Mi van az egyiptomi piramisok tetején? Hogyan készítik a vulkánkenyeret Izlandon? Milyen körülmények között látható a világ legritkább jelensége? Ezekre a kérdésekre választ találni igen sok energiát emészthet fel, mégis úgy érezzük közben, felfedeztünk valami újat. Ezért szeretünk megismerni minél többet a körülöttünk lévő világból.
Történelmi, kulturális és természeti tények következnek a National Geographictól.
1. Ilyen egy egyiptomi piramis csúcsa.
Ez a benben-kő (kb. i.e. 1840-ből), amit a Főnix templomában fedeztek fel. Az ősi egyiptomiak számára a főnixmadár az évszakok váltakozásának szimbóluma volt, úgy hitték, képes teremteni és feltámadni. A tudósok szerint a benben-kő III. Amenemhat fáraó piramisának tetején állt. A rajta látható írás egy ima, melyben arra kérik a fáraót, hogy újra “lássa meg az életet.”
“Nyíljon fel a király szeme, hogy láthassa a Horizont urát, mikor átkel az égen. Ragyogjon tőle istenként, az örökkévalóság és elpusztíthatatlanság uraként.”
2. Ha piros színű paprikával etetik a kanárit, piros lesz a tolla.
A kanárik szárnyában van egy különleges pigment, ami felelős a tollazatuk színéért. Ezért a tolluk különböző árnyalatot vesz fel a napfény vagy a madár által elfogyasztott táplálék hatására. Ha a sárga kanárit piros színű paprikával etetik, a tolla narancssárga vagy teljesen piros lesz. A paprika nem árt a madárnak, éppen ellenkezőleg, hiszen rengeteg vitamin van benne.
3. Évente egyszer zenei előadást tartottak a Vatikánban, amit tilos volt lemásolni.
Gregorio Allegri Miserere című műve 2 szólamban készült, és a Vatikánban adták elő évente egyszer. A zeneműre nagyon szigorúan vigyáztak, tilos volt lemásolni, és közel 150 éven át teljes titokban tartották a létezését. Egészen addig, míg a 14 éves Mozart egyszer meghallotta, hallás alapján lejegyezte és eljátszotta testvérének.
Mikor a Vatikán erre rájött, megdöbbentek, hogy mennyire pontos a másolat, a pápa az Aranysarkantyús lovag címet adományozta Mozartnak kitüntetésképpen.
4. Létezik egy ritka és lenyűgöző jelenség, amit angolul “cross sea”-nek neveznek.
Ez a jelenség akkor látható, mikor két hullámrendszer ferde szögekben mozog a tengeren. Felülről gyönyörű, viszont ha valaki éppen belekeveredik ezekbe az egymást keresztező hullámokba, felborulhat a hajójával és nem tud partra vergődni, mert a hullámrendszerek ezt megakadályozzák.
5. Tutanhamon szakálla leesett tisztítás közben az Egyiptomi Múzeumban 2014-ben.
Tutanhamon fáraó halotti maszkja Egyiptom egyik szimbóluma. 1922-ben fedezték fel, túlélt számtalan háborút és forradalmat, míg 2014-ben éppen a múzeumban dolgozók tettek kárt benne. Véletlenül lelökték a szakállát, majd epoxi ragasztóval ragasztották vissza, hogy elrejtsék a hibát, de ezzel csak még többet ártottak. A dologra 2016-ban derült fény, a világ összes történészét sokkolta az eset.
6. Egyes orchidea fajokat az ördög növényének neveznek, és nem véletlenül.
A Telipopogon diabolicust, azaz az ördögfej orchideát nemrégiben fedezték fel Kolumbia erdeiben. Kinézetét tekintve egyedülálló, mert a virág közepén egy piros szemű, szarvakat viselő arcot látni, mintha maga az ördög lenne az. Az üzletekben ezt az orchidea fajtát nem lehet kapni, mert nagyon különleges körülményeket igényel és veszélyeztetett növény is.
