Yorki katedrálisÉszak-Angliában York városát tartják a turisták számára legvonzóbb településnek. Rengeteg látnivalót tartogat, melyek szinte kivétel nélkül a városközpont bejárható közelségében találhatók. Tele van szépséggel, történelemmel és változatossággal, 2000 éves múltja révén bőven van mit mesélnie a látogatóknak. A fallal körülvett, folyóparti városban a történelmi emlékek és a modern turisztikai nevezetességek kézenfogva járnak.

Yorki katedrális

A világ egyik legnagyobb gótikus katedrálisa és kétségkívül Anglia egyik legimpozánsabb egyházi épülete. Sokszáz éve uralja a város látképét, a mai templom őse a 627-ben, fából épült templom volt, majd ezt követően emeltek kőből épületet Szent Péter tiszteletére. Átélte a dánok, a normannok, a szászok támadásait, számtalanszor rombolták le és építették újjá. Bordázott fa mennyezete a középkori építészet remekműve, akárcsak ólomüveg ablakai. 2002-ben az angolok Anglia 7 csodája közé választották, évente nem kevesebb, mint 2 millió turista érkezik, hogy megcsodálja ezt a minden szempontból páratlan épületet.

Shambles

Shambles

A városközpont hosszú és izgalmas múltra visszatekintő utcája, mely 2010-ben elnyerte az Anglia legfestőibb utcája címet is. Európa legszebb állapotban fennmaradt középkori utcájának tartják, a dokumentumoknak köszönhetően tudjuk, hogy már 900 éve létezik. Házai Erzsébet uralkodásának idejébe, a 16. századba repítenek vissza. Neve annyit jelent, mészárosok utcája, mivel egykor a hentesek éltek itt, a házak most is megfigyelhető, széles ablakpárkányain adták ki a húst a vásárlóknak. Hentesüzletek helyett ma elsősorban vendéglőket, kávézókat, ékszerboltokat találunk itt, ugyanis a Shambles York egyik bevásárlóutcája lett. Az utca leghíresebb lakója Margaret Clitherow volt, akit 1586-ban a katolikus papok pártfogolásáért ítéltek el, majd 1970-ben szentté avatták. Házát egész évben rengeteg zarándok keresi fel.

Clifford Torony

Ez minden, ami az egykori yorki erődből megmaradt. 1086-ban Hódító Vilmos építtetett itt egy várat, amit a lázadók felgyújtottak. Helyére új épült, ami 1190-ben tanúja volt a legrémesebb eseménynek York történelmében. A helyiek fellázadtak a város zsidó lakossága ellen, akik a várban kerestek menedéket. Sokan közülük inkább öngyilkosságot követtek el, mintsem a vérükre szomjazó tömeg kezére kerüljenek. Szinte senki sem maradt életben, mivel a várat felgyújtották, a menekülőket pedig kivégezték. A 13. században újjáépítették a várat, melynek tornya Roger de Cliffordról kapta a nevét, akit II. Edward árulása miatt a torony falára felfüggesztett láncokra akasztottak fel 1322-ben. A ma látható torony nagy része a 13. századból származik, alatta az adósok börtönét és a női börtönt a 17. században építették hozzá.

Fairfax-Ház

Ez a szép, György-korabeli villa a 18. században épült a Fairfax család tulajdonaként, akik 11 éven át laktak benne. Gyakran cserélt gazdát, több cég is működött benne, míg a műemléki hivatal kezelésébe került. Ők állították vissza eredeti rokokó stílusát, válogatott bútorokkal rendezték be, melyek közül a baldachinos ágy a Fairfax családé volt. Korabeli órák és porcelánok gyűjteményét láthatjuk itt, valamint a 16-19. század között készült festményeket. Az első emeleti Vörös Teremben tartották az összejöveteleket, 1763-ban 200 ember ünnepelte itt a tulajdonos születésnapját és a ház elkészültét. Valamennyi látogatható szoba részletgazdagon és korhűen van berendezve, köztük a könyvtár és a tulajdonos lányának a hálószobája is.

