A nukleáris hulladékot a folyóba és a tóba öntötték, az üzem egy robbanás során radioaktív port szórt szét, de eltitkolták

Egy érdekes tény, hogy 1945-ben, az atombombák Hirosimára és Nagaszakira történő ledobása után Sztálin utasította a Szovjetuniót, hogy minél hamarabb fejlesszenek nukleáris fegyvert. Ennek következményeként a dél-uráli Cseljabinszk közelében felépült a Majak vegyi kombinát, ahol plutóniumot termeltek, de a biztonsági előírásokat elhanyagolták. A nukleáris hulladékot a Tecsa-folyóba, majd a Karacsáj-tóba öntötték, súlyosan szennyezve a környezetet. Az üzem 1957-ben egy robbanás során radioaktív port szórt szét, ami 270 ezer embert érintett, de a szovjetek ezt is eltitkolták. 1967-ben a tó kiszáradása miatt radioaktív por terjedt szét nagy területen. A Szovjetunió összeomlása után derült ki, hogy a környék sugárszennyezettsége rendkívül magas, és a lakosság jelentős része sugárbetegségben szenvedett. A Majak azóta is nukleáris hulladékfeldolgozóként működik, és a Karacsáj-tó továbbra is a Föld legszennyezettebb helyei közé tartozik.