Sankt Gallen Svájc egyik legmagasabban fekvő települése, első lakója egy ír szerzetes, Szent Gál volt, aki 610-ben alapított itt remeteséget. A szerény szerzetesről számos legenda született, közülük az egyik arról mesél, hogy Szent Gálnak egy medve volt a társa, Sankt Gallen utcáit járva ezért találkozhatunk sokszor a medve motívummal. Ahol Szent Gál letelepedett, a 8. században egy kolostort építettek fel, mely körül később kiépült maga a város. Amikor a 9. században a kolostornak létrejött a könyvtára, Sankt Gallen Európa egyik oktatási központja lett, a tudomány és a művészetek terén vezető pozíciót szerzett, híresen sok kéziratot másoltak itt, sok angolszász és ír szerzetes kifejezetten ezzel a céllal érkezett a kolostorba. A város vásznáról is nevezetes volt, termékeit egész Európába exportálták, de Sankt Gallen nevét a világ számos helyén a hímzéssel kapcsolják össze.
Napjainkban Sankt Gallen még mindig vezető szerepet tölt be a kulturális életben országos viszonylatban, szimfonikus zenekarával, számos múzeumával és történelmi épületével Svájc egyik legérdekesebb városa.
74 ezer lakosával Sankt Gallen kellőképpen kicsi ahhoz, hogy minden látnivalóját megnézhessük 2-3 nap alatt, ugyanakkor van annyira izgalmas, hogy akár tovább is itt maradjunk, különösen akkor, ha a városnézést a Boden-tó környéki kirándulással is összekötjük.
Az óváros nagy része gyalogos zóna, köves utcákkal, tágas terekkel és élénk kis kávézókkal. Az utcák fölé a város egykori tehetős textil kereskedőinek házai magasodnak, ezeknek nagy része a 15-18. században épült. Jellemző vonásuk az erkély körüli gazdag díszítettség, amiről Sankt Gallen nevezetes. Az óváros egyik legrégebbi építménye a Károly-kapu, ami 1569-70-ből való és az itáliai bíboros érsek, Borromeo Szent Károly után nevezték el. Ez az utolsó megmaradt darabja a Sankt Gallen erődrendszerét egykor alkotó 11 városkapunak.
A mai formájában később barokk stílust képviselő, háromhajós katedrális egy korábbi apátsági templom helyén épült fel. Legszebb díszítőelemei a Christian Wenzinger által készített mennyezeti freskók és a Gigi testvérek által készített stukkók, melyek a kóruson láthatók. 1962-1967. között a katedrális belsejét teljesen helyreállították, így falfestményei újra teljes pompájukban láthatók. Kriptájának egy része a 10. századból származik, itt látható Sankt Gallen valamennyi püspökének sírja. Ha szerencsénk van, részt vehetünk a katedrálisban időnként megrendezett orgona koncertek egyikén is.
A Történeti és Néprajzi Múzeumban nem csak a környékről származó, de afrikai, ausztráliai és japán kiállítási tárgyakat is meg lehet nézni. Látható itt egy tipikus sankt galleni szoba teljes berendezéssel a 16-18. századból, afrikai maszkok, törzsi rituális tárgyak és a dél-amerikai indiánok kultúrájához kapcsolódó gyűjtemény is.
A Sörösüveg Múzeumnak Sankt Gallen sörfőzdéje, Schützengarten ad otthont. Kb. 260 különböző sörfőzde 3000 sörösüvege látható itt, a legrégebbiek még agyagból készültek és több mint 140 évesek. A kiállítást földrajzi régiók szerint tagolták, így mutatják be a svájci sörfőzés történetét.
Sankt Gallen környékén is érdemes felfedező útra indulni. Vonattal kb. 20 perc alatt lehet eljutni Rorschach-ba, a Boden-tó partjának egyik fontos kikötővárosába. A kisváros a kerékpárosok és a görkorcsolyázók Mekkája, de a történelem iránt érdeklődők számára is sok mindent tartogat, óvárosában gazdag kereskedők házai állnak, melyek Rorschach fénykorát idézik.
Vonattal 1 óra alatt megérkezünk a kb. 7000 lakost számláló Appenzellbe, mely nem csak gyönyörű, de régi hagyományokban gazdag vidéken fekszik. A település egésze gyalogos zóna, házainak homlokzatát szép festmények díszítik, földszintjeiken kis butikok követik egymást. Appenzell hegyes-dombos környékét kiterjedt túraútvonal hálózat szeli át, rajtuk keresztül el lehet jutni az Alpstein régió 2500 m magas szikláihoz is.