Városfalak

Yorkot hosszabb és teljesebb falak veszik körbe, mint Anglia bármely más városát. Külön érdekességük, hogy jelentős részben római kori szakaszok is találhatók köztük. A legértékesebb római kori maradvány a sokszögletű – pontosan 10 oldalú – torony, ami ma a Múzeumkertben látható. Severus császár uralkodásának idején épült, aki 209-211. között tartózkodott a városban. A falakat három nagy városkapu osztja meg, melyek egykor elzárták a várost az illetéktelenektől, a középkorban csak díj ellenében lehetett átlépni rajtuk. York így is büszke lehet városfalaira, de még inkább az lehetne, ha az 1800-as években egy helyi vállalat a parlament engedélyével nem kezdte volna lebontani őket. Ha úgy döntünk, hogy végigsétálunk a falakon, biztos, hogy rengeteg helybelivel találkozunk. Egy felmérés szerint a yorki lakosok közel fele azt vallotta, egyik kedvenc szabadidős tevékenysége itt sétálgatni.

A Kincstárnokok Háza

A Kincstárnokok Háza

A yorki apátság mögött épült fel 1419-ben és otthona volt egy sor egymást követő kincstárnoknak egészen 1547-ig, amikor magántulajdonosok kezébe került. A házban középkori, valamint 17-18. századi bútorokat láthatunk, a környékbeliek szerint az épület pincéjét pedig kísértetek lakják. A városi legenda úgy tartja, hogy a pincét javító munkások egy csapat római légióst láttak menetelni, akiknek térd alatt hiányzott a lábuk. A régészeti kutatások később alátámasztották, hogy valóban fontos római hadi út vezetett egykor a ház területén. A Kincstárnokok háza ma leginkább a béke szigete, mely egy gyönyörű kert közepén áll. Berendezése felér egy múzeumi sétával, melynek során a lakberendezés több száz éves történetével ismerkedhetünk meg.

Római Fürdő Múzeum

1930-ban, egy kisvendéglő felújítási munkálatai közben bukkantak rá a York helyén egykor létező római település, Eboracum fürdőjére. A helyszínt teljesen feltárták, így a látogatók ma megnézhetik, hogy a római katonák és polgárok hol és hogyan kapcsolódtak ki. A kis földalatti múzeum számos használati tárgyat, illetve azok másolatát mutatja be, köztük fegyvereket, páncélokat és padlócsempéket is. Az egyik legérdekesebb lelet az a csempe, amin tisztán kivehető egy római katona sarujának nyoma, aki valószínűleg véletlenül lépett rá a csempére, mielőtt az teljesen megszilárdult volna. A régészek kiderítették, hogy a katona a nevezetes 9. légió tagja lehetett, amelyik 71-ben megalapította Eboracum városát.

Yorki Vármúzeum

A város egyik legnépszerűbb látnivalója, ami újra feleleveníti az elmúlt 400 év mindennapjait. Az épület a 18. században a legkeményebb börtönök egyike volt, de a látogatók ebből ma mit sem érzékelhetnek. Nem egy közönséges múzeumról van szó, amit az üvegek mögé rejtett műkincsek töltenek meg. Itt Anglia régi utcáin járunk, körülöttünk üzletekkel, hivatalokkal, szépen berendezett arisztokrata és polgári otthonokkal. Megnézhetjük Jane Austen ruhagyűjteményét és egy katonai kiállítást, de láthatunk óriási babaházakat is.
Egész Anglia egyik legérdekesebb múzeuma ez, mely a lehető legközvetlenebb módon mutatja be, hogyan zajlottak a hétköznapok többszáz évvel ezelőtt, valamint a közelmúltban, hiszen a kiállítások magukban foglalják az 1950-60-as évek meghatározó zenei és divatirányzatainak bemutatását is. A tárlatok az élet minden területére kiterjednek a művészetektől kezdve a mezőgazdaságon át az üzleti világig és a mindennapos használati tárgyakig.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here