A települést 1272-ben említi először egy oklevél, akkor még Örs néven. A település valószínűleg királynéi birtok volt, majd az 1318-as évben Gizella királyné a veszprémi káptalannak adományozta. Oklevélben először 1279-ben említik Alsóörs néven. Az 1290-es év során a királyné területe volt, akkor Olors volt az elnevezése. Akkoriban a településen királyi udvarnokok, szakácsok és a királyné tárnokai éltek itt, akiknek leginkább az volt a feladatuk, hogy a vörös-kőbányákra felügyeljenek. Az ezen a területen bányászott kövekből készültek, az akkoriban nélkülözhetetlen malomkövek.
A XV. században a településnek már a veszprémi káptalan volt a tulajdonosa, ezt követően a pannonhalmi, majd a bakonybéli apátság. 1563 és 1566 között a település lakói a törököknek kellett adót fizessenek, ezt támasztják alá az akkori időkből fennmaradt adókönyvek is. A település 1910-ben kezdett el felvirágozni, amikor megépült a Győr-Alsóörs közötti vasútszakasz, amely azóta már megszűnt.
A településen lévő katolikus templomot már 1318-ban is megemlítik, ezt alakították át református templommá 1788-ban. Az egyhajós katolikus templomból, így egy református csarnoktemplom lett.
A településen egy gótikus lakóház is található, amelynek kéménye gömbdíszes, leginkább egy turbános fejre hasonlít. Emiatt a helyi lakosok csak török házként emlegetik. A néphit szerint egy török adószedő építette a házat, a XVI. század folyamán, de ez téves feltételezés, mivel a ház sokkal korábban épült, még a XV. század során. Ez a ház hazánk legrégebbi kisnemesi udvarháza, amely eredetileg háromosztatú volt, jelenleg már csak a konyhája és a szobája áll.
Alsóörs
