Pikárdia Észak-Franciaországban természeti és történelmi látnivalókat is bőségesen tartogat. A strandok, a katedrálisok, a falvak és a kiterjedt erdők csak arra várnak, hogy az utazók felfedezzék őket. Elsősorban a vízi sportok és a horgászat szerelmesei látogatnak ide szívesen és azok, akik lovagolni, golfozni, íjászkodni szeretnének festői vidékeken. Pikárdia másik arcát a természeti szépségek mellett a történelem határozza meg. Fontos szerepét, melyet Európa történelmében több mint 1000 éven át betöltött, középkori várai, magasztos templomai és régi épületei hatásosan tükrözik.
Pikárdia északi része nagyrészt sík vagy enyhén dombos, kiterjedt nyílt területekkel. A Somme-folyó nyugati partján népszerű strandok és üdülőhelyek sorakoznak, érdekes városok és autentikus falvak engednek bepillantást a múltba. Pikárdia a hatalmas gótikus katedrálisok bölcsője, közülük a legnagyobb és legismertebb Amiens-ben található. Őskori lelőhelyek, római romok, apátságok, az első világháború fontos csatáinak emlékhellyé lett helyszínei mind tanúi a régió fordulatos sorsának.
Amiens
Pikárdia fővárosaként a régió kihagyhatatlan települése Amiens, ami világszerte híres katedrálisáról. A város mindkét háború alatt sokat szenvedett, az 1960-1970-es évek országos fejlesztéseiből pedig nem sokat profitált, de az elmúlt években igyekszik visszanyerni régi fényét. 13. századi gótikus katedrálisa a legnagyobb Franciaországban, aki teheti időzítse a látogatást a nyári hónapokra, amikor a templomot olyan színű fényekkel világítják meg, amilyenre eredetileg festették több mint 800 évvel ezelőtt. A katedrális alatt található Amiens Saint-Leu negyede, tele csatornákkal, melyek apró házak között kanyarognak. Ez Amiens egyik legnépszerűbb és mindig nyüzsgő része sétányokkal, kávézókkal, a csatornákon pedig hajókirándulásokon lehet részt venni. A város látnivalói közé tartozik a 13-15. században épített harangtorony és a 18-19. századi Városháza, valamint az Igazságügyi Palota. Az 1950-es években épített Perret Torony Franciaország első felhőkarcolóinak egyike, építése után sokáig Európa legmagasabb toronyháza volt.
Parfondeval
Lágy dombok között fekszik Parfondeval, melyet Franciaország legszebb falvai közé sorolnak. A falu kissé elveszve Pikárdiában úti célnak eléggé távoli, messze esik a legforgalmasabb utaktól és üdülőhelyektől, de talán pont ezért érdemes ellátogatni ide. Apró központja a templom körül épült ki, azonban amilyen kicsi, olyan szép. Jellegzetes vörös téglás, palatetős házak állnak itt, melyek között jól esik a barangolás. A központi templom a 16. században épült Saint Menard, melynek harangtornya a 18. században készült. A templom kő bejárata és vastag falai mutatják az erődítés jeleit, eredetileg még egy mocsár is volt körülötte. XIII. és XIV. Lajos uralma idején a lakók sokszor kerestek menedéket a vaskos falak között, amikor útonállók és banditák törtek a falura. Parfondeval egyetlen múzeumában az elmúlt évszázadokban használt mezőgazdasági eszközökből látható kiállítás.
Noyon
A városnézés központját a katedrális és a körötte kiépült óváros adja. A 12-13. században épített katedrálist egy korábbi helyén húzták fel, melyet 1131-ben tűz döntött romba. Stílusa átmenetet képez a román és a gótikus között, közvetlen szomszédságában számos érdekes épület található, melyek a katedrálishoz kapcsolódnak, mint a kolostor, refektórium, a Püspöki Palota és a Káptalanház. Noyon óvárosa szépen őrzi a középkori arculatát, mivel kis területen fekszik, sétával könnyedén bejárható. A 17. századi Városháza és az előtte álló szökőkút a város legszebb műemlékei közé tartoznak. Noyon híres szülötte Kálvin János, aki 1509-ben látta meg itt a napvilágot. A reformáció atyjának szentelt múzeum a katedrális mellett található.
Gerberoy
Magának mondhatja a Franciaország legszebb falva titulust, melyet nem kis részben jellegzetes házikóival érdemelt ki. A többségében a 17-18. századból származó, hagyományosan téglából épült, favázas házak nyáron a legszebbek, amikor az utcákat virágoktól tarkállanak, melyek az ódon falakra is felkúsznak. Még szerencsésebb, aki június harmadik vasárnapján jár errefelé, mikor a virágfesztivált tartják. Gerberoy csendes kis faluból a turisták kedvencévé viszonylag hamar, a 20. század elején lépett elő egy művésznek, Henri le Sidanernek köszönhetően. Sidaner ideköltözött és rózsákkal ültette tele nem csak saját kertjét, de az egész falut, beleértve az erőd romjainak környékét is. Ezzel divatot teremtett a helyiek között, akik Sidanert követve lassacskán újjáélesztették hamvaiból az egykor szebb napokat látott középkori falut. A gyönyörű utcák ma is ennek jegyében virágoznak, de rajtuk kívül Gerberoy-nak van még más látnivalója is. Például a IV. Henrik ház, ahol az uralkodó 1591-ben húzta meg magát, miután egy csatában megsebesült. A hangulatos kis falut elnézve ma már nehéz elhinni, hogy számos csatát átélt. Normandia határán az angolok és franciák konfliktusainak ütközőpontjában feküdt, a falu körül épített sáncok és erődített kőkapuk még mindig láthatók.
Le Crotoy
Kedvelt tengerparti üdülőhely Pikárdia partjainál. Mivel nem a nyílt tengernél, sokkal inkább a Somme-folyó öblében fekszik, strandjai mindig védettek az erős szelektől. A hosszú és homokos part a legnyomósabb érv Le Crotoy mellett. Apály idején a város előtt hihetetlen homokmező jelenik meg, gyakorlatilag ameddig a szem ellát, homok borítja a vidéket. Ilyenkor, amikor a tenger visszahúzódik, nagy sétákat lehet tenni a parton, a sekély vizű kis medencék között. A strandok mögött sétány húzódik, a város élénk és kellemes, történelmi szempontból legérdekesebb része a régi kikötő, ami nem volt mindig olyan csendes, mint amilyennek ma látjuk. Hódító Vilmos flottája innen indult el Anglia meghódítására, egy emlékmű pedig arra emlékeztet, hogy Jeanne d’Arc-ot egy hónapig itt tartották fogva 1430-ban. Le Crotoy öblének nagy része természetvédelmi terület, sok madármegfigyelőt vonz.
