és Bath 1801-ben már a 8. legnagyobb városa volt Angliának.

Ez a történelemmel átitatott város büszkélkedhet Nagy-Britannia egyetlen hőforrásával és több bejegyzett műemléki jellegű épülettel, mint amennyit London belvárosában láthatunk. Ezeknek többsége a 18. századból származik. Bath mégis elsősorban római fürdőjéről vált híressé, ami i.sz. 54-ben épült és a rómaiak távozásával elhagyottá vált az 5. század elején. A 18. században újra felfedezték, ebben a korszakban történt a legtöbb fejlesztés a városban, a legtöbb létesítmény és épület, amit ma látunk, ebből az időből származik. A kor neves építészei közül a legnagyobb befolyással Thomas Baldwin volt Bath városképének kialakítására. Hatalmas örökséget hagyott a városban, hozzá fűződik a Városháza, a Cross Bath, az elegáns, ma már a műemlékek sorába tartozó Old Pump Room építése is. Szorosan együtt dolgozott Thomas Warr Altwooddal, aki egyben Bath polgármestere is volt, aki a városban egy börtön felépítését akarta véghez vinni, ezért rengeteg vita kiváltója volt. Végül egy elhagyott épület temette maga alá.

A fürdőt közel 2000 évvel ezelőtt alapították, a melegvízű forrásokat a kelták és a rómaiak is szentnek tartották, gyógyerőt tulajdonítottak nekik. Bár ma már nem lehet közvetlenül a forrásokban fürdeni, a helyi gyógyfürdőben ugyanabban a termálvízben lehet megmártózni. Nemcsak a szobrokkal körülvett Nagy Fürdő, de a Sulis Minerva templom maradványai, az eredeti padlófűtési rendszer, a hideg- és melegvizes fürdők is lenyűgözik a turistákat. A fürdőt számos különböző épület és helyiség alkotja, szervezett séta keretében mindet végigjárhatjuk.
Bath kötelezői látnivalói valóban a fürdők, de kiemelt figyelmet érdemel a Circus, a György-korabeli építészet remekműve aprólékosan kidolgozott homlokzatával. Innen nem messze áll az Assembly Rooms, ami Bath fénykorában a társadalmi élet központja volt. Miután a II. világháborúban szinte teljesen kifosztották az épületet, az 1950-60-as években visszaállították régi dicsőségét. Külön figyelmet érdemel a Bálterem, a Teázó és az Octogon, a nyolcszögletű kártyaterem. Az épület alján Divat Múzeum működik, amit külön belépővel lehet megnézni.
A Szent Péter és Szent Pál apátsági templom története egészen a 8. századig nyúlik vissza. Több templomot is alapítottak ezen a helyen, de a ma látható építését 1611-ben kezdték meg. Az építész testvérpár, Robert és William Vertue névjegyüket, a gyönyörű, boltíves mennyezetet rajta hagyták az apátsági templomon is, ahol 1200 fő számára van férőhely. A toronyban 11 harang szólal meg, káprázatos innen a kilátás a fürdőre és a város többi részére.

A Bath városára letekintő dombon található a 18. századi Prior Park, mely az angol természeti örökségek részét képezi. 1734-44. között hozták létre a költő, Alexander Pope és a tájépítész, Capability Brown tervei alapján. A klasszikus angolkert több mint 110 ezer m2-en fekszik egy meredek oldalú völgyben, szép panorámával a városra. Fénypontjai a Palladio-híd, melyből összesen négy van a világon, a gótikus templom, a Mrs. Allen-barlang és három tó. A történelmi parkban, az egykori kastély épületében működik az 1830-ban alapított Prior Park College. Eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy Anglia első katolikus egyeteme legyen, azóta római katolikus iskola lett belőle. 11-18 év között lányok és fiúk oktatása folyik itt hagyományos katolikus és ökumenikus szellemben.

Bath leghíresebb lakója az angol írónő, Jane Austen volt, aki családjával 6 évet töltött itt a 19. század legelején. Az ő tiszteletére hozták létre a városban a Jane Austen Központot, ahol bepillantást nyerhetünk az írónő regényeinek korszakába. Autentikus atmoszféra, korabeli kosztümök, szuveníreket árusító üzletek és az épület második emeletén egy tradicionális angol teázó várja és fogadja szép számmal Jane Austen regényeinek és a belőle készült filmeknek a rajongóit.