Csernobilról, Fukusimáról vagy a Three Mile Island atomerőműben történt balesetről mindannyian hallottunk már, tudjuk, mekkora hatással voltak a környezetükre. Bár ezek a katasztrófák szörnyűek voltak, egyszeri esetekről van szó, melyeket viszonylag gyorsan megfékeztek és kezeltek. De vannak olyan helyek, melyek még ma is szennyezettek. A legtöbben pedig nem is tudnak ezekről a helyekről, mint amilyen a Romániában található Geamăna, azaz Szászavinc is.
Szászavinc egy kis román falu az Erdélyi-középhegység egyik völgyében. 1978-ban itt alakították ki Románia legnagyobb rézbányáját, a falu 1000 lakosát pedig kiköltöztették. A német fotós, Andy Schwetz elhatározta, felkeresi a falut, hogy lássa, mi maradt belőle, és a rézbánya milyen hatást gyakorolt a környezetre. A fotóitól a hideg fog futkosni a hátadon!
1. A vízi sír
2. Alattomos
A fotós akkor figyelt fel Szászavincre, miután egy utazós blogban olvasott róla, és kb. egy évvel később határozta el, hogy elmegy oda. “Ahogy lassan közelebb jutottam hozzá, a környezet észrevehetően megváltozott. Elhagyott bányaépületek, növényekkel benőtt teherautók szegélyezték az utat jobbról és balról. Nagyon nyomasztó és nyugtalanító érzés volt. Az egésznek nagyon depresszív volt a hangulata, de érdekes módon jól éreztem magam ott. Talán azért, mert előhozta azokat az érzéseket, melyekre szükségem volt ahhoz, hogy teljesen bele tudjak merülni a környezetbe és így készíthessem el a fotókat.”
3. Otthon termesztett
4. A mérgező laguna
Mikor Andy végre leért a partra, nem hitt a szemének, és elakadt a szava. “A felszín mintha kőből lett volna, tucatnyi apró vízérrel átszőve. Ha kicsit közelítettél a parthoz, láttad, hogy a ‘kő’ valójában egy iszapos, enyhén agyagos kása” – írta le a fotós a tavat.
“A háttérben láthatók a hatalmas rézbánya körvonalai, ami miatt az egész környék ilyen kísérteties. A Rosia Poieni bányából évente kb. 11.000 tonna rezet termeltek ki. Ha jobban belegondolsz, hogy ez mekkora mennyiség, rájössz, milyen hatalmas mennyiségben kerültek ki innen mérgező anyagok a rézércből. Ennek a gyűjtőmedencének a mérete 360 hektár” – mondta a fotós.
5. Megtévesztő szépség
6. Apokaliptikus látvány
A csapat aztán egy másik ponthoz ment a parton, és drónnal készítettek felvételeket. “Kifejezetten bizarr, amilyen színekben a tó játszik. A vérvöröstől a rozsdabarnán át az azúrkékig, sárgáig, szürkéig. Az állaga is változó. Van, ahol algás, van, ahol olyan szilárd, hogy pár métert gyalogolni is tudnál rajta. És ez a sáros, mérgező lötty folyamatosan emelkedik” – mondta Andy.
7. Hidakat építünk
8. Kiürülés
Kiderült, hogy még mindig 11 család él a mérgező völgyben, bár Andy sejtette, hogy hamarosan el kell hagyniuk. A tó feletti kis hegyen egy templom állt, de mivel az iszap évente 90 cm-t emelkedik, már csak a torony teteje látszik, és még az is eltűnhet néhány éven belül.
A csapat ezután Vinta régi temetője felé vette az irányt. A kis templom, ami itt állt, mára teljesen eltűnt. “Mikor megláttuk az első sírköveket, melyek kiálltak a vízből, tudtuk, hogy jó helyen vagyunk. De hol a templom? – tette fel a kérdést a fotós. – Később kiderült, hogy a régi templomot már eltávolították, és a temetőt mostanra szinte teljesen felemésztette a (itt algazöld) víz, csak 2-3 sírkő és kereszt áll még ki a vízből. Úgy tűnik, hogy a halottakat lassan másodszor is eltemetik.”
9. Halhatatlanság
10. Viszlát újra
Az egyik dolog, ami feltűnt a fotósnak, az élet hiánya. Még szúnyogok sem voltak, annak ellenére, hogy egy egész napot töltöttek a víz mellett. “Bár a bánya jelenlegi üzemeltetője azt állítja, a megadott irányértékek alapján a víz tiszta, én ezt nehezen hiszem el. Hogyan lehetne ez igaz egy ilyen környezetben? Nehéz elképzelni, hogy a még itt élő emberek talajvize ne lenne érintett.”
11. Apokaliptikus látvány
12. A világ vége
“Délután értük el Szászavinc déli részét. Itt találkoztunk egy idős asszonnyal, aki az állatait etette. Nagyon törékenynek látszott, ugyanakkor igen mozgékony volt, csodáltam a keménységét – idézte vissza Andy. – Az élet itt nyilvánvalóan nehéz és méltánytalan, de úgy tűnik, ez a nő igyekszik a legtöbbet kihozni belőle. Ahogy később egy dokumentumban olvastam, ez az egyik legutolsó ház, ami megmaradt az egész faluból, ő pedig itt élt egész életében. Hamarosan azonban mennie kell onnan, ahol örökké élt, ahol eltemette a férjét 2012-ben, és amit az otthonának hív.”
13. Felégetjük a hidakat
14. Halott táj
“Mikor otthon újra megnéztem a fotókat, átgondoltam a benyomásaimat, az érzéseimet, és azt is, hogy miért vonzódom az ilyen tragikus helyekhez – mesélte a fotós. – Mindenekelőtt arra jöttem rá, hogy a bolygónkon bekövetkezett nagy katasztrófák mellett számos kisebb és kevésbé ismert tragédia is történt, és ezeket nagyon fontos dokumentálni, amíg lehetséges.”
15. Ez nem egy strand
16. Megkövülve
“Ennek az ökológiai katasztrófának az okozóit már nem lehet felelősségre vonni. Ma már a bánya jelenlegi üzemeltetői a felelősek, de nekik is azokkal a következményekkel kell együtt élniük, amiket mások elkövettek korábban. Az itt maradt embereknek is jobb mielőbb új otthont találni. Az otthonaik el fognak süllyedni az iszapban, de szívükből sosem fognak eltűnni.”