A “Kapu a nagyvilágra” becenév kissé túlzásnak hathat, de Németország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője sohasem a szerénységéről volt híres. Hamburg a világ üzleti vérkeringésének meghatározó tagja egészen attól kezdve, hogy belépett a középkori kereskedő városokat tömörítő Hanza Szövetségbe. Mára Németország egyik leggazdagabb városa lett, melynek nemcsak múltját, de jelenét is minden ízében áthatja a tenger.
A városban járva a sirályok éles hangja mindenütt jelzi, hogy tenger közelében vagyunk. A helybeliek büszkék városuk tengerhez fűződő történelmi viszonyára, hiszen nagyrészt ennek köszönhetik, hogy ma egy dinamikusan fejlődő és polgárainak jómódot nyújtó település lakói lehetnek. A tenger évszázadokon át vezető pozíciót biztosított Hamburgnak és nemcsak a térségben, de nemzetközi szinten is. 1321-ben lett a Hanza Szövetség tagja, kikötője ekkortól tett szert nagy jelentőségre. Ma Európa egyik legfontosabb kikötője és a világjáró hajók egyik állomása.
Mivel a városnak több egyeteme is van, hogy Hamburg ilyen élénk éjszakai életet él és ennyire fiatalos vibrálása van, egyáltalán nem meglepő. A St. Pauli és a Reeperbahn a város két legforgalmasabb része ilyen szempontból, ahol a fiatalok általában a péntek és szombat estéket töltik.
Hamburg kikötőjébe évente kb. 13.000 hajó fut be a világ minden pontjáról. A hajó terminálok, a modern konténerkikötő, a gátak, a hajózás történetével megismertető múzeumok révén könnyű megérteni, miért hívják a várost a nagyvilágra nyíló kapunak. Hamburg életében a tenger mindig is az első helyen állt, úgy tartják a legtöbb és a legfrissebb halat is a városban és annak környékén lehet kapni. A halpiac Hamburg egyik nevezetessége, igazi hagyományos attrakció, ami 1703 óta működik. A korán kelők és az éjjeli baglyok találkahelye a halpiac, amiért tényleg érdemes feladni a reggeli lustálkodást. 2007 nyarán nyitották meg a közönség előtt a Ballinstadt Múzeumot, ami annak az 5 millió Európai emigránsnak állít emléket, akik 1850-1939. között Hamburg kikötőjéből vágtak neki Amerikának és ezzel egy új életnek. A múzeumban a kivándorlók leszármazottai rokonaikról is találhatnak adatokat.
A Speicherstadt, az ún. Raktárváros a világ legnagyobb vámraktár komplexuma. A 19. század végén, gótikus stílusban épített házak homlokzata a köztük futó csatorna vizében tükröződve nagyon különleges látványt nyújt. Az 1950-es évekig rendeltetésszerűen használták őket, majd, miután a kereskedelmi hajózás szabályai megváltoztak, elvesztették eredeti funkciójukat. Ma irodáknak, galériáknak és lakásoknak adnak helyet az épületek, melyek 1991 óta műemléki védelem alatt állnak. A kis csatornán hajózva lehet a legjobb megnézni Hamburgnak az egyik legexkluzívabb részét.
A legújabb szimbólum a városnak az Elbphilharmonie, ahol a klasszikus műfajok és a 21. század zenéje látványos hátteret kapnak. A város történelmi negyedében svájci építészek tervei alapján, 2005-ban épült fel az Elba Filharmonikusok Koncertterme egy korábbi raktárépület helyén. Az építmény legmagasabb pontján eléri a 110 m-t, területén 27 futballpálya is elférne. A csillogó üvegfelületek esti megvilágításban már messziről hívogatják a látogatókat az épületbe, ahol étterem, wellness részleg és konferencia terem is található. Felső részét szállodai szobák és magánlakosztályok foglalják el.
A Hanza-városok többségétől eltérően a hamburgi Városháza meglehetősen hivalkodó épület. 1886-1897. között készült, azóta látványosan uralja a városközpontot. 1842-ben a régi Városháza épülete porrá égett, attól kezdve a város vezetése 55 éven át ideiglenes helyszíneken ülésezett, míg az új Városházát, benne 647 teremmel fel nem avatták. Gazdagon díszített homlokzata miatt nem lehet összetéveszteni más épülettel. Oldalain összesen 20 szobor látható, melyek egykori császárokat formáznak. Főbejárata felett latinul az alábbi szöveg olvasható: “Az utódok méltó törekvése, hogy megőrizzék az elődeik által kivívott szabadságot”. Előterében 68 hamburgi polgár portréja látható, akik valaha fontos szerepet játszottak a város életében.
Hamburgban számtalan templom van, de köztük a Szent Mihály templom egyedülálló. Tornya 132 m magas, innen a kilátás káprázatos – és rettentően szeles – a városra, a kikötőre és a környező vidékre. Viharos történelemmel a háta mögött – kétszer teljesen lerombolták, háromszor átépítették – ma a Szent Mihály templom Hamburg méltó szimbóluma. Tornyának második emeletén interaktív kiállítás keretében mutatják be a város 1000 éves történetét egy 5 m-es panoráma képernyőn.
Tökéletes családi program a Hagenbeck meglátogatása. Hamburgnak nem egy közönséges állatkertje van, büszke lehet erre a fantasztikus parkra, ahol 210 állatfaj 1850 egyede él. A Hagenbeck több mint 100 éve bűvöli el a látogatókat, az állatok itt természetes környezetükhöz nagyon hasonló körülmények közt élnek. A legújabb attrakció a Sarkvidék élővilágának bemutatása, a világon egyedülálló helyszínen. Jegesmedvék, fókák, rozmárok, madarak és pingvinek leltek otthonra a 8000 m2-es komplexumban.
Hamburgnak nemcsak a folyóparti részén lehet élvezni a természet közelségét. A városban nem kevesebb, mint 1400 parkosított terület található, köztük történelmi és modern parkokkal, ahol a relaxáláshoz és a sportoláshoz is adottak a lehetőségek. Az Alsterparkot diákok, a közeli irodákban és konzulátusokon dolgozók, no meg a turisták az év minden napján színültig megtöltik. A folyón hattyúk és vadkacsák úszkálnak, vitorlások siklanak, a fűben heverészve pedig csodás látképben lehet gyönyörködni. A park tökéletes a futáshoz, kerékpározáshoz, de csónakot is lehet bérelni.
London és New York után a világ harmadik legjelentősebb zenei metropolisza Hamburg. Számtalan színház, galéria, múzeum található a városban, melyek az Operával kiegészülve teszik teljessé a város kulturális kínálatát. A Hamburgi Állami Operaház története 1678-ig nyúlik vissza, amikor itt nyitották meg Németország első nyilvános operaházát. Hála a felvilágosodásnak, a művészet és a kultúra valamennyi ága, így az opera is elérhetővé vált ettől kezdve a polgárok számára is. A 17. század végén, a 18. század közepén Hamburg zenei jelentősége a Hanza Szövetségben belül már jól ismert tény volt. Európa-szerte elismerték zenei teljesítményét, ragyogását azonban a II. világháború beárnyékolta, hiszen az operaházat 1943-ban szétbombázták. Néhány évvel később azonban már újjáépítették, azóta klasszikus és kortárs előadásokat játszanak itt – gyakran világhírű művészek közreműködésével.