Weerribben-Wieden Nemzeti Park
Mielőtt védetté nyilvánították, a terület fontos tőzeg lelőhely volt. Azok a részek, ahol a tőzeget betakarították, később ideális élőhelyei lettek a különböző növény- és állatfajoknak. A legjobb módja a nemzeti park felfedezésének, ha csónakra szállunk. Az Észak Velencéjének is nevezett Giethoorn faluban, de több más településen is lehet kenut, kajakot vagy elektromos csónakot bérelni. A csatornák és tavak vizeiben angolnák, süllők élnek, a partok pedig vízimadarak fészekrakó helyei. Ha szerencsénk van, vidrát is láthatunk a túra során. Az egykor az országhatárokon túl is híres nádas, amiből sokat exportáltak, ma fontos élőhelye nemcsak a madaraknak, de a kisebb emlősöknek és a hüllőknek is.
De Hoge Veluwe Nemzeti Park
Nagyjából 5500 hektárt fed le Hollandia legnagyobb nemzeti parkja. Az ősi, ember alkotta táj természetes és megművelt erdőségeket is magában foglal. A Veluwe nevezetes változatos vadvilágáról, otthona szarvasoknak, vaddisznóknak és olyan növényfajoknak, melyek a futóhomokkal borított területeken őshonosak. A nemzeti parknak természeti látnivalói mellett legnagyobb attrakciója az az 1700 fehér kerékpár, melyeket a kirándulók ingyen használhatnak. Bejárhatják velük a 42 km hosszú kerékpáros útvonalat, vannak köztük gyerekeknek, mozgássérülteknek ideális kerékpárok és tandem biciklik is. Aki szeret lovagolni, arra is van lehetősége, hogy lóháton barangolja be a vidéket. Érdemes ellátogatni a Kröller-Müller Múzeumba, ahol egy szoborparkot, valamint a világ legnagyobb, magánkézben lévő Van Gogh gyűjteményét lehet megnézni.
Watt-tenger
A Watt-tenger Hollandia és Dánia között terül el, olyan egyedülálló természeti érték, amit az UNESCO a Világörökségek közé való besorolással ismert el 2009-ben. A Watt-tengernek két arca van. Egyik pillanatban még mindent eláraszt a tenger, a következő percben pedig már a felszínre került tengerfenéken lehet sétálni. A tenger sekély vizeiben mintegy 50 sziget található a holland, a német és a dán partok mentén. Hollandiához közülük öt tartozik, mindegyik egy gyöngyszem a maga saját karakterével és jellegzetességeivel. Mivel a Watt-tenger vizei sekélyek, nyáron hamar felmelegszenek. Ez pedig éppen megfelelő az algák és a moszatok számára, amik rengeteg madarat, halat és fókákat is vonzanak ide. Texel- és Schiermonnikoog-szigeten nemzeti parkok találhatók.
Loonse és Drunense Dűnék Nemzeti Park
A Brabant Szaharának is nevezett területet végig puha homok borítja. Ez Nyugat-Európa legkiterjedtebb sivataga, mely összesen 30 km2-t foglal el. A homokdűnék mellett fenyőerdők, cserjék, mocsarak alkotják a tájat, melyet 2002-ben nyilvánítottak nemzeti parknak. Évezredekkel ezelőtt az egész területet fenyvesek borították, de később a helyi gazdák az állataikat kezdték itt legeltetni, kivágták a fákat, a birkanyájak pedig megritkították a növényzetet, így elindult az elsivatagosodás. A textilipar fellendülésével a birkák tenyésztése óriási méreteket öltött, a gyapjúkereskedelem a környékbeli falvak megélhetését jelentette. Ám a gyep pusztulása nem várt következményekkel járt, egyre többször árasztotta el víz a közeli településeket. A lakóknak menekülniük kellett, az uralmat pedig átvették a homokdűnék. A sivatagos tájat napjainkban nemcsak a turisták értékelik nagyra, de a hadsereg is rendszeresen gyakorlatozik itt.
De Biesbosch Nemzeti Park
Ez a világ kevés édesvízi árapály területeinek egyike. Több folyó találkozása alkot egy kiterjedt deltát, összesen 8000 hektáron. A természetvédelmi terület teljes egésze ki van téve az árapály váltakozásának, beleértve az itteni élővilágot is. A park leginkább figyelemre méltó állata a hód, napjainkban több száz hódvár található itt, ezenkívül számtalan madárfaj fészkel a területen, köztük 20 pár jégmadár is. A tengeri sas gyakori vendég errefelé, egész évben látható. A Biesbosch egy vízi paradicsom, amit fel lehet fedezni gyalog és kerékpárral is, de a legtermészetesebb arcát a vízről ismerhetjük meg. Csónakok bérelhetők, adott a lehetőség a horgászatra, a madármegfigyelésre is.
Oosterschelde Nemzeti Park
A tengerrel való közvetlen kapcsolata teszi lehetővé, hogy az árapály szabadon alakítsa a területet. Ezáltal egy dinamikus, folyamatosan változó táj jött létre, ahol a só és a friss víz változatos élővilágot alakított ki. Nemcsak a szárazföldi, de a víz alatti világ is nagyon érdekes. Az itt élő emlősök közt a legnagyobbak a fókák és a barna delfinek, ez utóbbiak végig megtalálhatók a holland partok mentén. Több búváriskola is működik, ahol lehetőség van alámerülve is megcsodálni a vízivilágot, az osztrigákat, rákokat, kagylókat és a sokféle halat. A nemzeti park a halászok és a madármegfigyelők számára valódi mennyország, nyáron vizeiben úszni is lehet.
Lauwersmeer Nemzeti Park
1969-ig a terület közvetlenül kapcsolódott a tengerhez, de az áradások megelőzéséhez ekkor gátat építettek. A sós vizű mocsarak ennek következtében alakultak át látványos, édesvízi mocsarakká, nádasokká és erdőségekké. A nyílt vízfelületek, sekély tavak tökéletes élőhellyé teszik a vidéket a madarak számára. A nagy póling, a búbos vöcsök, a kanalasgém csupán néhány a tájra jellemző madárfajok közül, melyeket megfigyelőállomásokról lehet nézni anélkül, hogy megzavarnánk őket. A nemzeti parkot átszelő túraútvonalak közt vannak hosszabbak és rövidebbek is, így egy könnyű sétára éppen olyan kitűnő alkalom kínálkozik itt, mint az edzettséget próbára tevő, nagyobb túrák megtételére. Csónakot is lehet bérelni, a parkban pedig sok alkalmas hely van a nyári kempingezéshez is.