7. Létezik színtelen szivárvány, ami csak különleges körülmények között alakul ki.
A ködszivárvány vagy fehér szivárvány látványos jelenség, ami nem eső hatására képződik, mint a színes szivárvány, hanem ködben jelenik meg. Csak akkor alakul ki, ha a cseppek nagyon aprók, átmérőjük legfeljebb 0,05 mm. Ha ilyenkor háttal állsz a napnak, és a köd felé nézel, láthatod. Még éjszaka is kialakulhat, mikor a Hold fényesen beragyogja az eget, ilyenkor holdszivárványnak nevezik.
8. A GPS ingyenesen elérhető az egész világon, de napi költsége 2 millió dollár.
A GPS az egész világon működik 24 műhold segítségével. Hogy ezeknek a műholdaknak a folyamatos működését fenntartsák, az az amerikai kormánynak évi 750 millió dollárjába, azaz napi kb. 2 millió dollárba kerül. A kormány szerint ebből semmiféle bevételük nem származik.
9. Oroszországban úgy élhetsz más és más városban, hogy közben nem is költözöl.
Péterváron születtél, Petrográdban jártál iskolába, majd Leningrádban éltél, a nyugdíjas éveidet pedig Szentpéterváron töltötted. És közben egyszer sem költöztél másik városba. Egyes orosz városok neveit olyan gyakran változtatták, hogy maguk a lakók is könnyen belekeveredhettek, hogy éppen hol is élnek.
10. A pingvinek ürüléke megváltoztathatja az Antarktisz ökoszisztémáját.
A pingvinek több mint 7500 tonna, a növények számára fontos tápanyagokban gazdag ürüléket termeltek az Antarktiszon az elmúlt 5000 évben. Mikor a klíma megváltozik, ezek a tápanyagok segíthetik a növények és az állatok túlélését.
11. Az avokádó mérgező a madarak, macskák, kutyák, nyulak és más háziállatok számára.
Különös, de az avokádó szinte minden élőlényre nézve méreg, kivéve az embert. A növény levelei tartalmazzák a persin nevű összetevőt, ami egy mérgező sav, a szívizomzat és az emlőmirigyek elhalását okozza sok állatnál. A nagy avokádó mag könnyedén képes megölni a szárnyasokat, az avokádó húsa pedig a tehenet és a lovat is elpusztítja.
12. Izlandon hagyományosan a földben sütik a kenyeret.
Izland a gejzírek és a vulkánok országa, ahol a helyiek már rég megtanulták, hogyan fordítsák ezeket a természeti tényezőket a saját hasznukra. Az egyik legrégebbi izlandi recept a vulkánkenyéré, amit még ma is hagyományos módon készítenek. A tésztával teli tálat egy gejzír mellett földbe ásott lyukba teszik, betemetik, egy követ tesznek a tetejére és ott hagyják 24 órára. A talaj hőmérséklete eléri a 100 fokot, ami elég ahhoz, hogy a tészta átsüljön. Hogy a kénes ízt eltüntessék, vajjal eszik a kenyeret.
13. 2016-ban ezernyi óriási hógolyó jelent meg a Jamal-félszigeten, Nyugat-Szibériában.
A kutatók szerint ez az igen ritka jelenség akkor fordul elő, mikor az erős szelek felkapják a havat, golyókat formálnak belőle, majd elgörgetik őket. A parton összegyűlő, méretes hógolyók átmérője az 50 cm-t is elérte.
14. 23.000 évente a Szahara buja erdőből sivataggá változik és fordítva.
A tudósok szerint 6000 évvel ezelőtt a Szahara zöld mezőkből, füves és fás területekből állt. Az éghajlat megváltozása miatt azonban elsivatagosodott. Egy tanulmány szerint ezek a változások 23.000 évente bekövetkeznek.
