A Nagy Tavak vidékén

Az öt, egymással összekapcsolódó tó egyenként is lenyűgöző. Egészében véve a Nagy Tavak alkotják a világ legnagyobb édesvíz felületét, csak a Felső-tó kelet-nyugat irányban több mint 480 km hosszúságú, együttes területük csaknem akkora, mint az Egyesült Királyságé. A Felső- és a Michigan-tó látványos sziklás félszigetekkel, szirtekkel, fákkal borított szigetekkel, dűnékkel vésik be magukat az emlékezetünkbe. Az Erie- és a Huron-tó partja azonban kikötőivel és urbanizálódott területeivel valaha szebb napokat is látott.

Az Egyesült Államok és Kanada területén található Nagy Tavak medencéjében mintegy 34 millió ember él és több mint 3500 növény- és állatfaj őshonos. A tavakat számtalan folyó és mellékfolyó köti össze, bennük több mint 30.000 sziget található, ezek között sok egészen apró és lakatlan. A Nagy Tavakban érdemes a mélyben is kutatni, a viharok és zátonyok sok hajót temettek hullámsírba.

Az első külföldi, aki eljutott a Nagy Tavakhoz, a francia felfedező, Champlain volt. 1603-ban egy főként huronok, irokézek és algonkinok által lakott vidékre érkezett. A franciák hamarosan erődök egész hálózatát építették ki a területen, megérkeztek a jezsuita misszionáriusok és a szőrmekereskedők is, akik inkább rá voltak szorulva az őslakosokkal való együttműködésre, mintsem elnyomták volna őket. A britek 1761-es győzelme után azonban ez a helyzet megváltozott. Az őslakos indiánok alávetettségbe kerültek és ez még tovább fokozódott, amikor a függetlenségi háború után egymás után nőttek ki a semmiből az amerikai települések.
A polgárháború igényei ösztönözték a környék iparának fejlődését, a vízi közlekedés és a vasút is fellendült. A tóparti városok, Chicago, Detroit és Cleveland a 20. század elején kezdtek el növekedni, népességük több százezresre duzzadt az európai bevándorlóknak köszönhetően.

Változó mértékben ugyan, de a Nagy Tavak mentén fekvő államokat a természeti szépség és a nehézipar különös egyvelege jellemzi. Megtehetünk autóval akár 100 km-t is úgy, hogy az idilli tájat semmi sem fogja zavarni, ugyanakkor nem tudjuk kikerülni azokat a vidékeket sem, ahol órákat autózhatunk anélkül, hogy a gabonatárolókon és óriási istállókon kívül bármi mást látnánk.

Ohio a Nagy Tavak legkeletibb állama, délre terül el a sekély vizű Erie-tótól. Ez az ország egyik legiparosodottabb állama, de ipara jobbára a keleti felére koncentrálódik, az Ohio-folyó közelében. Délre tájai kevésbé lakottak és jóval erdősebbek. Ohio területének legelső lakói az adena indiánok lehettek i.e. 800 táján. Amikor a franciák 1699-ben elfoglalták, az irokézek lakták, akiknek nyelvén Ohio neve annyit jelent: valami nagyszerű. A 18. században a terület az Ohio-folyó és az Erie-tó közti kitűnő fekvése miatt heves viszálykodást szült a franciák és a britek között. Miután a britek megszerezték a Mississippitől keletre fekvő területek nagy részének ellenőrzését, new englandi telepesek költöztek az Ohio-folyó és a tó partjára. Ohio állam legnépszerűbb látnivalói az Erie-tó szigetei, ahol strandolni, golfozni, horgászni, vizicsúszdázni, kerékpározni lehet és valamennyi szolgáltatás megtalálható, ami a kikapcsolódást segítheti.

