A meteorológiai megfigyelések szerint a 2017-es év volt az elmúlt 150 év legforróbb éve. Emellett vannak olyan tudósok, akik úgy vélik, hogy Európát és az Egyesült Államokat hamarosan eléri egy hosszú jégkorszak. Nem tudjuk, milyen pontos a tudósok jóslata, de abban biztosak vagyunk, hogy sok jóval nem szolgálunk a Földünknek.
A szakértők szerint az éghajlat nem éppen tipikus változásainak fő oka az Antarktisz túlmelegedése, aminek következtében Grönland jégtáblái rohamos mértékben tűnnek el, jelenleg kétszer olyan gyorsan, mint 10 éve.
Összegyűjtöttünk olyan hivatalos tényeket, melyek bemutatják, miért is van rendkívül rossz állapotban Földünk, s ezekért csak és kizárólag saját magunkat, az embereket hibáztathatjuk.
1. A rendkívüli hőség következtében az embereknek muszáj új feltételekhez szoktatniuk magukat. Arizona környezeti hőmérséklete elérte a 48°C-t, míg Kuwait-ban 55 °C-t mértek.
Az antropogén eredetű kémiai összetevők hatásának következtében a bolygónk ózonrétege összeomlik. Ez a réteg nem csak attól védi meg a Földet, hogy eltűnjön róla az oxigén, de a káros ultraviola sugárzástól is. Ezért mérnek a meteorológusok világszerte egyre növekvő, abnormális hőmérsékleteket.
2. Rendkívüli hidegek az olyan területeken, ahol nem ez a megszokott.
Mindenfelé megjelentek az olyan fotók, melyeken aligátorok fagytak jégbe és anabiózis állapotba került leguánok potyogtak a fákról. Míg az aligátorok képesek hozzászokni az ilyen drámai változásokhoz, a leguánok nem tűrik a hideget, így az extrém hideg a halált jelenti számukra.
3. Három egymás utáni évben havazott a Szaharában.
Úgy tűnik, az emberiségnek lassan hozzá kell szoknia ehhez a jelenséghez, ami sajnos abszolút nem normális.
4. A szibériai tigrisek kimerészkednek az erdőből, hogy élelmet találjanak.
A törvénytelen, illegális vadászat miatt a szibériai tigrisek elkezdtek kijárni az utakra annak reményében, hogy az arra tévedő emberek megszánják őket egy kis étellel. A tigrisek pedig nem az egyetlen állatok, akik ezt csinálják. Rengeteg éhező vadállatnak kell hozzászoknia az új életkörülményeikhez. Sajnos az erdőirtás egy másik globális probléma, ami súlyosan veszélyezteti a világunkat.
5. A brazil esőerdők kiirtása.
Ha a mezőgazdasági területek csökkenését erdőirtással próbálnák kompenzálni, konkrétan alig maradna erdőnk. Amennyiben az emberiség ilyen szinten folytatja a jövőben is az erdők pusztítását, 2040-re az összes erdőt kiirtjuk.
6. Egy világító hirdetőtábla szinte belefullad Kína vastag szmogfelhőjébe.
A gyors ipari fejlődés miatt a Föld emberiségének 85%-a kénytelen szennyezett levegőt belélegezni.
7. A Gijón nevű spanyol város 100 kilométerre egy szörnyű erdőtűztől. Ezt a fényképet reggel 10-kor készítették.
2017-ben 66,131 tűzesetet rögzítettek az Egyesült Államokban. Az ilyen irányíthatatlan tüzek pedig 9,8 millió hektár földterületet pusztítottak el. Továbbá érdemes megjegyezni, hogy az erdőtüzek 90%-t az emberi gondatlanság okozza.
8. Rózsaszín lett egy orosz város víztározója.
Az atmoszféra kémiai összetevőinek változásai következtében alakult ki a savas eső jelenség, ami megmérgezi a környezetet, valamint beszennyezi a talajt és a víztározókat is.
9. Rio de Janeiro egyik túlzsúfolt strandja.
A tudósok előrejelzése szerint a Föld népessége 2030-ra eléri a 9 milliárdot. Csak gondolj bele: 1927-ben, a bolygónkon mindössze 2 milliárd ember élt.
10. Egy éhező jegesmedve halála a Jeges-tenger partján.
Az éhező jegesmedvéről készült fotó a lehető legjobban bemutatja, hogy miért is probléma a globális felmelegedés. A jegesmedvék a jégtáblákon tanyázó fókákra vadásznak, azonban a jég mennyisége minden évben egyre csökken, ami azt jelenti, hogy ezeknek a vadállatoknak fel kell élniük a zsírtartalékaikat, amit télen felhalmoznak.
11. Egy hatalmas olajfolt alakult ki az óceánon egy fúrósziget robbanása után 2010-ben.
A sérült kutak és olajszállító hajók következtében minden évben több mint 12 millió tonna olaj kerül a világ óceánjaiba. A tengervíz körülbelül 25%-át fedi változóan vastag olajréteg. A Deepwater Horizon nevű fúrósziget 2010-es robbanása után 1000 tonnányi olaj került az óceánba. A British Petroleum cég több milliárd dollárt költött az anyag megsemmisítésére, ám minden erőfeszítésük ellenére, a gyúlékony anyag mindössze 75%-t tudták eltávolítani.
12. A fülpiszkálót tartó csikóhalról készített fotó remekül bemutatja az óceánok valódi állapotát.
Nem kevesebb mint 260 millió tonnányi műanyagszemét kerül az óceánokba évente, s ennek következtében eszméletlen magas a műanyag tartalma. A legtöbb a Csendes-óceánban található, hiszen a felszínének 10 %-át teszi ki.
13. A képen látható bálna megfulladt a műanyag szeméttől.
Évről-évre egyre súlyosabbá válik a tengerek és óceánok műanyag szennyezettsége. Olyan esetek is napvilágot láttak, amikor bálnák fulladtak meg a műanyag hulladéktól, s tetemüket mosta partra a víz. A Greenpeace fülöp-szigeteki környezetvédői felállították egy halott bálna hasonmását Dél-Manila egyik strandján, ezzel felhívva a figyelmet a súlyos problémára. A „szobrot” az óceánban talált műanyag hulladékból alkották meg.
Mit tehetünk mi, emberek a bolygónkért?
Az emberek egyre inkább komolyan veszik a környezeti problémákat. Vadrezervátumokat és jótékonysági alapítványokat hoztak létre a természet védelme érdekében. A kormányok pénzt ajánlottak fel a növény- és állatvilág megőrzésére, valamint a természetet védő törvényeket fogadtak el. A tudósok is nagyban hozzájárulnak a Földünk megmentéséhez, folyamatosan azon dolgoznak, hogy jobb feltételeket biztosítsanak a környezetünknek. Ez mind-mind reményt ad számunkra, hogy az a sok negatív jóslat talán mégsem fog beteljesülni.