A 10. században VII. Konstantin császár által írt De Administrando Imperio szerint a horvátok a 7. század elején érkeztek az ország mai területére, ezt azonban sokan vitatják. Általánosan elfogadott a horvátok érkezésére a 6-9. század közötti időszak. Ezt megelőzően az akkori Fehér-Horvátország (mai Lengyelország) területén, a Kárpátok észak-keleti oldalán éltek. A szláv nyelvű horvát törzsek két fejedelemséget hoztak létre, az északi részeken Pannon-Horvátországot, melynek lakói főként mezőgazdaságból, kereskedelemből és kézművességből éltek, délen pedig a latin nyelvű városokból létrejött a Tengermelléki Horvátország. Einhard 818-as krónikája szerint az előbbit Ljudevit Posavski, az utóbbit Borna irányította. Ez az első írásos dokumentum a legelső horvát államokról, melyek ekkor a frankok vazallusai voltak. A frank fennhatóságnak Mislav hatalomra kerülésével lett vége.
Egyes források szerint a horvátok a 7. században tértek át a keresztény vallásra, ez azonban nem bizonyított. Sokkal valószínűbb, hogy a 9. század környékén vették fel az új vallást. Az első horvát uralkodó, akit a pápa is elismert, Branimir volt, aki 879-ben VIII. János pápától kapta meg a horvát fejedelmi címet.
Horvát Királyság
Horvátország első királya Tomiszláv volt, aki X. János pápa 925-ben szentelt fel. Ettől az időponttól számítjuk a horvát királyság megszületését. Tomiszláv legyőzte a magyar és bolgár betöréseket, egyúttal a horvát kiskirályok befolyását is. A horvát királyság fénykora a 11. században, Petar Kresimir (1058-1074) és Dmitar Zvonimir (1075-1089) uralkodása idején köszöntött be.
A korabeli források szerint a királyság északi határát a Kapela-hegység alkotta, míg Szlavónia az avarok és frankok fennhatósága alatt állt, később beépült a Magyar Királyságba. Hogy Horvátország déli és északi részei között gazdasági és kulturális tekintetben ma jelentős különbségek vannak, többek közt erre, majd a későbbi velencei uralomra vezethető vissza.
1091-ben kihalt a Tripimirovic-dinasztia, I. László magyar király pedig benyújtotta igényét a horvát koronára. Az ellenkezés háborúhoz vezetett, de László sorra elfoglalta a horvát területeket, ezzel véghez vitte a magyar királyság első hódítását. László után unokaöccse, Könyves Kálmán 1102-ben perszonáluniót hozott létre a két ország között, tehát a horvát királyság megszűnt.
