Samos időjárása szintén a nyaralók kezére játszik. Évente átlagosan 300 órán át fürdik napsütésben a sziget, a nyári átlaghőmérséklet 30-35 fok körül mozog, felhő alig-alig van az égen. Ez a legnaposabb görög sziget, melynek hegyekkel tarkított vidékeit telente hatalmas esőzések áztatják és tartják zölden a tájat. Samos híresen szép természeti környezettel rendelkezik, olajligetek, fenyvesek, citrus és szőlőültetvények zöldellnek, szikla alakzatok, barlangok, vízesések teszik még változatosabbá a szigetet. A túrázáshoz minden lehetőség adott, ugyanakkor Samos csodás strandjai, régészeti lelőhelyei és hangulatos falvai más típusú nyaralásokhoz is fantasztikus körülményeket nyújtanak. Samos csak a közelmúltban vált a tömegturizmus célpontjává, lakóinak megélhetésében az idegenforgalom mellett a mezőgazdaság, a halászat és a csónaképítés a mai napig fontos szerepet játszik.
Samos város
1832 óta a sziget fővárosa és legnagyobb kikötője, tele üzletekkel, éttermekkel, szállodákkal. Az 5 km hosszú, 1,5 km széles, védett Vathi-öböl körül félkörívben épült ki a város, melynek legrégebbi negyede, Ano Vathi tipikusan görög képet mutat a keskeny sikátorokkal, a domboldalba épült, piros cserepes házakkal. Samos város tengerparti utcáját ezzel ellentétben neoklasszikus épületek szegélyezik, előttük gyönyörű strand terül el. Nagyjából 9 ezer ember él itt, a sziget legnyüzsgőbb településén, melynek fénypontja látnivalók szempontjából a Régészeti Múzeum. Az elmúlt években Samos városát nagy iramban fejlesztették, még barátságosabbá tették. Nyaranta rengeteg turista érkezik ide, ilyenkor a város felső része nyújthat egy kis felüdülést, ahol jóval üresebb utcákat, nyugodtabb hangulatot találunk.
Héraion
Héra szentélye a legnagyobb templom volt, amit a görög világban valaha építettek. Az Imvrasos-folyó torkolatának közelében állt és az előtt az istennő előtt tisztelgett, aki a mitológia szerint Samos szigetén látta meg a napvilágot. Úgy tartják, Zeusz és Héra itt töltötték nászútjukat, a ma már romokban heverő, Pythagoreion városától 7 km-re található szentélynél, melynek az egyetlen megmaradt része a Kolonanak nevezett oszlop. A templomot valamennyi településtől távol építették fel, hogy miért, ma sem tudni. A várost és a templomot a Szent Út kapcsolta össze, két oldalán egykor több ezer márványszobor állt. A templomot az i.e. 6-8. században építették, főként a földrengések tettek benne kárt. Az épületnek egykor 115 oszlopa volt, napjainkban csak az alapjai láthatók, de ezeket nézve nagyjából el lehet képzelni, milyen monumentális és lenyűgöző lehetett a templom eredeti állapotában. A helyszín az UNESCO Világörökségek közé tartozik.
Eupalinus-alagút
Az ókori világ hét csodájának egyike napjainkban Samos egyik legnépszerűbb látnivalója. Ez a vízelvezető csatorna egykor az Eupalinus által tervezett akvadukt középső szakasza volt. Az i.e. 6. században, Samos történetének csúcspontján építették, nagyjából 10 éven át. Az 1,8 m széles, 1,8 m magas és 1,5 km hosszú alagút építését a munkások egyszerre folytatták mindkét végén, kb. 7000 m3 követ használtak fel hozzá, melyeket a környező hegyekből termeltek ki. A víz kerámiából készült csövekben áramlott, ezek közül néhány még ma is látható és olyan állapotban maradt fenn, mintha csak tegnap fektették volna le. Az alagutat 1882-ben egy szerzetes, Cyrillus Monina fedezte fel, 1971-1973-ban megtisztították és német régészek tanulmányozták. Az Eupalinus-alagút gyönyörűen példázza az ókori görögök tudását és mérnöki bravúrját, amivel nemcsak a laikus látogatókat, de a kutatókat is lenyűgözi.
Pitagorasz barlangja
Samos egyik leghíresebb látnivalója. Pitagorasz, a matematikus, orvos, csillagász és filozófus ebben a barlangban élt és dolgozott. Életéről nagyon keveset tudunk, de a legenda szerint itt rejtőzött el Polükratész türannosza elől. A két részből álló barlang nagy része látogatható, található itt két kápolna is, ahol “szent víz” csöpög a cseppkövekről. A barlang a Kerkis-hegyen, egy kialudt vulkánon található, ez az égei-térség keleti felének második legmagasabb csúcsa. A kilátás páratlanul szép innen, viszont meredek út vezet a barlanghoz és nehéz terepet kell leküzdeni, ezért vizet és túracipőt érdemes ide magunkkal vinni.
Logothetis-vár
A 19. században épült vár nemcsak Samos szigetén, de egész Görögországban az egyik legfontosabb műemlék, lenyűgöző példája az erőd építészetnek. Régi épületek köveit használták fel hozzá, nevét pedig Lyourgos Logothetis-ről kapta, aki a törökök elleni lázadás vezetője volt – maga a vár is fontos szerepet játszott a felkelésben. A 400 m hosszú épületet a sziget legrégebbi akropoliszának tartják, a történelem előtti időkből is tártak fel itt leleteket. A vár mellett egy 1824-ből való templom található, melyet a felkelők a törökök legyőzésének emlékére építettek.
Panagia Spiliani kolostor
125 m-rel a tenger felett található a hatalmas barlangban felépült kolostor, benne a csodatevőként tisztelt, márványból készült Szűz Mária ikonnal. A legenda szerint egyszer ellopták az ikont és mikor rakodták ki a hajóból, darabokra tört. A tenger lassanként az összes darabját Samos szigetén mosta partra, így visszakerülhetett eredeti helyére. A régészek szerint a barlangot korábban is istentiszteleti helyként használták, egy ősi templom maradványaira bukkantak itt. Sőt, egyesek szerint Pitagorasz rejtekhelye is ez volt. A barlang egy domb tetején áll, 95 lépcsőfok vezet fel hozzá.
Potami-vízesések
A sziget észak-keleti részén, egy erdőben találjuk ezeket a látványos vízeséseket. Egy tóba ömlenek, ahol a gyerekek is jót fürödhetnek, mivel víz sekély. A tó partján piknikezni is lehet, több kisebb vízesés is található itt, az árnyas erdőben pedig kellemes sétákat lehet tenni. Ha a perzselő napsütés elől szeretnénk elrejtőzni, itt eltölthetünk néhány kellemes órát.
