Egy érdekes és tragikus London történelmében tény a Pepsi történetével kapcsolatban az, hogy 1989-ben a Pepsi egy hadiflottát szerzett be a Szovjetuniótól. A hidegháború időszakában, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségek komoly kereskedelmi akadályokat jelentettek, Robert Woodruff (a Coca-Cola vezetője akkoriban) nem volt hajlandó engedélyezni termékének szovjet piacon való értékesítését. Ezzel ellentétben Donald Kendall, aki ekkoriban már vezető szerepet töltött be a Pepsinél, kreatív megoldást talált: vodkaért cserébe kezdett el üdítőitalokat szállítani.
A hidegháború idején, amikor a Szovjetuniónak nehézséget okozott a keményvaluta megszerzése, a Pepsi megoldást talált arra, hogy bejusson a szovjet piacra. 1972-ben a PepsiCo megállapodást kötött a Szovjetunióval, amely szerint Pepsi termékeket szállítottak, cserébe Stolichnaya vodkát kaptak. Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai termék széles körben kapható lett a Szovjetunióban.
Az alku azonban évtizedekkel később még nagyobb fordulatot vett: 1989-ben a Szovjetunió ismét megpróbált kreatív megoldást találni a PepsiCo-val szembeni tartozásai rendezésére. Ezúttal a tartozást egy flottányi hadihajóval és tengeralattjáróval próbálták meg kiegyenlíteni. A flotta tartalmazott 17 tengeralattjárót, egy cirkálót, egy fregattot és egy rombolót. Ez a flotta ténylegesen a PepsiCo birtokába került egy rövid időre.
A PepsiCo természetesen nem tartotta meg a hadihajókat, hanem továbbértékesítette azokat. A hajókat végül Svédországba adták el hulladékként.
