Salzburg Ausztria egyik legnagyobb és kétségkívül egyik legizgalmasabb városa. A turisták elsősorban a nyaranta megrendezett Salzburgi Fesztivál miatt látogatnak el ide, de a régió központja egész évben fantasztikus látnivalókat és programlehetőségeket kínáló úti cél. Mekkája a téli sportok szerelmeseinek, karácsony környékén pedig a híres vásár vonz tömegeket a városba.
Nevezik az Észak Velencéjének és az Osztrák Rómának, emlegetik a barokk aranyvárosaként, de bármilyen jelzővel is illessük, Salzburg építészeti és kulturális szempontból Európa egyik apró ékessége, mely a műemlékek egész során kívül természeti szépségével is elkápráztatja az utazókat.
Felfedezni Salzburg városát nem túl nehéz, mivel legfőbb látnivalói viszonylag kis területen találhatók. Óvárosa a Salzbach-folyó és a Mönchsberg-hegy sziklakiszögellése között fekszik. A katedrális körül találjuk a város egyházi központját templomokkal és az érseki palotával. Az óváros mögött hirtelen feltűnik a Mönchsberg-hegy, melyet a Hohensalzburg erőd koronáz meg.
A folyó bal partján, az ókori római település helyén fekvő óváros mai arculatának kialakításában a hercegérsekek játszottak kulcsfontosságú szerepet, akik Rómát szerették volna kicsiben lemásolni. A városképet a különböző építészeti stílusok keveredése jellemzi, szinte nincs olyan korszak, melynek nyomai itt ne lennének felfedezhetők. Épületeinek megőrzését szigorú szabályokkal biztosítják.
Az óváros lüktető szíve az Alter Markt, a régi piactér, ahol a 13. századtól kezdve tartották meg a nyüzsgő piacokat, vásárokat, de nemcsak kereskedelmi központként volt fontos Salzburg életében, hanem a közösségi élet színtere is ez volt, hiszen a ünnepségekre is itt került sor. A teret mutatós, középkori polgári házak zárják körbe, közepén pedig a Szent Flórián szökőkút áll, melyet 1488-ban építettek, oszlopán Salzburg címere látható. Itt áll a város legkisebb háza, melynek szélessége csupán 1,42 m. A házat 1830-1860 között eredetileg azzal a céllal építették, hogy lezárjanak vele egy szűk sikátort. A téren áll a régi érseki palota a 16. század vége óta. A tér egyik legnagyobb attrakciója a Café-Konditorei Fürst, ahova mindenképp térjünk be, hiszen itt született a híres Mozartkugel.
A történelmi központ szívében áll Salzburg legjelentősebb épülete a gyönyörű székesegyház, melyet építészeti mesterműként tartanak számon. Eredetileg egy 774-ben épült templom állt itt, de ezt teljesen le kellett bontani, mivel egy tűzvész helyrehozhatatlan károkat okozott benne. Ugyanez történt az új épülettel is, majd 1628-ban Wolf Dietrich érsek rendelte el a ma látható dóm megépítését. A csapások az új székesegyházat sem kerülték el, a II. világháború bombázásai miatt kupoláját kellett lebontani, melyet 1959-ben építettek újjá. Az épület történetének ezen meghatározó dátumait a kapura is rávésték.
Az óváros egyik legnépszerűbb nevezetessége Wolfgang Amadeus Mozart szülőháza. A világhírű zeneszerző az épület harmadik emeletén élt születésétől, 1756-tól egészen 1773-ig. A lakóházban múzeumot alakítottak ki, melynek gyűjteménye Mozart korai munkásságába is betekintést enged. Láthatjuk gyermekkori hegedűjét, kottáit, családi portrékat és leveleket.
A Salzburgi Múzeumban valószínűleg órákat fogunk eltölteni. Művészeti és régészeti gyűjteménye rendkívül gazdag, egészen a római kortól kezdve tárja elénk a város és környékének történetét. A múzeumot 2007-ben költöztették át új helyére, ahol nemcsak az épület változott, de a kiállításokat is modernizálták.
A számtalan kis szűk utca között a Judengasse az egyik leghíresebb. A középkorban ez volt Salzburg zsidónegyede, az egyik legélénkebb és legősibb városrésze. A Judengasse létezéséről először egy 1284-ban kelt dokumentum számol be. Az érsekek az itt élő kereskedőkkel és bankárokkal gyakran bonyolódtak üzleti kapcsolatba, de a zsidóüldözések és a tömeges kivégzések mutatják, hogy az egyház hatalma milyen óriási mértékben érvényesült felettük. Az utcán végigsétálva gyakorlatilag a város múltjának alakulását követhetjük nyomon. Itt állt a zsinagóga 1415-ig, mellette, a 15. házszám alatt található épületben működött a zsidó iskola, melyről az első feljegyzés 1377-ből való. A Judengasse ma a város egyik legforgalmasabb bevásárlóutcája divattervezők csillogó üzleteivel.
A Goldgasse neve az évszázadok során többször is változott, aszerint, hogy kik éltek éppen házaiban. Elnevezték már lakatosokról és a tejről is, mostani nevét pedig akkor kapta, amikor nagyrészt ötvösök költöztek ide. A szebbnél szebb ékszereket ma is megvásárolhatjuk itt, de a kínálat már sokat bővült, hiszen a Goldengasse üzleteiben exkluzív bőrárukat, festményeket, finom borokat, antik tárgyakat és kerámiákat is árulnak. Az utca több épülete is figyelmet érdemel, így az 5. házszám alatt álló is, melyben 1424-ben egy francia kereskedő, Jean Fontaine lakott, aki Salzburg történetében elsőként kapott engedélyt arra, hogy kávét áruljon. Ez 1700-ban történt, kis kávézója az utcából később a régi piactérre költözött, helyén ma a Café Tomaselli működik.
Az óváros utcáinak szépségét nemcsak maguk az épületek, de azok részletgazdagsága, egyedi díszítőelemeik, a boltíves udvarok, átjárók, oszlopok, a virágos, kovácsoltvas erkélyek összességükben adják.
Később laktanyaként és börtönként is használták, napjainkban egész évben látogatható, a világ minden tájáról érkező művészek központja. A Nemzetközi Nyári Akadémia keretein belül kerül sor különböző művészeti képzésekre a várban, de romantikus, bástyás udvarán rendszeresen tartanak koncerteket is.
Salzburg városát az anyatermészet csodás alkotásai veszik körbe. Buja rétek, ősi erdőségek, tavak és legelők teszik lehetővé, hogy a kultúrális feltöltődést a szabadban való barangolással is egybeköthessük. A város közvetlen közelében több kirándulóhely várja a túrázókat, de érdemes ellátogatni a festői tájakon fekvő, közeli kisvárosokba, falvakba is. Csupán 15 km-re Salzburgtól sokan keresik fel Hitler egykori rezidenciáját, a Sasfészket. A Berchtesgadenben lévő, a hegytetőn 1834 m magasan ülő házat májustól októberig lehet látogatni. Maga a házhoz vezető út is nagyon kalandos, óriási szintkülönbséget teszünk meg felfelé, alagutakon megyünk át, míg végül elérjük a csúcsot, ahonnan káprázatos panoráma nyílik a hegyvidékre.