A kulturális értelemben pezsgő, nagyon hatékonyan működő, a tó és a folyó találkozásánál gyönyörű helyen fekvő Zürichet a világ egyik legélhetőbb városának tartják. Svájc leggazdagabb és legnagyobb metropolisza, mely teljes mértékben magáévá tette a kortárs divatot, mégis vannak fennmaradt hagyományai. Zürich nem csupán modern és nem csupán történelmi, lényegét nem lehet összefoglalni sem a kultúrával, sem az éjszakai élet nyüzsgésével. A város mindez együtt, egy hihetetlen kavalkád, melyből minden évben több millió turista szeretne ízelítőt kapni.
Grossmünster
I. Károly frank király alapította a 9. században az azóta erős változásokon keresztülment katedrálist, melynek kettős tornya Zürich jelképe. A román stílusú, protestáns templom legszebb részei a főbejárata mellett álló oszlopok, rajtuk a groteszk figurákat ábrázoló kőfaragványokkal. Kriptája a 11-13. századból származik, tornyait 1487-1492. között építették, eredetileg fából, de ezek az 1763-as tűzvész során elpusztultak. A templom modern ólomüveg ablakait a svájci művész, Augusto Giacometti készítette 1932-ben.
Paradeplatz
Az egyik csomóponti része a városnak, melynek történelmi gyökerei vannak. a 17. században még Disznó Piacnak nevezték a teret, mivel nem állt rendelkezésre más hely, ahova a vásárok alkalmával hajthatták volna az állatokat. A 19. században átkeresztelték és a Neumarkt, azaz Új Piac nevet kapta, mivel ekkor már megkerülhetetlenül a kereskedelmi élet legfőbb színtere volt a városon belül. Mai elnevezését 50 évvel ezt követően nyerte el, amikor Svájc legnagyobb bankjai itt hozták létre székhelyüket.
Niederdorf
Zürich óvárosában kellemes helye ez a vásárlásnak, a nézelődésnek, a gasztronómiában való elmélyedésnek. A helyiek Dörflinek nevezik a városnak ezt az örökösen nyüzsgő részét, ami tele van üzletekkel és éttermekkel. Az egymást keresztül-kasul szelő, középkori sétálóutcák napnyugta után azonban a legkülönfélébb zenei ízlésnek és kulturális beállítottságnak megfelelően kínálnak szinte végtelen lehetőséget a kikapcsolódásra.
Kunsthaus
Zürich első számú múzeuma lenyűgöző gyűjteményét tartalmazza a svájci művészek alkotásainak, mint Hodler, Füssli, de megtalálhatók itt más nemzetek neves alkotóinak munkái is, mint Van Gogh, Manet vagy Kokoschka. A szépművészeti gyűjtemény a középkortól kezdve a 19-20. századi foglalja magában az alkotásokat, kiemelkedő darabjai Alberto Giacometti munkái, melyekből itt található a leggazdagabb gyűjtemény.
Fraumünster
A 13. századi katedrális nevezetességei a gyönyörű ólomüveg ablakok, melyeket az orosz-zsidó származású mester, Marc Chagall tervezett. A legtöbb turista azért keresi fel Fraumünstert, hogy saját szemével is lássa ezeket a remekműveket, melyek az 1970-es évek elején születtek. A katedrális 10 m magas ablakait a legjobb reggeli fényben megnézni, amikor egymástól különböző színviláguk a legerőteljesebben tör felszínre.
Lindenhof
Az idilli kis tér egy dombtetőn terül el Zürich központjában. A város életében már a kezdetektől fontos szerepet töltött be, a rómaiak korában a kereskedők itt árulták portékáikat, a középkorban pedig a királyok tartottak itt megállót, mikor átutazóban voltak a régióban. A tér ma a helyiek egyik kedven pontja, jó időben sokan sakkoznak az árnyas fák alatt. Lindenhofról szép kilátás nyílik az óvárosra, a Grossmünsterre és a Limmat-folyóra.
Wasserkirche
A Vízi templom a Limmat-folyó partján áll, 1839-egy kis sziget volt itt, míg meg nem építették a Limmatquait, a város egyik legfontosabb bevásárló utcáját. A templom a 10. században már biztosan létezett, de amit ma láthatunk, azt a megjelenését a 15. században nyerte el. Ólomüveg ablakai Augusto Giacometti alkotásai, a templom kriptája pedig majdhogynem annyi idős, mint maga az épület. A legenda úgy tartja, hogy a Wasserkirche azon a helyen épült fel, ahol Zürich védőszentjeit, Félixet és Regulát kivégezték a rómaiak.
Operaház
A neves bécsi építészek, Fellner és Helmer tervezték a neobarokk stílusú Operaházat, mely 1890-91-ben, 20 hónap leforgása alatt épült fel. Megnyitása után Zürich legfontosabb kulturális intézménye lett, ahol színházi, balett-, opera- és különböző műfajú zenei előadásokat egyaránt rendeztek. 1925-ben azonban az Operaházat elkülönítették kizárólag operák számára.
Svájci Nemzeti Múzeum
A hatalmas, várszerű épület gótikus stílusban készült a 19. század legvégén Gustav Gull tervei alapján. Svájc történelmének és kultúrájának legfontosabb gyűjteményeit tartalmazza. A kiállítások felölelik a történelem előtti korszakokat, bemutatnak fegyvereket, hadászati eszközöket, arany- és ezüstműves tárgyakat, ruhákat, ékszereket, medálokat, bútorokat, órákat, grafikákat, hangszereket, a nagyvárosi és a vidéki élet jellegzetes elemeit. Egyik legérdekesebb része a 15. századi harci zászlók gyűjteménye, de középkori falfestményeket is láthatunk itt.
Bürkliplatz
Otthont ad a piacnak, a művészeteknek, a város fontos eseményeinek. Azt követően hozták létre, hogy a Zürich régi erődrendszeréhez tartozó bástyákat lebontották. Arnold Brüklit bízták meg a tóparti terület megtervezésével, építésére 1882-1887. között került sor. Hidat, tóparti sétányokat építettek, melyeket sugárutakkal, parkokkal egészítettek ki. Ma innen indulnak a kirándulóhajók és itt tartják a zöldségpiacot hetente kétszer, valamint a híres bolhapiacot nyaranta szombatonként.
Bahnhofstrasse
Amire csak vágyunk, azt mind meg lehet kapni Zürich bevásárló sugárútján. Divatüzletei, galériái, helyi specialitásokat árusító boltjai rendre elbűvölik a turistákat, de a helyiek is örömmel vásárolgatnak itt. A világhírű bevásárlóutcát a vasútállomás megépítése után alakították ki. A területen 150 évvel ezelőtt még a várárok húzódott, ma a Bahnhofstrasse már a főpályaudvart köti össze a Zürichi-tóval 1,4 km hosszan. Az utca otthont ad Svájc legnívósabb luxusüzleteinek, ahol órákat, szőrmét, csokoládét, porcelánokat szerezhetünk be a legjobb minőségben.