Michiganről legtöbbeknek az autóipar és Detroit jut eszébe. Erről pedig az, hogy az állam egyik legnagyobb városa nem éppen ma éli fénykorát. Akik azonban valaha jártak már Michiganben vagy egy kicsit jobban utánanéznek, tudhatják, hogy a vidéknek éppen úgy sajátjai a kiterjedt strandok, a homokdűnékkel és sziklákkal tarkított partszakaszok is. Michigan partvonala mentén két félsziget is található. A kesztyű alakú Alsó-félszigetet dél-keletről az iparóriás Detroit uralja, míg nyugaton az 560 km hosszú Michigan-tó terül el. A tó partjának egyik védett és egyben legszebb része a Sleeping Bear Dunes, azaz az Alvó Medve Dűnék, melyet Amerika legszebb helyszínének is megválasztottak közönségszavazatok alapján. Kilométereken át nyújtózó, érintetlen, homokos partok, sűrű erdők, gazdag élővilág és káprázatos panorámák jellemzik a parkot, ahol egy régi világítótorony, több kis partmenti falu és gazdaság is található. A terület hajózási, mezőgazdasági és turisztikai történetéről a múzeum mesél többet. Az elhagyott, zordabb, gyéren lakott Felső-félszigetet egyik oldalról a Michigan-, másik oldalról a Felső- és a Huron-tó határolja. Lakói között sok az angol, a francia kanadai, de a svéd és a finn is.

Köszönhetően a 19. században Északról bevándorlóknak – köztük Abraham Lincoln családjának -, Indiana nagyban befolyásolta a Dél történéseit. A 19. század végének ipari fellendülése integrálta az államot a többi közé. Nemzeti szinten Indiana ma elsősorban autóversenyeiről és középiskolás kosárlabda csapatairól nevezetes. 80 km hosszú tópartján a gyönyörű dűnék és strandok képét sajnos elhalványítja az elszegényedett városok, Gary és East Chicago határaiban álló koszos acélművek látványa, ami a legtöbbekben örök emlékként megmarad. Indiana északi részein találhatók az Egyesült Államok legnagyobb amish települései, középső sík vidékeit kisvárosok jellemzik, kivéve az állam fővárosát, Indianapolis-t, ahol érdemes megállni.

Minnesota gyakorlatilag egy hatalmas vízpart. Több millió évvel ezelőtt létezett gleccserei dél-keleti szegletének kivételével kilapították az egész tájat, létrehoztak több mint 10 ezer tavat és folyót, melyek közül a nagyobbak az állam keleti és nyugati határain futnak. Lakosságának 95%-a kevesebb mint 10 percnyire lakik valamilyen tótól vagy folyótól. A frissen létrejött Minnesota állam legelső telepesei németek és skandinávok voltak akik a déli és nyugati vidékeken gazdálkodtak. Az állam népességének fele dél-keleten él, Minneapolis és St. Paul környékén. Ez a két város együtt alkotja Minnesota üzleti, szabadidős és kulturális központját.

Illinois sokkal többet tartogat, mint csupán a szeles várost, látnivalóinak többsége mégis Chicagoban koncentrálódik. Ez a Nagy Tavak vidékének legnagyobb és legizgalmasabb városa. Illinois volt a legelső állam, melyet a franciák felfedeztek és benépesítettek, területét 1763-ban adták el az angoloknak. Illinois egyik legfőbb vonzereje, ami a világ valamennyi részéből csábítja a turistákat a Route 66. Amerika legendás, történelmi autóútja Chicagoból indul és végigszeli az egész államot. Az ikonikus út mentén bőven akad látnivaló, útszéli büfék, autós mozik – minden, ami igazán amerikai. Illinois-t a Route 66-en kilométerenként haladva sokkal jobban meg lehet ismerni, mint bármilyen más módon.

Wisconsin közel annyi szarvasmarha, mint ahány ember otthona, több mint 5 millió él belőlük ezen a farmokkal teli vidéken. “Amerika tejgazdasága” azonban a hatalmas legelők, hegyek, pirosra festett ólak mögött mást is tartogat, mégpedig 15 ezer égszínkék tavat, képeslapra kívánkozó völgyeket, látványos szakadékokat. Wisconsint keleten a Michingan-, északon a Felső-tó, nyugaton a Mississippi- és a St. Croix-folyó határolja. Története hasonló a többi Nagy Tavak környéki államéhoz, a franciák voltak az első telepesei a 17. században, őket az angolok követték. Később más európai telepesek is érkeztek a területre, főként németek, skandinávok és lengyelek. Wisconsin ma leginkább a tejtemékeiről, illetve a söréről ismert, ez utóbbi tette nevezetessé Milwaukee-t. A sorból kiragyogó Madisont leszámítva az állam városai csendesek.